Mi az, hogy hangoskodás? – egy népszerű kocsma éjfél utáni engedélyét vonták meg a bulinegyedben

Újabb kocsma került a VII. kerületi bulinegyedben csendet és rendet ígérő önkormányzat célkeresztjébe. Most a Kis Diófa utca 2. szám alatt több mint tíz éve működő Kisüzem éjféltől reggel hat óráig szóló nyitvatartási engedélyét vonta meg az ellenzéki vezetésű önkormányzat. A képviselő-testület december 14-én elutasította a vendéglátóhely fellebbezését, így azt már legfeljebb a bíróságon lehet megtámadni. Január végétől így a Kisüzemnek is be kell zárnia éjfélkor.

Mint a bulinegyedről szóló cikkünkben korábban megírtuk: a DK-s Niedermüller Péter a 2019-es önkormányzati választáson kimondottan azzal a programmal nyert, hogy Erzsébetvárosban a vigalmi negyed helyett a kultúrára fókuszálna, megerősítené a rendőri jelenlétet, szigorúbban venné a köztéri alkoholfogyasztást, és jobban betartatná az alapvető vendéglátós előírásokat. Niedermüller 2020 nyarán arról beszélt, hogy nagyon örülne, ha egy év múlva már nem hívnák bulinegyednek Belső-Erzsébetvárost.

A Kisüzem és az önkormányzat közötti hivatalos levelezés jól mutatja, milyen kényszerhelyzetbe kerültek a helyi vállalkozók, mennyire nem tiszták a felelősségi körök abban, hogy az utcai hangoskodás lecsillapítása kinek is lenne a dolga, és hogy ebben a harcban milyen nehéz igazságot tenni az örök dilemmában: a lakók nyugalma a fontosabb, vagy az, hogy egy világvárosban legyen hol találkozni, beszélgetni, ismerkedni éjszaka is.

A Kisüzemet üzemeltető TDL Klauzál Kft.-t október 24-én értesíttette arról a VII. kerületi önkormányzat Hatósági és Ügyfélszolgálati Irodája, hogy vissza fogja vonni a 2023. január 27-ig érvényes, éjfél és reggel 6 óra közötti nyitva tartásra vonatkozó engedélyét. Ez a kocsmát különösen rosszul érintette, hiszen bevételük igen jelentős hányada éjfél és hajnali 2-3 óra között jelentkezik.

A hely eredetileg egyfajta kocsmával ötvözött kulturális központként indult, ahol rendszeresen tartottak jazzkoncerteket este 10-ig és kiállításokat is szerveztek. Határozottan nem arra fókuszáltak, hogy a legénybúcsús külföldi turistahordákat kiszolgálják. Az elmúlt években ők is tisztában voltak azzal, hogy érdekük a jó viszony fenntartása a környékbeli lakókkal, így a koncerteket beszüntették. Ha a jó időben – május elejétől október elejéig – nyitva kell tartani a kocsma nagy ablakait, akkor háttérzene sincs. Pedig egy hely háttérzene nélkül igazi vevőtaszító dolog, és a Kisüzem abszurdnak tartja, hogy az éjfélen túli nyitvatartásra vonatkozó engedély értelmében náluk nappal sem szólhat a zene, miközben a városban sok olyan éjfélkor bezáró van, ahol viszont egész nap düböröghetnek a hangszórók. Ettől függetlenül állandó probléma, hogy főként jó időben elég sokan állnak a Kisüzem előtti utcán, ott dohányoznak (mivel bent nem lehet) és beszélgetnek az emberek, ami zavarja a lakókat.

A helynek az elmúlt időszakban évente kellett megújíttatnia az éjfélen túli nyitvatartásról szóló engedélyét az önkormányzatnál. Amikor a legutóbbi engedélyt megkapták, ahhoz vállalásokat is kellett tenniük. Az egyik vállalás ez volt: minden tőlük elvárható intézkedést megtesznek, hogy a vendégek ne vigyék ki az utcára a szeszes italt, és erre a pultoknál, a bejáratnál és egyéb helyeken táblákkal is figyelmeztetik őket. A Kisüzem a rend fenntartása érdekében már korábban szerződést kötött egy biztonsági céggel is, amelynek emberei folyamatosan tájékoztatták a vendégeket az alkoholfogyasztással kapcsolatos előírások betartásáról.

Az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóság (ERI) ellenőrei szeptemberben négyszer tartottak ellenőrzést éjszaka a Kisüzemben és környékén. A jegyzőkönyvekbe az került, hogy a kocsma előtt a vendégek tömegesen csoportosulnak, alkoholt fogyasztanak illetve hangoskodással zavarják a környéken lakók nyugalmát. A hatóság szerint az üzemeltető nem tett meg minden tőle elvárhatót azért, hogy a vendégek ne igyanak alkoholt az utcán, ne hangoskodjanak a közterületen, és ezzel nem tartotta be a januárban kiadott engedély mellé tett vállalásait. Hasonló okból korábban már három alkalommal közigazgatási bírságot szabtak ki a közterület-felügyelők, egy alkalommal pedig a külön nyitvatartási engedélyt három napra felfüggesztették.

A Kisüzemet fenntartó TDL Klauzál Kft. részletes fellebbezésben igyekezett rávilágítani mind az ellenőrzések, mind a nyitvatartási engedély megvonásának abszurditására. Úgy látták, hiába tesznek meg mindent, hiába üresítik ki maguk a hely eredeti tartalmát, „mégis a tények azt mutatják, hogy kiemelt figyelmet kap a Kisüzem működése a hatóságoknál, különösen a közterület-felügyeletnél”.

A cég álláspontja szerint a hatóság a döntését olyan bizonyítékokra alapozza, amelyek ellentmondásosak, és nem alkalmasak a jogsértés bizonyítására. A fellebbezésben foglaltakat azonban a képviselő-testület másodfokú hatóságként pontról pontra visszautasította, így megszületett a döntés: a kocsma 2023. január 27. után nem tarthat nyitva éjfél után, azaz bevételei jelentős részétől is elesik. Fellebbezésnek itt már nincs helye, a kocsma legfeljebb a bíróságon keresheti az igazát.

Tanulságos megnézni, mennyire egzakt szabályok vagy éppen nagyon is szubjektív megítélés alapján alakulnak ki ezek a viták a vendéglátósok és a lakók nyugalma felett őrködő önkormányzatok között.

Mi az, hogy sok vendég áll a kocsma előtt? A Kisüzem kifogásolta, hogy például a szeptember 16-án hajnali fél 3-kor elvégzett ellenőrzés jegyzőkönyvében azt írták: „kb. 30 ember tartózkodott, közvetlen a vendéglátóhely előtti járdaszakaszon, jelentős részük szeszes itallal, legtöbbjük üvegpohárból ivott”. Ehhez bizonyítékként egy fényképet is csatoltak, csakhogy a képen is látható, hogy nincsenek harmincan az utcán. Egy másik ellenőrzésen készült képen szintén nincsenek 25-30-an a képeken, ahogy leírták. Az önkormányzat szerint a képek különböző szögből készültek, nehéz megállapítani, hányan is vannak valójában, de legalább 20 ember így is látható. Egyébként pedig az emberek száma nem is irányadó, mert erre vonatkozóan a jogszabály nem tartalmaz egzakt adatot – írja az önkormányzat.

Milyen pohár lehet az utcán az ember kezében, és abban mi van? Fontos előírás, hogy a vendéglátóhelyekről távozó vagy onnan cigizni kilépő emberek nem fogyaszthatnak a közterületen alkoholt – hacsak erre nincs teraszengedélye a helynek. Az ellenőrzéseken készült jegyzőkönyvekben többször szerepel, hogy az utcán beszélgető emberek kezében üvegpohár volt, és szeszes italt fogyasztanak. A kocsma fellebbezése szerint ugyanakkor a képeken nemhogy üvegpoharak, de más poharak sem voltak láthatók. Mint ahogy a rend kedvéért az sem nyert bizonyítást, hogy az emberek alkoholt isznak – ilyen vizsgálatokat ugyanis nem végeztek a felügyelők. A Kisüzem az önkormányzat kérésére már korábban megtiltotta az üvegpoharak kivitelét a kocsmából, így a helyről távozó embereknek műanyag repoharakba töltötték át az italukat. A Kisüzem számára az is furcsa volt, hogy augusztusban több hasonló ellenőrzést is tartottak, és ezeknek a leírása szóról szóra megegyezik a szeptemberiekkel, holott azokat különböző közterület-felügyelők és segédfelügyelők végezték. Az önkormányzat arra a felvetésre végül nem válaszolt, milyen alapon állapítható meg egy ilyen ellenőrzésnél, hogy mi van a közterületen állók poharában.

Mi az, hogy zaj? Mi az, hogy hangosak az emberek az utcán? A Kisüzem korábban saját költségen többször is csináltatott zajszintmérést – mindannyiszor a határérték alatt voltak. Ezt két évvel ezelőtt csatolni is kellett az éjfélen túli nyitvatartásról szóló különengedélyhez. A fellebbezésben a Kisüzem azt kifogásolta, hogy az ellenőrzéseken egzakt módon nem határozták meg, az utcán álló vendégek mennyire voltak hangosak. Erről műszeres vizsgálatok nem készültek, ezt a közterület-felügyelők szubjektív megítélésére bízták. Az önkormányzat válasza szerint „az általános és ember által okozott zajkeltés megállapításához egyértelműen nem szükséges szakértői vizsgálat, a másodfokú hatóság nem lát rá okot, hogy megkérdőjelezze vagy kétségbe vonja az ERI (Erzsébetvárosi Rendészeti Iroda) nyilatkozatát, valamint szakmai hozzáértését különösen a hangoskodás vagy hangos kifejezések értelmezése terén”. A csendháborítás elkövetéséhez két feltétel szükséges: egyrészt hogy mások nyugalmát panaszra okot adó módon megzavarja a zajkeltés, amely érzékszervileg bárki számára hangos, másrészt hogy a zajkeltés indokolatlan legyen. Ehhez a vonatkozó rendelet nem határoz meg mérési határértékeket. Az önkormányzat indoklása szerint „a szubjektív tűréshatárt elérő zajokozás akkor minősíthető jogellenesnek, ha a zajkibocsátás alkalmas a zavarásra, nem kell bizonyítani, hogy az ténylegesen zavarja mások nyugalmát, kizárólag az vizsgálható, hogy annak bármiféle valós indoka fennáll-e”. A másodfokú eljárásban semmiféle bizonyítékot nem nyújtott be a Kisüzem arra – tette még ehhez hozzá az önkormányzat, hogy az üzlethez tartozó vendégek az üzlet befogadóképességéhez mérten magas számban miért tartózkodnak huzamosabb ideig a közterületen illetve ott miért okoznak a szubjektív tűréshatárt elérő zajt.

Kinek a dolga rendet tenni az utcán? A legnagyobb kérdés az, hogy a kocsma meddig felelős a vendégei magatartásért és hatóságként felléphet-e egyáltalán, ha el akarja csendesíteni őket. Itt látható, milyen nehéz kibékíteni a két oldal érveit. Az VII. kerület maga is elismerte a határozatában, hogy a közterületi alkoholfogyasztás megakadályozása nem kizárólag a vendéglátók feladata, és hogy egy kocsmának ebben az ügyben nincsenek hatósági feladatai. A Kisüzem úgy gondolja: ha egy vendég egy repohárral a kezében (amely hatósági előírás) kilép a vendéglátóhelyről, akkor jogi értelemben a közterületen megszűnik a társaság vendége lenni. Ha a rendőrség, a közterület-felügyelet és más hatóságok nem látják el megfelelően a feladatukat, az szerintük nem róható fel a kocsma üzemeltetőjének.

Az önkormányzat ennél a pontnál azonban arra hivatkozott, hogy a Kisüzem engedélyét azért vonja meg, mert nem tették meg a tőlük elvárható intézkedéseket a hangoskodás és az utcai alkoholfogyasztás megakadályozására, többszöri felhívás és közigazgatási szankció ellenére is megsértették a jogszabályi előírásokat és az engedélyben foglalt kötelezettségeket. A nehezen körülírható „elvárható magatartás” a VII. kerület szerint azt jelenti, hogy a Kisüzem nem teljesítette az éjszakai nyitva tartási engedély kiadása mellé tett vállalásait, amely egy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatnak minősül. A döntés szerint a vendéglátós „felelőssége mind az üzlet vendégei közterületen történő szeszes ital fogyasztásának megakadályozása, mind pedig az üzlet vendégei által a közterületen keltett és a környékbeli lakokat zavaró zajhatások tekintetében megállapítható”. A Kisüzem korábbi fellebbezésében erre ezt írta: „Bár jelenleg ez a helyi önkormányzat kérése, arra nézve nem tudunk garanciát vállalni, hogy amennyiben kiadjuk az alkoholtartalmú italt vendégeinknek, azt azok nem a közterületen fogják elfogyasztani. Természetesen minden kedves vendégünknek fel fogjuk hívni a figyelmét a közterületi alkoholfogyasztás tilalmára, de lévén hogy nem vagyunk felügyeleti szerv, ezt kikényszeríteni nem fogjuk tudni.”