Egy éve van velünk a vírus, szavazza meg, melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok!

2021. március 04. – 00:02

frissítve

Egy éve van velünk a vírus, szavazza meg, melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok!
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva


2020. március 4-re már sok mindenen túl voltunk koronavírus-ügyileg, de csak külföldet illetően. Végignéztük, ahogy egy sima kínai tüdőgyulladás-járvány előbb „új típusú koronavírussá”, majd Covid-19-cé vált az orvosi szakmában és a köztudatban.

Az első hírt a távirati iroda január 5-én adta ki, az első mondata úgy szólt, hogy „Egy eddig ismeretlen tüdőgyulladást okozó vírus fertőzött meg 59 embert a közép-kínai Vuhanban a helyi hatóságok vasárnapi közlése szerint.”. Majd jött január 9., amikor az MTI híréből kiderült, hogy „újfajta koronavírus okozta a tüdőgyulladással járó járványt a közép-kínai Vuhanban”, a Covid-19 elnevezésre február 12-ig kellett várni, egy britekről szóló hírben tűnt fel a COrona VIrus Disease 2019-ből alakított, a betegséget jelölő mozaikszó.

Olvastuk, néztük a vuhani lezárást, az olasz terjedést, magyarokért is izgultunk a karanténba helyezett óceánjárókon, és egy lezárt tenerifei hotelben, meghallgattuk, ahogy Bakondi György a közel-keleti gócpontokon át érkező migránsoktól rettegtet, leszűrve a következtetést, hogy „összefüggés van a koronavírus és az illegális migráció között.” (Mint látszik, ebben a cikkben a szokásosnál több Index-link lesz majd, akkor ugyanis még ott dolgoztunk, a saját régi cikkeinket ajánljuk.)

Ekkor már bő egy hónapja megalakult az Operatív Törzs, lecsengőben volt a cukor-, liszt- és kézfertőtlenítő-felvásárlási láz, és azon is túltettük magunkat, hogy a gyógyszerészkamara egy kamuhírt küldött szét tájékoztatásul.

Az országot az tartotta lázban, hogy kiderült - igaz, nem a magyar kormányzat tájékoztatásából – , hogy fertőzött amerikai turistalányok Bécsből Magyarországon keresztül mentek Prágába, és miközben a csehek feltérképezték az útvonalukat, nálunk valahogy nem akart (nem tudott?) a kormány túl sokat elárulni az ügyről, csak annyit, hogy nyugi.

És akkor eljött március 4-e, délután 18:28, amikor is Orbán Viktor a Facebookon bejelentette, hogy Magyarországra is megérkezett a koronavírus.

Az elmúlt egy évben rengeteg emlékezetes pillanatot hozott a magyarországi járvány, felemelőt vagy épp szomorút, tragikomikust, sorsfordítót, vagy – tiszteletben tartva a járvány súlyosságát, de akkor is – mémre kívánkozóan vicceset.

Sajnos sokan vannak, akinek a magánéletben is változást, tragédiát hozott a járvány, de most arra kérjük az olvasókat, hogy szavazzák meg, a közéletet illetően kinek miről marad emlékezetes a koronavírus egy éve!

Otthon, online

Nem is kezdhetünk mással, mint a konkrét vírusvédelmi szabályokkal, és azok hozadékával. Az iskolák tavasszal tantermen kívüli munkarendbe váltottak, majd március 27-én jött a kijárási korlátozás, ami jelentősen csökkentette az emberi érintkezést, de azért még mindig jóval enyhébb volt, mint néhány külföldi példa. Akár szabadidős sétára is mehetett bárki, ha megtartotta a másfél métert, nem beszélve a munkáról, bevásárlásról és sok egyéb dologról. Ekkor vezették be az idősek vásárlási sávját, és csavartak egyet az éttermesek szorításán is a helyszíni evés teljes betiltásával.

Ahogy telt az idő, egyre magabiztosabban kezdtük kezelni a Zoomot, a Teamset, a Google Meetet, nem csak a munkatársakkal, hanem a barátokkal is ezen kezdtünk beszélni.

A nyári lazítás után novemberben jöttek az újabb, minden addiginál szigorúbb intézkedések, a mindmáig tartó esti kijárási tilalom.

Ha önnek ezek az otthon ülések fognak elsőként az eszébe jutni 5-10-20 év múlva erről a 12 hónapról, szavazzon 10-essel! Ha egyáltalán nem erről marad emlékezetes ez az év, szavazzon 1-essel, illetve a két szélsőség közti skálán is elhelyezheti a szavazatát.

A tájékoztatás. Mármint a hiánya

Rögtön a járvány megjelenésének másnapján, március 5-én Kásler Miklós minisztert küldték a frontvonalba tájékoztatni, de nem annyira ment neki a dolog, az újságírói kérdésekre adott olyan válaszokkal, mint hogy „160 ezer magyar embert érint az influenza, de ezzel kapcsolatos kérdés nincs”. Aztán pár nap múlva az Operatív Törzsnek elege lett a kérdésekből. A koronavírusos-operatívtörzses sajtótájékoztatókon akkor még ott ültek az újságírók, ám csak két kérdést tehettek fel fejenként, és aki nem tartotta magát a sajátos szabályrendszerhez, mint például egy RTL-es riporter, annak kicsavarták a kezéből a mikrofont, vagy legalábbis megpróbálták.

Lakatos Tibor, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az operatív törzs sajtótájékoztatóján 2020. március 7-én – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Később, március 15-én Kovács Zoltán is tiszteletét tette a koronavírusos sajtótájékoztatón, de nem sikerült átváltania kormányszóvivőből járványügyisbe, és tájékoztatás helyett az újságírókat kezdte el kiosztani, hogy nem kéne jobban érteni a járványhoz, mint a szakértőknek. Március 20-án online-ra váltott az Operatív Törzs, innentől kezdve a nem baráti kérdéseket már nagy eséllyel nem olvasták be.

Az újságírókat nem engedték be a kórházakba, a kérdéseinkre pedig azóta is alig válaszolnak, erről az egész problémáról, és hogy ez mennyire magyar sajátosság, itt írtunk hosszabb cikket.

1-es szavazat, ha ez marhára nem érdekli önt. 10-es, ha egy utóbbi egy évben majd' felrobban a dühtől, hogy a kormány elhallgat dolgokat.

Müller Cecília & the Kaspóz

Az országos tiszti főorvos asszony önmagában is egy jelenség, és amellett, hogy minden tiszteletünk az övé, hogy egy éve nonstop dolgozik, azért mégis csak a furcsa nyilatkozatai lettek a legemlékezetesebbek.

Március 13-án tudhattuk meg Müller Cecíliától, hogy hogyan kell jól megmosni a tojást. Május 13-án mondta el Müller Cecília az azóta szállóigévé vált mondatát arról, hogy a gyerektől el kell csenni a nyunyókát, június 6-án pedig az egészségügy újranyitása helyett a nyaralók helyes újranyitásáról beszélt az országos tiszti főorvos, írta a HVG. Az öt percen át tartó monológban Müller azt javasolta, nézzük meg, nincs-e csőtörés, vízkőtelenítsük a csapokat, két-három percig folyassuk a vizet, de ne főzzünk ebből az első adagból. Töröljük le a port nedves ruhával, tárjuk ki az ablakot, de ne csináljunk huzatot a takarítás végéig. Meg ilyesmik.

Április 3-án pedig az Operatív Törzs azzal zárta a tájékoztatót, hogy amikor Gál Kristóf szóvivő rendezgette a papírjait, „véletlenül” a kamerába mutatott egy őket ábrázoló felnőtt színezőt, kiszínezve.

Müller Cecília országos tisztifőorvos és Gál Kristóf rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője megöleli egymást, balról Kiss Róbert rendőr alezredes, az operatív törzs utolsó online sajtótájékoztatóján a vírus tavaszi hullámában – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

1-es, ha azt sem tudja, ki Müller Cecília. 10-es, ha kívülről fújja a nyunyókás-tojásmosós monológokat, és ön szerint a tiszti főorvos szerepléssorozata lett a magyar járványkezelés szimbóluma.

Utolsó pillanatos döntések, néma videó

Március 13-án, egy pénteki nap reggelén Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy nem indokolt az iskolák bezárása, majd este bejelentette, hogy mégis. Pontosabban „tantermen kívüli digitális oktatást” vezetnek be hétfőtől, ami nagyjából abból áll, hogy az iskoláknak és a tanároknak van két napjuk felkészülni arra, hogy hétfőn már a neten keresztül adják le a tananyagot. A döntés olyan hirtelen jött, hogy az aznap esti Tények a TV2-n még a bezárást akarókat savazta.

November elején a romló számok miatt két körben (1., 2.) újra jöttek a nyáron már elfelejtett szigorú korlátozó intézkedések. De valahogy nem ment túl flottul a dolog: bejelentették, hogy majd bejelentenek, mindenki feszülten várt, aztán délután már arról posztolt Orbán, hogy kész a rendelet, de csak az éjfél előtti percekben rakták ki a Közlönyt, ami az éjféltől érvényes új szabályokat tartalmazta. De volt olyan is, hogy amit Orbán Viktor mondott, például a kötelező maszkviselésről, vagy az étteremzárásról, arról később kiderült, hogy nem egészen úgy van. Az egészet ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Az egészségügyet is nagyon leterhelte a vírus, a várólisták nőttek, Kásler Miklós miniszter áprilisban utasítást adott a kórházaknak, hogy a kapacitások 60 százalékát szabadítsák fel, méghozzá gyorsan. Ez több helyen is magával hozott olyan helyzeteket, hogy folyamatos ellátást igénylő embereket küldtek haza, jobb esetben a családjukhoz, rosszabb esetben az egyedüllétbe. Végül az ágyakra sem lett mind szükség.

A kapkodáshoz és elbénázott dolgokhoz kívánkozik a híres néma videó is. Március 18-án Orbán Viktor élőben jelentkezett a Facebookon, a Karmelita Kolostor teraszáról akart bejelenteni valamit. Hogy mit, azt sokáig csak találgatni lehetett, mert háromszor indult el a felvétel hang nélkül, a Facebook-oldal is összeomlott a nagy terheléstől. Itt egy ismeretlen privát felhasználó Youtube-ra feltett verzióját nézhetik meg:

Egyébként a miniszterelnök a hitelmoratóriumról beszélt, a videója pedig mémesedett, a Google-ben keressen rá, akit érdekelnek a jobb-rosszabb tréfák.

1-es szavazat, ha ön szerint ez benne van a járványkezelésben, mindenhol így ment a dolog, sőt, örüljünk, hogy gyorsan reagál a kormány. 10-es, ha mindezeket ön nem gyors és határozott problémamegoldásnak, hanem kapkodásnak hívja, ami az egész évre rányomta a bélyegét.

Főszerepben: Orbán Viktor

A kormányfő több emlékezetes videóval is jelentkezett, olyanokkal, amelyeknek már hangjuk is volt: április elején a Facebook-oldalára kezdett el feltenni videókat arról, hogy mely kórházakban járt. A videókat elemző nagyközönségnek rengeteg csemegét tartogatnak a képkockák, az omladozó épületrészektől a fóliázott lifteken és a maszkot helytelenül viselő kórházigazgatón át a tetőtől talpig védőfelszerelésbe öltözött, ezzel egy jegesmedvére hasonlító miniszterelnökig. Korabeli összefoglalóm itt olvasható.

Orbán Viktor a Szent János Kórházban április 9-én – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

De felejthetetlen volt az is, amikor Ovádi Péter állatvédelmi felelős besétált Orbán irodájába, és Jászai-díjat érően eljátszották, hogy ott, helyben szakértői döntést hoz a Főnök arról, hogy lehessen este 8 után is kutyát sétáltatni. Papírlapra skicceli fel Orbán, hogy „beszélünk másfélmillió problémáról”, „Időkorlát legyen-e? Kutyafuttatók bezárásáról helyben kell dönteni. Azt a megoldást kell csinálni, hogy kivételt engedünk. Oké. A részletszabályokat odaadjuk az önkormányzatoknak. Oké.”

Novemberben folytatódott a sorozat: Orbán Viktor a Facebookra tett fel egy videót arról, hogy megnézi, hogy megy a nagy országos pedagógustesztelés. A videón a kormányfő a bicskei kormányhivatalba látogatott el, ökölpacsival köszönt, és a reggeli eligazításon kezdett. Meghallgatta, hogy 3 bevetési egység van, 32 fő tesztel, ki hova megy, majd elkiáltotta magát, hogy „Ki a hármas autó?”, és megkérdezte az egyik tesztelőt, hogy „Elmehetek magával?”. Mivel a tesztelőknek is kell a friss teszt, őt is letesztelték az orrba/torokba dugott nagy pálcikával.

1-es, ha soha nem látott orbános Facebook-videót. 10-es, ha rendszeres fogyasztó, és Netflix helyett is inkább még egyszer megnézi valamelyik jobban sikerült epizódot, és évtizedek múlva is a mindent saját kezűleg, kamera előtt megoldó Orbánra fog emlékezni 2020-2021-ből.

Hatalom, hatalom, hatalom

Március 30-án fogadta el a kormány a koronavírus-törvényt, gúnynevén a felhatalmazási törvényt, amelyről sok vita volt, hogy Orbán Viktor valójában a rendeleti kormányzást, és ezzel a diktatúrát vezetné-e be, vagy csak politikai viták nélkül akar a vírus ellen hatékonyan küzdeni. Végül a törvény nem hozott semmi nagy változást, és két hónap múlva vissza is vonta a parlament. Viszont a törvény árnyékában, attól jogilag függetlenül, fontos, szimbolikus és hatalomtechnikai jellegű törvényeket is átnyomott a Fidesz. A járványüggyel semmilyen kapcsolatban nem álló pénzosztásokról nem is beszélve.

De ide sorolható az is, hogy a „koronavírus-törvény” egyik passzusa szigorította a vírushelyzet alatt a rémhírterjesztés szankcióit, erről első körben a bírálói azt gondolták, hogy az újságírókat akarja elhallgattatni a kormány. Ehhez képest május 13-án a gyulai Kossuth Kör elnökét, és egy 64 éves szerencsi férfit vittek be házkutatás után egy-egy Facebook-poszt miatt. Aztán vádemelés nélkül elengedték őket.

A járvány alkalmat adott arra is, hogy a kormány és a főváros egymásnak feszüljön: először a fővárosi idősotthonokban terjedő fertőzés miatt, aztán amikor a kormány megvágta a pénzeket például az ingyenes parkolással és a megfelezett iparűzési adóval.

A kormány koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslata szavazásának végeredménye látható a kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésének kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal 53 nem ellenében – sürgősséggel – szavazta meg az Országgyűlés – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

1-est nyomjon, ha ön szerint semmi nincs abban, hogy egy járvány alatt is születnek más tárgyú kormányzati döntések, esetenként ilyenek is. 10-es, ha ön szerint 2020-21 azzal vonul be a politológiai szakkönyvekbe, hogy a kormány kihasználta a járványt, hogy erősítse magát.

Maszkviselés: a feleslegestől a kötelezőig

Aligha túlzás kijelenteni, hogy 2020-ban az év tárgya, fogalma, az életünket megváltoztató eszköz, ami miatt korábban kiröhögtük az ázsiaiakat, most meg nem mozdulunk nélküle:

a Maszk.

Ma már szinte mindenkinek van varrott maszkja, divatirányzatok születtek, mémek vannak a helyes és helytelen maszkviselésről. Az Operatív Törzs, a kormány, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és Müller Cecília sokáig kitartottak amellett, hogy egészséges ember ne hordjon maszkot. Hamis biztonságérzetet ad, felesleges, önmagában nem állítja meg a járványt, és egyéb furcsa érveket soroltak. Aztán Orbán Viktor a parlamentben egyszer csak azt mondta, hogy neki is van maszkja, otthon gyártotta, és mindenkit arra biztat, hogy gyártson és hordjon maszkot. Kiderült az is, miért nem akarták addig nyomatni a maszkhordást: egyszerűen féltek, hogy nem jut mindenkinek, úgy pedig nem akarták kötelezővé tenni. Azóta már a sokak által látogatott zárt terekben, és nagyobb településeken a közterületeken is kötelező a maszkviselés, és ezt mindenki meg is szokta.

Nyomjon 1-est a szavazógépen, ha egyáltalán nem érinti meg a maszkos hülyeség. 10-es, ha 2020=A Maszkok bejövetele.

A Nagy Lélegeztetőgép-vásárlás

Szeptember 18-án Orbán Viktor a Korányi kórházban járt, és leült egy fiatal orvossal beszélgetni a kamerák előtt. Magabiztosan kérdezte tőle, hogy van-e elég lélegeztetőgép, majd amikor az orvos azt mondaná, hogy ezek kezeléséhez személyzet is kellene, ugyanolyan magabiztosan állította őt le erről a gondolatívről.

Ez az egész jelenet persze túlmutat önmagán: a magyar kormány összesen mintegy 16 000 lélegeztetőgépet vett, meglehetősen drágán, miközben pár száz embernél több soha nem volt egyszerre lélegeztetőgépen, a gépek egy raktárban pihennek. Erre a kormányzati válasz az, hogy a vírus kirobbanásakor „szabadrablás” volt a piacon, örüljünk, hogy egyáltalán tudtunk gépeket vásárolni, és hogy a legrosszabb forgatókönyvre készültek a 8000-es számmal. Más kérdés, hogy a lélegeztetőbizniszben miért bukkantak fel ezzel egyáltalán nem foglalkozó, és/vagy kormányközeli emberekhez kapcsolatokkal rendelkező cégek. Erre nem nagyon van értékelhető válasza a kormányzatnak.

1-es, ha nincs itt semmi látnivaló, a kormány jól cselekedett, aki támadja őket, az csak politikai, és nem szakmai alapon teszi. 10-es, ha az egész járványkezelést jól szimbolizálja ez az ordenáré lenyúlás.

Míg az egyik beledöglik, a másiknak szabad

Január végén készítettünk egy videót arról, hogy a Kacsa utcai üzemi menzán, ahová sok kormányzati-állami dolgozó jár, milyen tömeg van ebédidőben. Ezzel nem lepleztünk le semmi illegálisat, pont azt mutattuk be, hogy miközben a vendéglátósok egy éve a tartalékaikat élik fel a kényszerű zárás miatt, van, akiknek nem tilos a nyitva tartás, mint például a bárki által látogatható irodaházi étkezdék, vagy a plázák, bútoráruházak, ahol szintén tolonganak az emberek, nem beszélve a kaszinókról, szóval van némi nehezen érthető logika a szabályozásban.

Bezárt vendéglátóhely Budapest belvárosában 2020. novemberében – Fotó: Bődey János / Telex

A rendezvényesek vesszőfutása március 11-én kezdődött, amikor betiltotta a kormány a 100 főnél nagyobb beltéri, és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvényeket, majd március 16-án újabb szigorítás jött, a rendezvényeket totálisan betiltották, az üzleteket délután 3-kor be kell zárni, az éttermek pedig 3-tól csak elvitelre adhatnak ételt. A rendezvényesek, színházasok és vendéglősök azóta is tartó kálváriája ekkor kezdett igazán komollyá válni, aztán a nyári enyhítés után a következő kör a novemberi szigor, a teljes zárás volt.

A turizmus gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, a szállásadók, hotelek, airbnb-sek a tartalékaikat élik fel – kivéve néhány kormányközeli vállalkozó, akik százmilliókat kaptak annak ellenére is, hogy elbocsátottak embereket.

Az 1-esre akkor nyomjon, ha ön szerint sajnos minden járványnak vannak nagy vesztesei, ezzel nem lehet mit tenni, tök logikus, hogy nem lehet étteremben enni, moziba, szállodába menni. 10-es, ha az egész lezárásos dolog egy totál érthetetlen logika mentén megy, mintha direkt ki akarnának nyírni valakiket, míg másokat erősítenek.

Grafikonok, csártok, adatok mindenütt

Emlékszik még valaki arra, hogy egy ideig a koronavírusos elhunytakról semmit nem lehetett tudni? Ez március utolsó napján változott meg, ekkor kezdték el feltenni a hivatalos honlapra az elhunytak korát, nemét és alapbetegségeit. Plusz a megyei adatokat az összes (tehát nem csak az aktív) fertőzöttről. Azóta is minden nap bűvészkedik a sajtó, hogy ezekből értékelhető adatelemzéseket csináljon. Az első nyilvánosságra hozatal egyébként nem volt egészen zökkenőmentes: az életkorból azonnal rá lehetett ismerni a nem sokkal azelőtt elhunyt brit nagykövethelyettesre, és az az egész ország megtudhatta, hogy alkoholbeteg volt.

1-es, ha ön nem tudja, és nem is érdekli, mi az a járványgörbe. 10-es, ha járványmatematikussá képezte magát, és megyénként figyeli az R-számokat a saját kis exceljében!

Azért voltak jó dolgok is

Hogy pontosan melyik nap indult, nem tudni, de tavasszal volt szokás, hogy kiállnak az erkélyre-ablakba az emberek, és tapsolnak este nyolckor az egészségügyiseknek, akik harcolnak a kórházakban a koronavírussal. Sőt, szívecskéket tettek ki az emberek a házukra, vagy épp kukások kértek biztatást, mint közhasznú feladatot ellátók. A nagy lelkesedés aztán gyorsan el is múlt, és az őszi második hullámban már nem jött vissza.

Kiragasztott piros szívek egy társasház ablakaiban Debrecenben 2020. márciusban – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Bár a végkicsengése sajnos nem lett jó, de emlékezetes, hogy voltak tanárok, akik igyekeztek szórakoztatóvá tenni az otthoni órákat. Vezsenyi László, a makói József Attila Gimnázium testneveléstanára a saját otthonában, egy vasalódeszkára felfeküdve csinált nem hivatalos oktatóvideót még a karantén elején arról, hogy kell úszni. A videóban üres sörösdoboz és csipszeszacskó is látható, mert „fontos a folyadékpótlás és a táplálékbevitel”. Az ügy júniusban került nyilvánosságra egy szülői panasz nyomán, a tankerület letiltotta őt a tanításról, és csuklóztatással felérő feladatokat adott neki. Aztán az EMMI túlkapásnak nevezte a letiltást, és „elfogadta a tankerületi igazgató lemondását”.

1-es, ha ön szerint ez a kis pozitívum eltörpül a sok nyomorúságos dolog mellett. Nyomjon 10-est, ha nem akar a szarságokra emlékezni, csak arra, hogy 2020-ban is megmaradt a hite az emberiségben!

Vakcinaháború

Egy évvel a koronavírus megjelenése után már védőoltások is vannak, nem is egyféle: a világ vezető gyógyszergyártói állami támogatással, egymással versengve fejlesztették a vakcinákat. Beleértve a kínai és az orosz cégeket illetve gyógyszerészeket is. A magyar kormány pedig örömmel vásárol keletről vakcinát, egyrészt azért, mert jóban akar lenni a kínaiakkal és oroszokkal, másrészt azzal érvelve, hogy máshol is milliószámra adták be ezeket az oltóanyagokat, úgyhogy nem kell félni tőle, ellentétben az oltatlanságtól. Meg persze addig is lehet szidni a tehetetlen, lassú Brüsszelt. Csakhogy a keleti vakcinákkal valahogy mindig akad valami baj. Hol a dokumentáció nem akar megérkezni, hol a szakértők nem annyira javasolják az engedélyt, végül politikai rendeletekkel kell engedélyeztetni ezeket. Nem csoda, hogy a magyarok nem annyira vágynak rá, hogy ezekkel oltsák be őket.

Az egész vakcinaharcnak ad egy plusz csavart, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinájának kifejlesztésében óriási szerepe van az Orbán által asszonyságnak nevezett Karikó Katalinnak és magyar kutatótársainak Pardi Norbertnek, Boros Gábornak és Szabó Gábornak, vagyis – ahogy a kormányfő is mondta – „kis túlzással, de mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina”. Ennek ellenére nem a Pfizer oltóanyagát nyomatja a kormány, Merkely Béla, a SE rektora is demonstratív módon az orosz Szputnyik V-vel oltatta be magát.

Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát oltják az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinával 2021. február 18-án – Fotó: Koszticsák Szilárd

Szavazzon 1-essel, ha marginális hülyeségnek tartja azt figyelni, honnan jön a vakcina, ha egyszer a szakemberek szerint megfelelő a hatóanyag. 10-es, ha mindennél jobban dühíti, hogy a kormány politikai döntéseket hoz, és az oroszoknak meg a kínaiaknak puncsol az elmúlt évtizedek legsúlyosabb egészségügyi kérdésében, miközben van magyar fejlesztésű vakcina is.

A bolondéria, az őrület, a kamu

Már márciusban beindul a verkli: a jólértesült fővárosiak arról suttogtak, hogy teljes karantén jön a városra, pedig már akkor tudni lehetett, hogy kamu. Két nappal később egyébként elfogták a rémhír terjesztőjét, egy youtube-vloggert.

Júniusban az MSZP feltett egy videót a Facebook-oldalára, amelyben egy magát mentősnek mondó nő arról beszélt, hogy a kórházból hazaküldött embereket ápolt az otthonukban, és ezeknek az embereknek gyakorlatilag ellátatlanul kellett hazamenni, ami aztán oda vezetett, hogy volt, aki meg is halt. A videóból óriási botrány lett, de nem a tartalma miatt, hanem mert kiderült, hogy a nő nem az Országos Mentőszolgálatnál dolgozik, aztán megnevezett egy magánmentős céget, de az meg cáfolta az információt. A különböző egészségügyi adatbázisokban sem szerepel a nő, mint egészségügyis. Az MSZP eltávolította a videót, a nőt gyanúsítottként hallgatták ki.

December 11-én bevitték, kihallgatták, majd el is engedték Gődény Györgyöt, a „vírusintézkedés-szkeptikusok” önjelölt vezérét. Gődény és a vele együtt gondolkodók nem azt állítják, hogy nincs vírus, hanem azt, hogy az intézkedések túl szigorúak ahhoz képest, amekkora pusztítást a járvány okoz. Legalábbis ezt mondják ők, de közben azért szívesen osztanak meg mindenféle vírustagadó, oltásellenes pamfleteket is. Hogy kik a magyar vírusszkeptikusok, és miért hagyja őket békén az állam, illetve, hogy racionális haszonlesésről, például pártépítésről is szó lehet, arról ebben a cikkben írtunk sokat.

Az internet különböző bugyraiban, és a baráti beszélgetéseken év elején terjedt el, hogy már ki is nyomtatták azokat a plakátokat, amelyek szerint „Február 17-én legyőztük a koronavírust”. A hoax egyéb, tetszőleges dátumokkal is futott, de mint látható, a valóságot nem fedte, hogy úgy mondjuk.

1-es, ha ki tudta zárni az életéből ezeket, és nem is érti, hogy kerül a listára mindez. 10-es, ha úgy érzi, tipikus magyar sajátosság, hogy hülyeségekkel terhelődik az amúgy is terhelt helyzet, és átszövi az egész járványkezelést a sok idiotizmus.