Banksy műve még többet ért, miután elégették és digitális műalkotásként eladták

Egy New York-i parkból élőben streamelt videón égették el Banksy világhírű brit graffitiművész Morons (Hülyék) című művét. Miután elégették, digitális műalkotásként a korábbi ár többszöröséért túl is adtak rajta – írja az MTI.

A 2006-os szitanyomat tokenizált képének (ideájának) tulajdonjogáért az NFT (non-fungible, nem helyettesíthető tokenek) piacán fizetett az ether nevű kriptopénzzel a pillanatnyi árfolyamon 380 ezer amerikai dollárnak, azaz 117 millió forintnak megfelelő összeget a vevő. (A tokenizálás a dolgok digitális eszközzé alakítását jelenti. A digitális művek esetében a blokkláncon rögzítik, hogy éppen ki az adott termék tulajdonosa.) Mivel a tulajdonjogot továbbadhatja, a vásárlása befektetésként is működik.

A fizikai voltában megsemmisített képet korábban 95 ezer dollárért vásárolta meg az Injective Protocol nevű blokklánccég, hogy inspirációt adjon az új technológiák rajongóinak és a művészeknek, hidat építsen a fizikai művészet és az NFT között.

Az elégetett képen látható jelenetben egy művészeti árverés látható, ahol az emberek a Nem tudom elhinni, ti hülyék, hogy tényleg megveszitek ezt a vacakot! feliratú festményre licitálnak.

Műkritikusok szerint eredetileg maga a nyomat, majd az elégetésével kapcsolatos mutatvány is a műkincspiac kritikájának tűnik. A blokklánccég talán csúfolódik a képet megvásárló műgyűjtőkön, a „hülyéken”, akiknek elég pénzük van ahhoz, hogy szó szerint elégessék – foglalta össze a véleményeket a különös művészeti árverésről szóló beszámolójában a BBC.

Az Injective Protocol szóvivője azt mondta, hogy műalkotásnak tekintik magának a műnek az elégetését is, és azért esett a választásuk Banksy egy képére, mert az inkognitóját őrző művész korábban saját maga darálta le egyik művét egy árverésen. A szóvivő szerint a bevételt jótékony célra fordítják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, de a konkrét kedvezményezettekről később döntenek.

Az NFT eredetileg internetes mémek eladására szolgáló formátumként indult, majd egyre népszerűbb lett, egy Nyan Cat nevű digitális műalkotást például 600 ezer dollárért adtak el rajta. Híres művészek is kezdik használni, ami a BBC szerint arra utal, hogy a nem helyettesíthető tokenek kezdenek bekerülni a művészeti kereskedelem főáramába.