Niedermüller Péter: Nem tudjuk felszámolni és sóval behinteni a bulinegyedet

Legfontosabb

2023. január 16. – 07:32

Niedermüller Péter: Nem tudjuk felszámolni és sóval behinteni a bulinegyedet
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Niedermüller Péternek van egy álma: azt szeretné, hogy Belső-Erzsébetvárosban megszűnjön az átmenő autóforgalom. A VII. kerületi polgármester nem először tért el a DK központi irányvonalától, amikor az év végén elment Láng Zsolttal tárgyalni a rezsitámogatásról, de állítja: emiatt még soha nem érte retorzió a pártban. Nem érzi magát házmesternek, és fáj a szíve a Kisüzemért, de valamit kezdeni kell szerinte a kocsmaturizmussal. Pártjával ellentétben egyértelműen kiáll a körúti bringasávok mellett, és azt szeretné, hogy pár év múlva ne nagyon legyenek autók a belvárosban. A bulinegyed és a Klauzál téri csarnok jövőjéről is kérdeztük Niedermüller Pétert, aki 2024-ben ismét elindulna a polgármesteri posztért, és ha nem tudnak megegyezni a pártok, az előválasztáson is részt venne. Interjú.

Pár napja derült ki, hogy Erzsébetváros – egyedüli DK-s vezetésű önkormányzatként – 300 millió forintos rendkívüli rezsitámogatást kap a kormánytól. Hogy fogadta a hírt, mire lesz elég ez a támogatás?

Kaptunk 300 millió forintot, de ezzel egy időben 600 millióra nőtt a szolidaritási hozzájárulásunk. Ha úgy vesszük, „csak” 300 millióval kell több adót fizetnünk. Azt is látni kell, hogy a járvány alatt bevezetett ingyenes parkolás irdatlan nagy veszteségeket okozott nekünk. Ráadásul sok vendéglátóhely bezárt, és ez minket nemcsak abban az értelemben érint, hogy kevesebb az iparűzési adó, hanem rengetegen vesztették el az állásukat a kerületben. Egy jó szakács el tud menni Ausztriába, de sokan nem találnak új munkát. Ők mit csinálnak? Eljönnek hozzánk szociális segélyért, mert valamiből meg kell élniük. Azt kell mondjam, hogy persze jó a 300 millió, de valójában fel sem tűnik a nagy egészben. Nagyságrendileg 40 milliárdos a kerület éves költségvetése, ha az összes önkormányzati intézményt beleszámítjuk, 1,2-1,3 milliárd forinttal nőttek a kiadásaink az elszálló energiaárak miatt.

A Demokratikus Koalíció (DK) fővárosi polgármesterei közül egyedül ön ment el Láng Zsolttal tárgyalni a kormányzati segítségről. A többiek csak együtt lettek volna hajlandóak egyeztetni a kormánybiztossal, és így kerületük elesett a támogatástól. A DK fővárosi frakcióvezetője, Szaniszló Sándor azt mondta, ön is csak azért vett részt a tárgyaláson, mert már úton volt oda, amikor szóltak. Valóban ez volt az oka?

Próbáljuk meg ezt az egészet rendbe tenni. Az ősz elején kaptunk egy levelet, hogy készítsünk takarékossági tervet. Azt szerintem minden kerület elküldte, mi egészen biztosan. Az öt DK-s kollégám aztán leegyeztette egymás közt, hogy ők közösen akarnak részt venni a tárgyaláson, de nekem akkor már volt időpontom. Néhány órával a találkozó előtt szóltak, én meg úgy voltam vele, hogy olyat nem játszunk, hogy az utolsó percben lemondom. Azt pedig csak nagyon halkan teszem hozzá, hogy én nem egészen értem, miért kellett volna közösen menni. Ne vegyék önfényezésnek, de nekem biztosan van annyi integritásom, hogy olyat nem csinálok, ami a felfogásommal ellentétes. Nyugodt szívvel le tudok ülni Láng Zsolttal tárgyalni, és ebből még nem következik az, hogy egyetértenék a politikai nézeteivel.

Én ezt nem morzsáknak, könyöradománynak tekintem, inkább úgy fogom fel, hogy sikerült valamit visszaszerezni mindabból, amit az elmúlt években elvettek tőlünk. A kollégáimnak is megmondtam, hogy én legközelebb is így fogok eljárni.

A DK-ban híresen nagy pártfegyelem van. Gyurcsány Ferenc nemrég azt írta az új tagoknak, hogy a párton belül lehetnek viták, de nyilvánosan már fegyelmezetten, a közös álláspontot kell képviselni. Mit szóltak a párttársai ahhoz, hogy ön mégis részt vett a tárgyaláson?

Múlt hét végén volt a DK-s polgármestereknek frakcióülése, ahol ezt a dolgot is megcsócsáltuk. Nem mondom, hogy mindenki boldog volt emiatt, de éles kritika nem hangzott el. A DK-központból semmifajta visszajelzést nem kaptam, se pozitívat, se negatívat. Muszáj hozzátennem még valamit, amit persze végtelenül óvatosan mondok ki, mert kaptam én már eleget különböző mondataim miatt.

Azért nekem mindig megvolt az a lehetőségem, hogy bizonyos dolgokban másként viselkedjek, mint a DK fő irányvonala, és emiatt soha semmiféle retorzió nem ért.

Annak idején EP-képviselőként én nagyon ellene voltam a határkerítésnek, és továbbra is azt gondolom, hogy az ostobaságnak az egyik legfőbb példája. Ez akkor sem volt teljesen konform azzal, amit a DK képviselt, hiszen a párt vezetői azt mondták: ha az emberek szeretnének kerítést, és a biztonságukat szolgálja, akkor legyen.

Gyurcsány Ference szavaival élve, házmesternek vagy -vezetőnek érzi-e magát?

Nem tartom magam házmesternek, pedig sokan szeretnék, hogy az legyek. A testületben gyakran ostoroznak amiatt, hogy a Facebook-oldalamon nem csak a kerülettel foglalkozó posztokat írok. Azt szokták mondani, hogy nem ez a feladatom. Én meg azt gondolom, hogy de, nekem ez is a feladatom. Hogy őszinte legyek, nem vagyok jó házmester. Noha értem, hogy egy kerületvezetőnek valószínűleg ilyen típusú tulajdonságokkal is kell bírnia, szerintem nem az a dolga, hogy a ház előtt összetakarítsa a kutyapiszkot, mert arra van cége az önkormányzatnak. Sokkal inkább az, hogy legyen egy elképzelése arról, milyen irányba kell vinni a kerületet. Nekem van elképzelésem.

Annyiban mégiscsak vannak házmesteri feladatai, hogy például a bulinegyedben a járdatakarítástól a hangerő-szabályozáson át az árufeltöltésig egészen apró részletekre is előírásokat adnak a vendéglátósoknak.

Félreértés van abból, hogy egy polgármesternek milyen jogkörei vannak.

Nekem például rettenetesen fáj a szívem a Kisüzem miatt. Én is jártam oda, jó helynek tartom. Nincs eszközöm és módom arra – és bocsánatot kérek, hogy így fogalmazok –, hogy megvédjem őket.

A Szimpla esetében is ugyanez a helyzet. Amikor a lakók bejelentést vagy feljelentést tesznek, akkor beindul egy mechanizmus. A hatósági iroda kiküldi a rendészeket, akik megnézik, lefényképezik, megvizsgálják. Ezt a folyamatot én nem tudom leállítani. Az igazi problémát az jelenti, hogy az önökhöz hasonló fiatalok elmennek valahova meginni egy sört vagy egy fröccsöt, és utána kimennek cigizni. Ha mi hárman kiállunk a Kisüzem elé, és csak normál hangon beszélgetünk, az is nagyon hangos ezekben a szűk belső-erzsébetvárosi utcákban. És erre nem találtunk még megoldást.

Pedig voltak korábban próbálkozások, mint például a csendbohócok alkalmazása vagy a járőrszolgálat megerősítése. Sokan panaszkodnak, hogy nincs elég járőr Belső-Erzsébetvárosban. Beszélt esetleg Pintér Sándorral vagy mással arról, hogy megerősítsék a rendőri jelenlétet a bulinegyedben?

Pintér Sándorral nem beszéltem, de a budapesti rendőrfőkapitánnyal folyamatosan kapcsolatban vagyok. Legutóbb megígérték, hogy ezentúl péntek-szombat-vasárnap ideküldenek még 24 rendőrt a központi állományból. Vannak tehát ilyen típusú erőfeszítések, de Pintér Sándornak vagy a budapesti rendőröknek sajnos nem én adok utasítást vagy feladatot.

Ugyanakkor muszáj egyszer valahol valakinek kimondania, hogy nem tudjuk megszüntetni, felszámolni és sóval behinteni a bulinegyedet.

Ez így van a kétezres évek eleje óta, és jószerivel semmi nem történt azóta. Borzasztóan nehéz megtalálni az egyensúlyt, hiszen értem a lakók problémáit is. Nagyon sok vita zajlik például arról, hogy bevezessünk-e általános éjféli zárórát.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Mennyi pénztől esne el a kerület?

Ez az, amit nem tudunk.

Nem készült még erről felmérés?

Most próbáljuk megkeresni a legalkalmasabb módszert. Azt gondolom azonban, hogy egy világvárosban meg kell teremteni a lehetőséget arra is, hogy éjjel kettőkor is megihassanak valamit. Természetesen értem azokat a lakókat is, akik azt mondják, hogy borzalom, ami időnként itt van. A vendéglátósok is szeretnék, hogy a kocsmaturizmust kordába szorítsuk, ezen dolgozunk.

Amszterdamban például olyan kampányt indítottak pár éve, hogy a városi internethez csatlakozva egy telefonos üzenet figyelmeztette a turistákat a felelős viselkedésre.

A kerület alapvető érdeke, hogy ezt a konfliktust valahogyan kezeljük. Ezt ebben a pillanatban nem feltétlenül pénzügyi kérdésnek tartom, sokkal inkább arról van szó, hogy milyen innovációt tudunk behozni a konfliktus kezelésére. Sok helyen vannak angol nyelvű, figyelmeztető táblák és szórólapok a kerületben, de a repülőtéren is tervezünk hasonlót, még a hatósági engedélyre várunk. Én arra számítok, hogy ez még egy darabig el fog húzódni, egyik napról a másikra biztosan nem oldódnak meg a problémák.

Említette, hogy a kerületnek is komoly veszteséget jelentett a vendéglátóhelyek bezárása. Mindeközben a vendéglátósok úgy érzik, hogy a járvány alatt nem kaptak kellő támogatást a kerülettől a túléléshez. Például a szomszédos kerületekkel ellentétben Erzsébetváros nem engedte, hogy teraszokat alakítsanak ki a parkolóhelyeken, amikor csak szabadtéren lehetett kinyitni.

Itt van egy apró bibi. Ezekben az ügyekben a képviselő-testület dönt. Ha a testületi többség fontosabbnak tartja, hogy inkább parkolóhelyek legyenek, akkor én a fejem tetején körbeugrálhatom a Blaha Lujza teret, akkor sem lesz így.

És ön személy szerint mit gondol erről? Ha csak magán múlt volna, engedélyezte volna, hogy teraszokat nyissanak a parkolóhelyeken?

Sok helyen igen, de nem biztos, hogy mindenhol. Remélem, az mindenki számára világos, hogy

elkötelezett vagyok amellett, hogy kevesebb parkoló autó és kisebb átmenő forgalom legyen a kerület belső részén.

Folyamatosan harcolunk azért, hogy a közterekre ne az autók lerakodóhelyeként tekintsünk, hanem próbáljunk meg közösségi tereket kialakítani. De ennek is van egy másik oldala. Az országban és ebben a kerületben is nagyon erősek a megszokások. Nagyon nehéz elmagyarázni valakinek, hogy álljon át száz méterrel arrébb, ha húsz éve a Dob utca 42. előtt tárolja az autóját. Rettenetesen nehéz megértetni az emberekkel, hogy picit változtatni kell a megszokásainkon, ha azt szeretnénk, hogy az életminőség jobb legyen.

A parkolási problémákra nem jelenthetnének megoldást a parkolóházak?

Tudják, milyen nehéz ügy ez!? Az erzsébetvárosiak az első autójukra évi 2200 forint eljárási díj fejében ingyenes parkolási engedélyt kapnak. A parkolóházakban a legolcsóbb parkolás is havi 12–15 ezer forint. Nem talál olyan lakót a kerületben, aki kifizet ennyit csak azért, hogy ne az utcán álljon az autójával. Ráadásul a parkolóházak csak további autós forgalmat generálnának.

Az átmenő forgalom parkolási nehézségeit sem enyhítenék, ha parkolóházak épülnének a kerületben?

Azért nem épült parkolóház az elmúlt években, mert nincs hova. Az én nagy álmom azonban az, hogy Belső-Erzsébetvárosban ne legyen átmenő forgalom. Én

értem, hogy a szomszédos kerületekben meg amiatt panaszkodnak, hogy átnyomom a parkoló autókat hozzájuk, de ezért mondom folyamatosan, hogy találjunk már ki erre egy fővárosi koncepciót.

Először 2021 végén beszélt arról, hogy teljesen kitiltaná az átmenő forgalmat Belső-Erzsébetvárosból, és csak az ott lakókat meg az ott dolgozókat engednék be autóval. Azóta eltelt bő egy év, hol tart ez a folyamat? Továbbra is megvalósíthatónak tartja, hogy egyszer védett övezet legyen a Klauzál tér – Károly körút – Wesselényi utca – Király utca közti rész, mint felvázolta korábban?

Olyannyira, hogy a január 2-ával életbe léptetett korlátozott áthajtási pontok már ezt a célt szolgálják. Ezeken az áthajtási pontokon lényegében megszűnik az átmenő forgalom. A Fővárosi Közgyűlés januári ülésén a kerület megkapja az áthajtási engedélyek kiadásához szükséges jogokat. Nagyon fontos lépésnek tartom, hogy erre sikerült rávenni a fővárost, mert így először a kerület egy kisebb része lehet védett övezet, aztán tágítjuk majd, ahogy tudjuk. Az én elképzelésem igazából az, hogy egészen az Erzsébet körúttól a Károly körútig, valamint a Dohány és a Király utca közötti részen, lépésről lépésre megszüntessük az átmenő forgalmat.

Csak az átmenő forgalmat tiltanák ki, vagy az ott lakók és az ott dolgozók kivételével tilos lesz minden más autósnak behajtani?

Hosszabb távon az lenne szerintem az ideális, ha a belvárosban minél több sétálóutca és minél több korlátozott forgalmú utca lenne. Az áthajtási pontok miatt egyébként hatalmas cirkusz van épp a taxiszövetséggel. Nem vagyunk hajlandóak őket beengedni, és már a pokol összes átkát rám zúdították, de ez továbbra is így lesz. Már csak azért is, mert pontosan tudjuk, hogy a taxisok között vannak olyanok, akik aktív résztvevői a kábítószer-kereskedésnek.

Erre van bármilyen bizonyítéka?

Nem mondom, hogy általánosságban igaz a taxisokra, de vannak olyan taxisok, akik a részesei. A taxitársaságok nagyon vigyáznak erre, ha valakiről kiderül, azt kiteszik egy perc alatt. A független szolgáltatókra azonban senkinek sincs ráhatása. Tudjuk, hogy amikor egy taxi köröz a Kazinczy környékén, akkor nem azért köröz, mert utasra vár, hanem hogy adott alkalommal kiadja azt, amit kell.

Mikorra valósulhat meg az átmenő forgalom teljes kitiltása Belső-Erzsébetvárosból? Belefér még ebbe az önkormányzati ciklusba?

Miután ön most már másodszor szembesített azzal, hogy 2021-ben mit mondtam, rendkívül óvatos leszek. Azt gondolom, hogy ez egy többéves folyamat, és ebben a ciklusban már biztosan nem fog megvalósulni teljes mértékben, de a folyamat elindult, jó úton járunk. Ezt az évet egészen biztosan arra kell szánni, hogy a most bevezetett intézkedések működjenek. Kamerákat szerelünk fel, és be kell üzemeltetni az egész rendszert, látni kell, hogy mi történik.

Azokban az utcákban nyilvánvalóan csökken a forgalom, ahova csak korlátozottan engednek be autókat. Valószínűleg azonban emiatt még kevesen teszik le az autót, és az egyirányú utcákban kanyarogva az eddigi 5 helyett akár 15-20 perc alatt lehet eljutni A-ból B pontba. Nem éppen az eredeti szándék ellenkezőjét érik el így a korlátozásokkal? Valóban csökken a környék forgalma?

Mindig lehet olyan példát találni, hogy valakinek többet kell autóznia, de összességében mélyen meg vagyok arról győződve, hogy ezek az intézkedések csökkentik a forgalmat. Az igazi probléma azonban az, hogy mit kezdünk az agglomerációból és a külső kerületekből beáramló autókkal. A külső kerületek polgármesterei azt mondják, hogy könnyű nekem azt mondani, hogy menjenek gyalog vagy biciklivel az emberek, de a külső kerületekből vagy a környező településekről be is kell jutni a belvárosba. Pikó András meg a Soproni Tamás pedig azt mondják, hogy kicsit egoista megoldás, hogy én csak a saját kerületemre gondolok, őket meg ott hagyom a guanóban. Én meg azt mondom, hogy legalább a belvárosra legyen egy közös közlekedéspolitikai koncepció. Üljünk le, és találjuk ki, hogy hogyan tudjuk összehangolni a parkolási rendszereket és a behajtási módokat. Én lennék a legboldogabb, ha a Nyugatitól a Petőfi hídig ezt meg tudnánk csinálni.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A közlekedési koncepcióba nyilván beletartoznának a körúti bringasávok is. A főváros vezetése 2020-ban részben a DK nyomására vonta vissza a 2x1 sávos autóforgalmat a körúton a bringasávok kárára. Ön támogatná, hogy a körúton végig biciklisávok legyenek?

Mindig oda térünk vissza, hogy mit mond a DK, és mit mondok én, nem szeretném ezt kiélezni. De nem akarok mellébeszélni sem.

Szerintem a biciklisávok jók és kellenek.

Muszáj megteremteni annak a lehetőségét egy nagyvárosban, hogy biciklivel is lehessen közlekedni. Meg kell érteni, hogy nem lehet ugyanúgy működtetni ezt a várost, mint húsz évvel ezelőtt.

Azt is támogatná, hogy a körúton végig 2x1 sávos autóforgalom legyen?

Igen. Meg vagyok győződve arról, hogy alternatív közlekedési eszközöket, módszereket és utakat kell találni. De erre mondom azt, hogy tökmindegy, mit mondok, ha nincs mögötte társadalmi támogatottság. Ez mindenképpen egy hosszú folyamat, nem lehet és nem is kell egyszerre megerőszakolni a várost.

Ebben miért nem kapta meg ön szerint Karácsony Gergely a városvezetést alkotó frakcióktól a támogatást? Mi az oka annak, hogy nem tudták fenntartani a körúti bringasávokat az eredeti formájában?

Mert állandóan balanszírozni kell, hogy a lakók mit akarnak, és mennyire lehet elfogadtatni azt, amit elsőre nem nagyon akarnak. Ne beszéljünk mellé, minden polgármester azt is nézi, hogy lehet, lesz 32 biciklisáv, de ha nem választják meg többet, akkor nem tudja megvalósítani a terveit. Van egy nagyon fontos társadalompolitikai kérdés is szerintem. Hogyan lehet elfogadtatni azt, hogy bizonyos dolgokat nem tudunk úgy csinálni tovább, mint ahogy eddig? Ez egy nagyon súlyos konfliktusa az országnak. A kormány folyamatosan azt mondja, hogy stabilitás és biztonság kell, és nagyon sok olyan ember él az országban, aki fél a változástól. Sokan azt gondolják, nagyobb biztonságot jelent, ha minden úgy marad, ahogy volt.

Ha már változások, hol tart a Klauzál téri csarnok átalakítása? Amikor az önkormányzat a Fogas és Instant érdekeltségi körébe tartozó cégekkel kötött szerződést a csarnok üzemeltetésére 2021 nyarán, Bárdi Zsuzsanna momentumos alpolgármester azt mondta, nincs garancia arra, hogy ne fekvehányós bulizós hely legyen a csarnokban.

Azt szeretném nyomatékosan leszögezni, hogy arról soha nem volt szó, hogy a Klauzál téri csarnokból ivós-hányós bulicsarnok legyen. Még az előző önkormányzat kötött egy előzetes szerződést egy vállalkozói csoporttal, hogy gasztropiacot hozzanak létre. Ez különböző jogi okoknál fogva meghiúsult. Évente 60-70 millió mínuszt produkál a csarnok, egy csomó helység nincs kiadva, és az én megítélésem szerint elég drága is a piac. De van egy erős nyomás a lakosok és a testület részéről, hogy ne legyen semmilyen funkcióváltás a csarnokban.

Majdnem minden piac kong az ürességtől Budapesten.

Ennek két oka van szerintem. Az árusításból egyszerűen nem lehet fenntartani, a Klauzál téri csarnok üzemeltetési költsége iszonyatosan magas. A másik része – ami egykori társadalomkutatóként jobban érdekel –, hogy a piacról azt gondoljuk, inkább a kispénzű emberek bevásárlóhelye. Európában azonban mindenhol azt látni, hogy ma már nem így van, mert a kispénzű emberek a Pennybe, az Aldiba, a Lidlbe mennek, és inkább a középosztály kezdi használni a piacot, aki meg tudja fizetni a 800 forintos paprikát.

A gasztropiac pont beleillik abba koncepcióba, amit ön most elmondott, hiszen a középosztály járna oda, és venné meg a drága termelői zöldséget. Mégis mást szeretnének a Klauzál téri csarnokban?

Erről vita van a testületben, a legutóbbi ülésen is napirenden volt a kérdés. Néhány képviselő azt javasolta, hogy az üzemeltetési költségek további csökkentésével próbáljuk meg ott tartani az árusokat. Mások szerint viszont az üzemeltetési költségek csökkentése nem vezet sehova, mert egyre több és több mínuszt fog termelni a piac.

És mi az ön véleménye? Ha szabad kezet kapna, mit kezdene a Klauzál téri csarnokkal?

Akkor én mindenképp legalább részleges funkcióváltás mellett állnék. Nyilván beszélnék a most ott lévő árusokkal, megnéznénk, hogy milyen lehetőséget tudunk nekik teremteni. Nem szeretném őket tönkretenni, ellehetetleníteni, de a jelenlegi formájában ez a csarnok fenntarthatatlan. Azt is el tudom képzelni például, hogy megmaradnak az árusok, de emellett kulturális célokra, például kisebb koncertekre, színházi előadásokra, képzőművészeti kiállításokra, rendezvényekre is kiadjuk a csarnokot. Nem azon kellene gondolkodni, hogy miként tartsunk meg három vagy négy árust, hanem hogy miként tudjuk kiegészíteni őket, milyen más profilt tudunk adni a csarnoknak.

Nemrég jelent meg egy nagyobb cikk a körúton üresen álló ingatlanokról, ami részben a VII. kerületet is érinti. Van-e valamilyen terv az önkormányzati üzlethelyiségekkel? Beilleszthető-e egyáltalán a korábban meghirdetett kulturális negyed koncepcióba a körút bármilyen szinten?

Jó lenne ez ügyben a fővárossal együtt gondolkodni, közösen tárgyalni. Soproni Tamás, Pikó András, Baranyi Kriszta és én rendszeresen egyeztetünk, hogy a körútból kulturális körutat csináljunk.

Azt szeretnénk, hogy a Petőfi-hídtól a Nyugatiig adjunk valamiféle kulturális arcélt a körútnak.

Ebben a pillanatban borzalmas állapotban van a körút, ez a legkevesebb, amit mondhatok róla. Nagyon sok üzlet bezárt vagy leamortizálódott az elmúlt években. Az egykori tulajdonosoknak már se ereje, se pénze ezeket felújítani, és sokszor az ingatlanok tulajdonviszonya sem tisztázott. Az önkormányzati helyiségeket igyekszünk önerőből vagy a bérlőkkel közösen felújítani, és azt szeretnénk, hogy innovatív kulturális műhelyek, galériák legyenek itt, de többségében magánkézben vannak ezek a helyiségek.

Két éve jelentették be a kulturális negyedről szóló programot. Úgy tűnik azonban, mintha a tervezettnél lassabban haladna a projekt. Mi az oka ennek?

Sok oka van. Az egyik az, hogy nagyon rossz állapotban vannak ezek a helyiségek. Némelyikben térdig áll a víz, és tíz vagy tizenöt éve hozzá sem nyúltak. A kreatív iparban nagyon fontos a kreativitás, de ipar is kell hozzá. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem csak jó ötletek kellenek, hanem tőke is.

Jövő májusban lesz a következő önkormányzati választás. Újraindul a polgármesteri posztért?

Igen.

És az indulását a DK is támogatja?

Igen.

Azért kérdezem, mert úgy tudni, Gyurcsány Ferenc személyesen kereste meg Szücs Balázs erzsébetvárosi alpolgármestert, és hívta át a Párbeszédből a DK-ba. Ezt úgy is lehetett értelmezni, hogy a DK esetleg Szücs Balázst indítaná polgármesterjelöltnek 2024-ben.

Teljesen biztos vagyok abban, hogy a DK-ban hosszabb távon Szücs Balázsban gondolkodnak. Nem akarok nagy titkot elárulni, idén voltam 70 éves. Balázs sokkal fiatalabb nálam, és úgy ismeri a kerületet, mint a tenyerét. Mindezek mellett a politikai karaktere is megvan hozzá, hogy egyszer polgármester legyen.

Azt azonban nagy biztonsággal mondhatom, hogy 2024-ben én indulok el, és a DK támogat ebben.

Hogy aztán ez közös ellenzéki indulás lesz-e, az már más kérdés. Egyelőre tárgyalások sincsenek, de azok nem is az én szintemen fognak eldőlni, a pártvezetőknek kell megegyezniük. Azt viszont nyugodtan kijelenthetem, hogy a DK nem fog lemondani a VII. kerületről.

Az előválasztásra nyitott lenne? Azt hallani, hogy a Momentum is szeretne polgármesterjelöltet indítani a VII. kerületben, a DK vezetése viszont elég határozottan elzárkózik az előválasztástól. Ha nem sikerül megegyeznie a két pártnak, valahogy mégis csak dönteni kell.

Teljesen természetesnek tartom, hogy más pártok is szeretnének polgármesterjelöltet állítani, nekem ezzel nincs problémám. Azt gondolom, hogy az előválasztásokról sem az fog dönteni, hogy én mit akarok. Az én ismereteim szerint ott lesz előválasztás, ahol a pártok nem tudnak megegyezni egy közös ellenzéki jelöltben. Ha ez VII. kerületben is így lenne, akkor természetesen lesz előválasztás, de ez nem rajtam múlik.

Nem helyben kellene megegyezni a jelöltekről?

Helyben is, de ne csináljunk úgy, mintha nem tudnánk, hogy különösen Budapest esetében a pártvezetők szintjén folynak a tárgyalások.

És ön erről mit gondol? Egyetért azzal, hogy az országos központban döntenek, és nem azt nézik, hogy helyi szinten hogy működnek együtt a pártok?

Szerintem ez nem egymást kizáró dolog. Legalábbis a DK esetében nem az van, hogy Gyurcsány Ferencnek gőze sincs, mi történik a VII. kerületben. Ő ezt nagyon pontosan tudja, rendszeresen, ha nem is hetente, de tíznaponta szoktam vele beszélni. És még egyszer mondom, ha nem sikerül megegyezniük a pártoknak a VII. kerületben, akkor rendben van, legyen előválasztás.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Kerületi polgármesterként, a Fővárosi Közgyűlés tagjaként hogyan értékeli Karácsony Gergely eddigi teljesítményét? Gyurcsány Ferenc a Partizán műsorában nem úgy tűnt, mintha elégedett lenne a főpolgármesterrel.

Hihetetlen nehéz dolga van Karácsony Gergelynek. Én néha csak azon gondolkozom, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy legalább egy témában közös álláspont alakuljon ki. A főpolgármester minden erőfeszítése arra irányul, hogy a többséget sikerüljön az általa fontosnak ítélt ügyek mellé állítani.

Azt gondolom, hogy sokkal hatékonyabban ezt nem lehetett volna menedzselni.

Nekem polgármesterként amúgy sem az a legfőbb feladatom, hogy őt bíráljam, hanem elmondjam, hogy milyen töméntelen kárt okozott a Fidesz ebben a kerületben 2010 és 2019 között, és megmutassam, hogy mit tudtunk kijavítani az elmúlt bő három évben. Nyilván Gyurcsány egy másik pozícióban van. Egyébként, ha jól emlékszem, azt mondta, hogy nem automatikus Karácsony támogatása. Ebből nem következik az, hogy még nem lehet az.

Ha kikéri az ön véleményét Gyurcsány, javasolná, hogy a DK támogassa Karácsonyt 2024-ben?

Hát, egyelőre én nem látok más jelöltet.

A DK részéről sincs senki?

Én nem tudok arról, hogy ebben a pillanatban a DK-ban lenne valaki, aki ezt ambicionálja. Nem látom a szándékot sem a DK-ban, hogy felépítsenek egy ellenjelöltet. Lehet, hogy van ilyen, de hogy ez még a DK-n belül sem nyilvános, az olyan biztos, mint hogy itt ülök. Szerintem az, hogy nem automatikus Karácsony Gergely támogatása, egy óvatos megfogalmazás, ami azt is jelenti, hogy lesznek még további tárgyalások a DK vezetői és a főpolgármester között.

Mi lesz a Király utcai lakóházakkal?

A Telexen is részletesen foglalkoztunk a Király utca 25–27–29. szám alatti, milliárdokat érő házakkal, amelyeket 2003 óta próbál eladni, vagy éppen azt megakadályozni az aktuális erzsébetvárosi önkormányzat. Az ügyet most a Kúriára próbálják vinni, de Niedermüller szerint az épületegyüttes marad önkormányzati tulajdonban. Az ott lakó négy család valószínűleg költözik, de egyelőre még a testületben sincs egyetértés arról, hogyan lehetne hasznosítani. A polgármester egy nemzetközi kulturális, tudományos centrumot szeretne, míg többen inkább lakásokat alakítanának ki.

Ennek az interjúnak az elkészülésekor az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) alkalmazást használtuk.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!