A fák mégis az égig nőnek? Mostanában mintha semmi nem szabna gátat a bitcoin drágulásának. Immár több mint ezermilliárd dollár a különböző kriptodevizák együttes értéke, ebből a bitcoin, a maga 700 milliárd dolláros kapitalizációjával messze a legértékesebb. Mi történik, miért történik? Milyen veszélyekkel kell számolnia annak, aki most szállna be ebbe a legújabbkori aranylázba?
A bitcoin megítélése rendkívül széles skálán mozog.
- A hívei szerint a bitcoin egy csodálatos technológia (a blockchain) legkiforrottabb megvalósulása, a jövő legfontosabb értékőrzője, egy demokratikus, a bankrendszert, a hatóságokat kikerülő digitális arany.
- A kritikusok viszont fanyalognak: habverés, energiapazarlás, belső érték nélküli spekuláció, túlzott volatilitás, olyan szélsőséges ármozgású termék, ami miatt ezt a lufit a „komoly” befektető messze elkerül.
Eszelős szárnyalás
2020 végén és 2021 elején azért alighanem a hívők lehettek többen, vagy legalábbis ők voltak a hangosabbak. Egyszerűbben fogalmazva, a kereslet meghaladta a kínálatot a piacon, mert a bitcoin értéke rohamosan nőtt.
Egyéves távlatban ötszörös-hatszoros volt a megtérülés. 2021. január 19-én a világ kriptodevizáinak aktuális adatait összesítő coinmarketcap.com szerint 37,3 ezer dollárba került egy bitcoin, a teljes bitcoin-kapitalizáció már 693 milliárd dollárra nőtt, a legnagyobb kriptodevizák összesített értéke pedig meghaladta az ezermilliárd dollárt (e konkrét napon 1059 milliárd dollárt ért el).
A bitcoin piacán eddig sem voltak ritkák az ilyen „hopium”-időszakok. Az angol kifejezés a hope és az opium, vagyis a remény és a kábulat elegyére utal. 2017 végén is volt ilyen hullám, de most a drágulás egészen elképesztő méreteket öltött, 2020 során 300 százalékos volt az áremelkedés, ami januárban csak erősödött.
Miért történik mindez?
Amikor valaki egy tőkepiaci terméket megvásárol, nem kell írásban megindokolnia, hogy ezt miért teszi, így a vásárlási láz okait mindenki inkább csak találgathatja, de röviden az alábbi fő okok sorolhatók fel:
- a bitcoin piacán új típusú befektetők, nagyobb intézmények is megjelentek, ez az új kereslet, a limitált kínálat (a bitcoinról tudjuk, hogy 21 millió darabnál soha nem lesz több belőle) mellett felborította a piacot,
- az egész világon, de az Egyesült Államokban különösen akkora szabad pénzmennyiség (likviditás) érkezett a tőkepiacokra, olyan mértékben nőtt meg a befektethető vagyon, hogy az utat tört a bitcoin piacára is, ráadásul éppen a dollár is gyengül, így a korábbi fő tartalékolási instrumentummal szemben megint értékállóbbnak tűnik fel az arany, de a bitcoin is,
- a fiatalabb és egyre vagyonosabb generációk körében a technológiai csoda, vagyis a blokklánc-megoldások nagyon népszerűek, vannak, akiknek életük első befektetésének bitcoin-vásárlásokat választottak,
- a különféle kriptopénzek kibocsátásainál (ICO-k) rengeteg csalás és botrány is jelentkezett, több vizsgálat is folyamatban van, így egyszerre van jelen egy vonzó lehetőség és egy bizalmi vákuum, sokan a legkiforrottabb, a legtranszparensebb termék, azaz a bitcoin piacán vásárolnak, itt sűrűsödik az értéknövekedés,
- végül van egy olyan elmélet is, amely szerint januárban azért robbant újra az ár, mert az év vége előtt még sokan kivártak, nem akarták az éves jelentésükben, év végi mérlegükben a bitcoint feltüntetni, de januárban már ők is megjelentek a piacon.
És a kockázatok?
Ezek tehát árfelhajtó tényezők, de azért a hazai befektetési szakemberek még mindig óvatosságra intenek. Mint Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője meséli, azt már tényleg mindenki tudja, hogy a bitcoinnal lehet pénzt keresni, az ügyfeleket nagyon érdekli a kriptodeviza, de egy hazai befektetési vállalkozás mégis nehezen tolerálja a bitcoin volatilitását (az árváltozási sebességét) és kockázatait.
Sokakat zavar az is, hogy nem tudják megfogni, hogy a vevői érdeklődés és az eladói szándék mellett van-e valami stabil értékmérője, „belső értéke” ennek a befektetési instrumentumnak.
Ez természetesen nem feltétlenül baj, az arany évezredek óta lehet úgy nagyon értékes tartalékolási, vagyonfelhalmozási eszköz, hogy az értékét nem az adja, hogy a gyógyszeripar, a műszeripar, a fogászatok, vagy a mikrochipgyártók mennyit szereznének felhasználni belőle, hanem az, hogy a tartalékolók egyezményesen bíznak benne.
Pénzpumpa
A bitcoin esetében aktuálisan a legfontosabb árfelhajtó tényező alighanem az, hogy monetáris és fiskális eszközökkel, a jegybankok és a kormányok rengeteg pénzt öntenek most a világra („mintha nem lenne holnap”). A befektetők ilyenkor tényleg mindent megvesznek, amiről azt gondolják, hogy a jövőben értéke, értéknövekedése lehet, ráadásul a bitcoinban az is vonzó, hogy a kínálata rövid távon, de távlatilag is véges – véli Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.
A szakember kiszámolta, hogy amennyiben a legnagyobb jegybankok (az amerikai, az európai uniós, a brit, a japán, illetve a kínai) monetáris bázisát, vagyis a pénzmennyiséget betesszük egy excel-táblázatba, akkor féléves mozgóátlagban 25-30 százalékra nőtt a növekmény a korábbi 4-5 százalékról. Vagyis, ha ma visszatekintünk fél évet, akkor negyedével nőtt a világ pénzmennyisége, békeidőben fél év alatt csak 5 százalékos szokott lenni ez a növekmény.
A bitcoin ma még nem hétköznapi fizetőeszköz, talán soha nem is lesz az, de például az arannyal ellentétben azért már ma is könnyebb ténylegesen is használni, például egy online vásárlásnál inkább lehet bitcoinnal fizetni, mint arannyal.
Ami óvatosságra int
A szakemberek szerint ugyanakkor az említett változékonyság, ami akár fél óra alatt 10-20 százalékos drágulást, vagy áresést is jelenthet, mindenképpen óvatosságra int. A mindennapi használatban is (elmegy valaki lakást venni 70 millióval, és mire elér a célponthoz, már csak 63 millió van a zsebében), de a befektetéseknél is. Érdemes például a következőket tudni.
- A bitcoin 7*24-es piac, valahol mindig kereskednek vele. Nem lehet péntek délután hátradőlni, hogy hétfő reggelig nem történik semmi. Ráadásul Kalifornia, valamint Dél-Korea és Szingapúr a meghatározó piacok, azaz a kereskedés súlypontjai nem is a magyar időzóna szerint helyszínek.
- Javasolt megoldás lehet, ha valakinél a bitcoin csak nagyon kicsi részt, 3-5 százalékot képvisel a befektetési portfólióban, egy ilyen tétel ugyanis segíthet a hozamtermelésben, de akkor sincs tragédia, ha összeomlik a piaca.
- Ha pedig valaki nagyon bízik a technológia jövőbeli térnyerésében, de szeretne is nyugodtan aludni, akkor vegye meg a pakettjét, majd hónapokig, akár évekig ne nézzen rá. Aki ezt meg bírja állni, az nem fog belebetegedni, ha közben az ár 5 ezer és 50 ezer dollár között libikókázik.
A blockchain
Itt egy pillanatra érdemes megállni, és megnézni magát a technológiát, vagyis a blockchaint. Szabatos leírást és definíciót mindenki talál a neten, de nézzük meg a blockchaint a gyakorlat oldaláról.
Természetesen a blockchain pontos fogalma sokkal szélesebb, mint a bitcoin, de maga a bitcoin is segíthet megérteni, hogy miért olyan varázslatos a technológia.
Ne arra összpontosítsunk, hogy mi ez, illetve hogyan védhető, titkosítható, kreálható, hanem arra, hogy mit tud. A blockchain lényege, hogy egy adott körben minden információ mindenki számára azonnal és végtelenül demokratikusan elérhető, a jövő folyamatosan változhat, arról mindenki értesül.
A bitcoin tehát nem csak azt tudja, hogy kinél van éppen, de megváltoztathatatlanul tudja azt is, hogy korábban kinél volt.
Hagyjuk most a pénzt, és gondoljunk csak bele a blockchainbe: képzeljük el, hogy ez a technológia milyen jó például az oktatásban, nem kell Oktatási Hivatal, nélküle is mindenki tudja, hogy kinek van érettségije, diplomája, nyelvvizsgája (a múlt nem megváltoztatható, aki az Ecserin venne dokumentumokat, nem tudja átírni a történelmet), de aki most szerez képesítést, beírhatja a rendszerbe.
Milyen jó ez a pénzügyi világban, a tőzsdén, nem kell banki számlavezetés, vagy brókercég, ezen központi szereplők nélkül is mindenki számára rögzül, hogy kinek a „számláján” milyen összeg, milyen értékpapír van.
De blockchainnel követhető egy termék, vagy az élelmiszer útja, nem hamisítható meg egy műkincs, nem márkázható felül egy élelmiszer, vagy egy márkás óra, vagy póló olyan könnyedén.
Van-e értéke?
Viszont tényleg lehetetlen megmondani, hogy mennyit ér valósan ez a termék? Manuel Schleifer, a Raiffeisen Bank szakembere méretes elemzést publikált a bitcoinról az év elején. Több lehetséges értékelést is ismertetett, így például a stock to flow (SF) modellt. Kiemeli, hogy a bitcoin maximális mennyisége 21 millió lehet, ma 18,5 millió van forgalomban, és elsősorban erre a végességre alapozva jelennek meg ma már olyan elemzések, amelyek záros határidőn belül 50 ezer, 100 ezer, vagy akár egymillió dollárban látják az elérhető BTC-kurzust.
Természetesen az elemző hozzáteszi, hogy ezek az értékek ma még illuzórikusnak tűnnek, de tavaly 4 ezer dolláros árnál alighanem ezt gondoltuk a 38 ezer dolláros szintről is, ami most már realitás.
Az SF-modell alapja, hogy amennyiben egy árunak van valami értéke, „keresik”, ám az idő előrehaladtával egyre összetettebb a termék létrehozása, termelése, kinyerése, annál nagyobb lesz az értéke, mert hiányjelenség lép fel.
Amiből kevés van, az értékes?
Ez így persze elég egyszerű, de sokszor működik. Ha öt palack bor maradt fenn egy 1868-as tételből, akkor ha kettő összetörik, a maradék három alighanem többet fog érni. Az aranykitermelés is egyre nehezebb (hiszen az egyszerűen elérhető nyersanyagot már megtalálták), de az arany árát mégsem ez mozgatja döntően.
Az olajban is egyre nehezebben megközelíthető geológiájú (mélytengerek), vagy politikailag egyre kockázatosabb, bizonytalanabb jogi helyzettel leírható lelőhelyek (Közel-Kelet, Afrika) maradnak, de az olaj árát mégis annyi minden mozgathatja és egy-egy új technológiával (olajpala) lehet, hogy az SF-modell alapvetően változik meg.
A bitcoin nagy előnye mindenesetre, hogy az arannyal és az olajjal ellentétben pontosan tudjuk, mennyit fognak kitermelni belőle a jövőben. A bitcoin előállítása körül pontosan meghatározott szabályok vannak, rendszeres időközönként felére csökken a bányászattal elérhető jutalom. A szakzsargonban az úgynevezett bitcoin halving eventről beszélünk.
- 2009-ben, amikor a bitcoin elindult, a jutalom 50 BTC volt.
- 2012-ben, az első felezés után csak 25,
- 2016-ban csak 12,5 volt.
- 2020 májusa óta pedig csak 6,25, és ennél az eseménynél indult be a legújabb árrobbanás.
Emellett egy alternatív értékelési eljárást jelent, az NVT (Network Value to Transaction Ratio) megközelítés, ennek során a bitcoin jelenlegi piaci kapitalizációját összehasonlítják a dollárban kifejezett napi kereskedési volumennel. Minél magasabb ez az érték, annál inkább túlértékelt a bitcoin, mint fizetési eszköz, meglepő módon ez a mutatószám most nem extra magas.
Súlyos zavarok
Ami azonban mindenképpen figyelmeztető lehet: a kriptodevizák világában az utóbbi időben több súlyos visszaélés is volt, kamupénzek, hamar beálló kereskedés, támadások a kevésbé kiforrott tőzsdék ellen is előfordultak. Jelenleg is több vizsgálat és per is zajlik, például itt és itt olvashat két komolyabb ügyről.
Ezek jellemzően nem közvetlenül a bitcoint érintették, ami a bitcoint annyiban még segítheti is, hogy aki bízik a kriptókban, az leginkább a legtranszparensebb „pénzt” választhatja.
Ugyanakkor egyes trükkök, például amikor egy kereskedési platform a rábízott ügyfélpénzekből is vette a saját kriptodevizáját, súlyos bizalomvesztéshez is vezethet az egész kriptodevizás közösséggel szemben.
Az azonban mindenképpen segíthet, hogy újabban már a legnagyobb bankok és az alapkezelők is felfedezték. Ők általában nem közvetlenül veszik meg a bitcoint, de specialisták ETF-jei, illetve más alapjain keresztül igen, és abban lehet bízni, hogy az ő kezük nem remeg meg, vagyis nem adnak-vesznek 10 percenként bitcoint, ez stabilitást adhat a piacnak.
Jövőkép
Ami pedig a jövőt illeti, a fiatalok között sokan vannak, akik romantikus vonzalommal tekintenek a határokon átívelő, a klasszikus bankokat, adóhatóságokat kikerülő, titokzatos eredettörténettel bíró bitcoinra, de már az idősebbek is rávetették magukat erre a piacra.
Egy Wall Street-i tapasztalat szerint ugyanis az igazi tőzsdéseket nem az szokta zavarni leginkább, ha megvesznek valamit, majd azzal buknak, hanem az, ha nem szállnak be egy olyan piacra, ahol rengeteget lehetett volna keresni, vagyis, ha kimaradnak.
A bizalom mindenesetre kettős fegyver, a koronavírus ugyanis globális óvatosságot szült, többen tesznek félre, kevésbé bíznak a „nagy rendszer” sérthetetlenségében. De aztán az már egyedi, hogy valaki emiatt éppen bitcoint vesz, mert az egész klasszikus pénzügyi, gazdasági rendszerben csökkent a bizalma, vagy éppen messze elkerüli a kockázatosabbnak tartott eszközt. Akár azért, mert fél annak bizonytalanságától, akár azért, mert etikai problémája van vele, zavarja, hogy a bitcoin bányászata rengeteg energiát éget el, esetleg ott lát morális aggályt, hogy a bitcoint sokszor az illegális kereskedelemben használják elszámolóeszközként.
