A milliárdokat érő Király utcai házak, amik 19 év alatt majdnem csődbe vitték Erzsébetvárost
2022. november 22. – 10:13
2003-ban Erzsébetváros akkori vezetése a Király utca 25-27-29. eladásáról döntött. A többmilliárdos ingatlanvagyonról szóló szerződéstől öt évvel később elállt a városvezetés, amit akkor hiába támadott meg az ingatlancég. 2019-ben a fideszes vezetés újra elővette a szerződést, átalakította és alá is írta az ingatlanok eladását, olyan kötbért vállaltak azonban, amire a kerületnek nem volt fedezete. Időközben polgármestert váltottak Erzsébetvárosban, az átadáskor viszont „elfelejtettek” szólni a folyamatban lévő szerződésről, így a jelenlegi kerületvezetés már azzal szembesült, hogy milliárdos követelése van egy végrehajtónak az önkormányzattal szemben. Perre mentek, feljelentést tettek és nyertek: náluk maradnak az ingatlanok. 19 évig húzódó ingatlaneladási szerződés, perrel, büntetőfeljelentéssel, végrehajtókkal, és az ügybe beletenyerelő Miniszterelnökséggel.
A történet csaknem 19 évvel ezelőtt, 2003 decemberében kezdődött, mikor a fővárosi VII. kerület akkori vezetése „feltételtől függő” adásvételi szerződést kötött három, a Király utcában található ingatlanra. A Király utca 25-27-29. (és később 23. is) már akkor is több milliárd forintos értéknek számított az önkormányzat tulajdonában, amitől az akkor MSZP-s Hunvald György-féle kerületvezetés szabadult volna.
A szerződésben foglaltak valamiért hosszú éveken keresztül nem léptek hatályba, sem az önkormányzatnak, sem a potenciális vásárlónak nem volt sürgős, hogy foglalkozzon a Budapest közepén álló milliárdos ingatlanvagyonnal. 2008-ban azonban a még szintén Hunvald által vezetett Erzsébetváros hirtelen úgy döntött, mégis eláll a szerződéstől. A vásárló cégnek persze ez nem tetszett, ezért az önkormányzat döntését bíróságon támadta meg.
Fedezet nélküli kötbérrel
Itt újabb hosszas csend következett a Király utcai önkormányzati ingatlanok ügyében. Azon túl, hogy a vásárló megtámadta Erzsébetváros szerződéstől való elállásának jogosságát, több mint tíz évig semmi nem történt. Időközben vezetőt váltott a kerület: Hunvald György helyett már a Fidesz–KDNP politikusa, Vattamány Zsolt irányította Erzsébetvárost.
A csendes patthelyzetet 2019 júliusában törte meg az önkormányzat: a sokáig halogatott szerződés egy módosított verzióját aláírta a VII. kerület és az ingatlancég. Érdekesség, hogy a helyi képviselő-testület alig néhány órával annak aláírása előtt kapta meg a szerződés tervezetét.
A kerület jelenlegi vezetése szerint ráadásul egy olyan szerződésről volt szó, amit az ingatlancég képviseletét ellátó ügyvédi iroda szerkesztett, a hivatal munkatársai nem is ismerték a kontraktus tervezetét. A szóban forgó ingatlanok összértéke ekkor 5 milliárd forint körül volt.
A képviselő-testület a szerződés jóváhagyásával kötbérfizetésre vállalt kötelezettséget, méghozzá olyan kötbérre, aminek a fedezete messze nem volt biztosított a kerület költségvetésében, ráadásul ehhez pénzügyi ellenjegyzése sem volt
– állítja Erzsébetváros mai vezetése. Az ingatlancégnek ezzel olyan kártyát adtak a kezébe, amivel gyakorlatilag tíznél is több jogcímen tudott kötbért követelni Erzsébetvárostól, pedig ennek kifizetésére a kerületnek nem lett volna pénze. A szerződést ráadásul annak tudatában kötötték meg, hogy az ingatlanok közül több is használatban volt: lakókat kellett volna kiköltöztetnie és áthelyeznie az önkormányzatnak úgy, hogy akkoriban a kerület tulajdonában lévő ingatlanok csaknem 100 százaléka lakhatatlan volt. A szerződés teljesítése tehát a vállalt rövid idő alatt lehetetlen volt, eközben a kötbér fenyegetése ott lógott a kerület feje fölött. A több szempontból is érdekes szerződést 2019. július 23-án kötötték meg, az abban szereplő kötbérfizetési kötelezettség már másnaptól ott ketyegett.
A „bizonytalan” Miniszterelnökség
Alig néhány hónappal később Vattamány Zsoltot a Demokratikus Koalíció politikusa, Niedermüller Péter váltotta a polgármesteri poszton. Ezért 2019 végén az önkormányzatban átadás-átvételi procedúra zajlott le, aminek többek közt az is a célja, hogy a folyamatban lévő szerződésekről is tájékoztassák a leendő vezetést. Itt a többmilliárdos kerületi ingatlanvagyont érintő, előnytelen kötbérfizetési kötelezettséget tartalmazó szerződésről Niedermüllerék elmondása szerint őket nem tájékoztatták. Erzsébetváros mostani vezetése azt állítja, hogy az átadás-átvételi dokumentációkban semmi nem szerepelt az ügyletről, de az átadott iratok között sem volt ott a szerződés.
Ekkorra azonban az új városvezetés tudta nélkül már 800 millió forintnyi kötbérfizetési kötelezettség állt fenn az önkormányzattal szemben, ami az idő előrehaladtával egyre csak nőtt.
Miközben Erzsébetvárosban zajlott az élet anélkül, hogy az önkormányzat bármit tudott volna a milliárdos, a kerület költségvetésének kárára „ketyegő bombáról”, az ingatlancég lépett. Mivel a szerződésben foglalt Király utcai ingatlanok műemlékvédelem alatt álltak, azok tulajdonosváltásához a műemlékvédelemért felelős kormányzati szerv jóváhagyása is kellett.
A műemlékvédelem 2019 decemberében a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökséghez tartozott, noha a felek az engedélykérelmet még bőven az októberi önkormányzati választások előtt adták be a minisztériumnak. Mire azonban Gulyás elé került a műemlékvédelem alatt álló épületek ügye, a kerületben már a Niedermüller-féle városvezetés dolgozott. Gulyás végül nem adott hozzájárulást az ingatlanok értékesítéséhez, pedig ez a hozzájárulás fontos feltétele volt, vagyis lett volna az ingatlanok eladására vonatkozó szerződésnek.
Csaknem egy év telt el, mikor a városvezetést kellemetlen meglepetés fogadta:
2020. szeptember 18-án közjegyzői felszólítás érkezett az erzsébetvárosi önkormányzatához 9,7 milliárd forintos kötbér megfizetéséről.
Összehasonlításképp ez az összeg a kerület éves költségvetésének csaknem a felét is elvihette volna, ráadásul napról napra nőtt. Erzsébetváros ekkor egyetlen reálisnak tűnő eszközhöz nyúlt: a VII. kerületi képviselő-testület úgy döntött, hogy perre mennek.
Niedermüllerék célja az volt, hogy a 2019-ben megkötött szerződésről állapítsa meg a bíróság, hogy semmis. Időközben a helyzet az önkormányzat számára sürgetőbbé vált: október 28-án a szerződések miatt egy végrehajtó cég közel 418 milliós „átutalási megbízást” (kötbér és kamatai jogcímmel) zárolt Erzsébetváros számláin. Az összeg azóta is a végrehajtó cég számláin vár.
A szerződés érvénytelenségének megállapításáról a keresletet az önkormányzat már 2020. november elején benyújtotta. Az ingatlancég közben továbbment, és végrehajtási kérelmet nyújtott be a VII. kerülettel szemben 9,3 milliárd kötbértartozás (és járulékai) erejéig. A végrehajtási eljárás a Fővárosi Törvényszéknek köszönhetően nem indult el, az elsőt és a másodikat is felfüggesztették, míg a per le nem zárul. Időközben feljelentést is tett az önkormányzat: nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, nagy értékre elkövetett orgazdaság és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett visszaélés gyanúja miatt is.
A nyomozást viszonylag gyorsan elrendelték, de 2021 júliusában meg is szüntették azzal az indoklással, hogy „kötbérfizetés vállalására költségvetési fedezet és pénzügyi ellenjegyzés nélkül is sor kerülhet”, így kötelezettségszegés nem történt. Az indoklásban az is szerepelt, hogy azért sem beszélhetünk bűncselekményről, mert az ingatlancégek a végrehajtásokból egyszer sem jutottak valójában pénzhez. Az önkormányzat panaszt nyújtott be az eljárást megszüntető határozat ellen.
Itt jött az újabb fordulat: az ingatlancégek újra a műemlékvédelemben illetékes Miniszterelnökséghez, azaz Gulyás Gergelyhez fordultak annak ellenére, hogy 2019. végén a miniszter több hónap várakozás után már elutasította az adásvételt. Bár a törvény erre nem ad lehetőséget, az ingatlancégek újra megpróbálkoztak a korábban elutasított ingatlanok értékesítéséről szóló szerződéssel, sőt még arra is kérték a Miniszterelnökséget, hogy nyilvánítsa „nemzetgazdasági szempontból kiemeltté” a projektet. Másodjára pedig már nem is utasították el őket:
míg korábban hónapokba telt a kormányzati elutasítás, most mindössze négy nap alatt írták alá és minősítették nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségévű a projektet.
Az önkormányzat ezt a döntést is megtámadta a bíróságon. Indoklásuk annyi volt, hogy mivel a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyszer megtagadta a szerződés jóváhagyását, annak „újra-beadását” már vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania. Végül idei év tavaszáig kellett várni, de a Fővárosi Törvényszék kimondta:
a második miniszteri jóváhagyás semmis, mivel az törvénytelen.
A törvényszék úgy döntött, hogy Gulyásnak újra le kell folytatnia az eljárást. A miniszter részéről döntés a kérdésben azóta sem született, a műemlékvédelem pedig időközben átkerült Lázár János beruházási minisztériumához.
És végül semmis
2022. június végén megszületett a Törvényszék első ítélete, itt a felperes (önkormányzat) keresetét és az alperesek (ingatlancégek) viszontkeresetét is elutasították. Az ítélet ellen mindkét oldalról fellebbeztek. Végül november 2-án a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben módosította:
a peres felek által 2019 júliusában megkötött „Ingatlan adásvételi szerződést módosító megállapodás és egyezségi megállapodás” semmisnek tekinthető.
Az okok nagyon egyszerűek: a szükséges miniszteri hozzájárulás sosem született meg, ezen túl pedig nem tettek eleget a nemzeti vagyonról szóló törvénynek sem, miszerint kötelező lett volna versenyeztetni az önkormányzati ingatlanok eladását. Ez azonban elmaradt, ami törvénysértő.
Az ügy azonban csak részben zárult le az Ítélőtábla jogerős döntésével. Az önkormányzat nem adta fel: kiegészítették a korábban elutasított feljelentést a jogerős ítélettel, méghozzá azzal érvelve, hogy az ismeretlen elkövető(k) annak érdekében, hogy az ingatlancég a valós piaci árnál alacsonyabb áron hozzájusson a milliárdos ingatlanvagyonhoz, törvénybe ütköző szerződést kötöttek, emellett az érintett önkormányzati elkövetők oldalán a hivatali visszaélés gyanúja is felmerülhetett.
„Sokat tapasztalt ember vagyok, de ilyet én sem láttam még, hogy csak úgy elvisznek 400 milliót”
– mondta Niedermüller Péter, a város jelenlegi polgármestere a Telexnek. A polgármester szerint – aki az ítélethirdetés után büszkén posztolta Facebookra a hírt – az, hogy megnyerték a pert már csak azért is fontos, mert ami szerződésben szerepelt, az egész egyszerűen vagyonvesztést jelentett volna a kerületnek. „Felelős gazdálkodással ez nem megengedhető; belementek egy olyan szerződésbe, amiről tudták, hogy nem megvalósítható” – mondta. Hozzátette: a kötbérek olyan szintre duzzadtak a per végére (15-20 milliárd forint környékére – a szerk.), hogy amennyiben ki kellet volna azt fizetni, simán elvitte volna a kerület költségvetésének több mint a felét.
Az épületek jövőjéről azt mondta Niedermüller, hogy mindenképp szeretnének valamit kezdeni velük. Felelős döntést szeretnének hozni, de a polgármester szerint olyan beruházás valósulhat majd meg ott, ami nemcsak a kerületiek, hanem az egész főváros érdekét szolgálja majd.
Kerestük a szerződést megtagadó, majd később mégis inkább jóváhagyó Miniszterelnökséget. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért döntöttek úgy, hogy mégis jóváhagyást adnak a szerződésre, miután korábban nem találták azt támogathatónak. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz, amennyiben a tárca válaszol, frissítjük cikkünket.
Az ügyben érintett ingatlanfejlesztő céget is próbáltuk elérni, azonban honlapjukon egyetlen, központi emailcím található, oda el is küldtük kérdéseinket azzal kapcsolatban, hogy miképp értékelik a vonatkozó ítéletet. Cikkünk megjelenéséig tőlük sem érkezett válasz.
