Fekvehányó csarnok vagy Gasztro Market lesz a Klauzál téri piacból?

2021. július 08. – 13:33

frissítve

Fekvehányó csarnok vagy Gasztro Market lesz a Klauzál téri piacból?
A piac – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Niedermüller Péter (DK) vezette erzsébetvárosi önkormányzat a napokban szerződést kötött a Klauzál téri csarnok jelentős részének átalakítására és üzemeltetésére két olyan céggel, ami a Fogas–Instant néven ismert bulihelyek érdekeltségi körébe tartozik. A döntés politikai kavarodást okozott, az illetékes momentumos alpolgármester szerint nincs garancia arra, hogy nem „a fekvehányó vb következő állomása” épül, a piaci bérlők hűtlen kezelést emlegetnek, a lakosság egy része aggódik. Az önkormányzat vezetése szerint minden rendben van.

Az erzsébetvárosi önkormányzat július 2-án fogadta el azt az előterjesztést, ami módosította a Klauzál téri Vásárcsarnok két bérlőjének szerződését. A két bérlő jelenleg 10 különböző, jelenleg zömében nem működő helyiséget bérel a Vásárcsarnokban, de a szerződés nemcsak a bérleti idő 10+5 éves meghosszabbítását tartalmazta, hanem azt is, hogy a cégek saját költségen végrehajtanak egy nagyobb, mintegy félmilliárd forintos (főként klimatizálási célú) gépészeti felújítást, valamint utalás történik benne a csarnok üzemeltetésére is. Így jönne létre a Gasztro Market a csarnok egy nagyobb részében, ami a várakozások szerint kirántaná a piacot a veszteségből.

Fontosnak tartjuk, hogy utánajárjunk a témáknak, hogy kellő alapossággal dolgozzuk fel őket. Ha szerinted is fontosak ezek az értékek, támogasd rendszeresen a Telex működését!

A két érintett cég az Andrássy 52 Bar Kft. és a Pontoonka Group Kft. Szini Bélához, a főváros vendéglátós életének egyik legmeghatározóbb figurájához köthető, akinek érdekeltségébe tartozik több olyan bulinegyedbeli hely is, amitől az erzsébetvárosiaknak feláll a szőr a hátukon.

Miért furcsa?

A csarnokban jelenleg számos bérlő árusít a kiszöldségestől a nagyobb kereskedésekig. A bérlők egy részének nagyon nem tetszik a szerződés, mert véleményük szerint kiemeli közülük a vendéglátós nagyfőnök két cégét, amik ráadásul elég nagy szabadságot kapnak. Sőt a szerződésben utalás van az egész csarnok üzemeltetésére is, amit akkor ezek szerint a két cég mintha átvehetne a jövőben az önkormányzat cégétől, az Erzsébetvárosi Piacüzemeltető Kft.-től. Azt pedig a bérlők egyike se szeretné, hogy alárendelt pozícióból tárgyaljon a velük eddig is elég magas lóról beszélő Szini Bélával.

Politikailag is érdekes a felállás. Az Andrássy 52 Bar Kft. és a Pontoonka Group Kft.-vel még az előző, fideszes vezetés kötött (a cégeknek) előnyös szerződést, ezért a társaságokat valamilyen módon inkább a Fideszhez kötik. (Igaz, a csarnok többi bérlője is az előző vezetés alatt kötötte meg a bérleti szerződését.) Éppen ezért a 2019-ben felálló új (DK-s vezetésű) ellenzéki szövetségi önkormányzati vezetés nem sietett pontot tenni a szerződés végére. Végül a július elején nyélbe ütött üzletet a Momentum-frakció ellenszavazatai ellenére, a Fidesz kivonulásával (egyes vélemények szerint ezzel hallgatólagos támogatásával) a DK-s városvezetés verte keresztül.

Gazdaságilag is kérdéseket vet fel a döntés. Az egész ügyet egy Youtube-on megjelent videó dobta fel, amin Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselője kemény szavakkal bírálja a határozatot, amivel szerinte Niedermüller polgármester és az ellenzéki képviselők többsége a Fidesszel összejátszva, a saját választóikat is becsapva, 2039-ig, a Fogas–Instant érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásoknak játszotta át – az önkormányzat és a lakók számára is előnytelen szerződéssel – a Klauzál téri Vásárcsarnokot.

A fekvehányó világbajnokság újabb állomása?

Az ügy gazdasági háttere az üzemeltetési ügyekért felelős alpolgármesternek sem tetszik. Bárdi Zsuzsanna lapunknak elmondta, hogy a Momentum azért nem szavazta meg a szerződésmódosítást, mert egy félmilliárdos beruházással járó funkcióváltást nem egy bérleti szerződéssel kellene leszabályozni, amiből ráadásul számos olyan garancia hiányzik, amit bele kellet volna tenni. Garantálni kellett volna például, hogy a csarnokban „nem a fekvehányó világbajnokság következő állomását” alakítják ki, hanem jó minőségű éttermek lesznek. Az üzemeltetőnek vállalni kellett volna, hogy nem enged ki italt a csarnokból, mert a lakosságnak is megnyugtatóbb, ha tudja, hogy nem fog többtucatnyi dohányzó vendég kint iszogatni a csarnok előtt a repohárból, kocsmává alakítva ezzel az utcát.

Garai Dóra szerint az önkormányzat egyenesen lehetővé tette, hogy több ezer ember befogadására alkalmas, bulizás előtti, zenés, táncos, szeszes italt árusító alapozóhelyként funkcionáljon a Vásárcsarnok a kerület legnagyobb (és legzajosabb) romkocsmájához, a Csarnok mögött található, mindennap reggel 6-ig nyitvatartó Instant–Fogas komplexumhoz, vélhetően még jelentősebb zaj- és szemétterhelést okozva majd a Klauzál tér lakóinak. Ezt a félelmet több lakos is osztja.

A piac belülről – Fotó: Huszti István / Telex

Az elfogadott bérleti szerződésben szereplő bérleti koncepció szerint a helyet a felső szintre „top éttermeket” csábító Gasztro Market fogja feldobni. Tény, hogy a csarnok galériáján a cégcsoport felvásárolt tíz helyiséget, amelyek most a nagy átalakításra várnak. A klimatizálást is magában foglaló felújítás mintegy félmilliárd forint, amit a beruházó fizet ki, cserében féléves haladékot kap a bérleti díjra, és utalás történik arra is, hogy „az értéknövelő beruházást” később leírhatja a bérleti díjból.

Csakhogy a momentumos alpolgármester szerint szerepelnie kellett volna a szerződésben, hogy ha a majdani Gasztro Market jól megy, járjon jól az önkormányzat is, valamint rendelkezni kellett volna arról is, hogy a futamidő végén mi történik a csarnokkal – ne leharcoltan kapja vissza az önkormányzat. A jó megoldás Bárdi Zsuzsanna szerint több, kiegészítő szerződés lett volna, külön például a műszaki átalakításról, annak műszaki tartalmáról, az ellenőrizhetőségről, hogyha mondjuk túlzottan korrodálódik valahol a rendszer, ne a futamidő végén derüljön ki. A frakció a következő ülésen módosító indítvánnyal próbál javítani a szerződéses feltételeken, mert az alpolgármester szerint a vállalkozók túl nagy szabadságot kaptak.

Miért kellett ez az önkormányzatnak?

Bárdi Zsuzsanna ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a csarnok a hagyományos piaci funkciót manapság már nem tudja igazán ellátni. Kicsi a környékbeli vásárlóerő, a közeli szupermarketek túl nagy konkurrenciát jelentenek. Az önkormányzat úgy örökölte meg a bérlői szerződéseket az előző, fideszes vezetéstől, hogy a csarnok üzemeltetését nem fedezi a beszedett bérleti díj: tavaly 40 millió forintot fizetett rá az önkormányzat a veszteséges működtetésre. De ha a szerződések engednék is, akkor se biztos, hogy át tudnák hárítani a költségeket, a bérletidíj-emelés ellehetetlenítene több kisvállalkozót.

A veszteséges működtetés megszüntetésével érvel a DK-s vezetés is. Az erzsébetvárosi önkormányzat sajtóirodáján keresztül megkerestük Niedermüller Péter polgármestert is, mi az álláspontja az ügyben. A polgármester Kovács M. Veronika kommunikációs vezetőn keresztül ismertette véleményét.

Eszerint az önkormányzati választás előtt nem sokkal, a fideszes városvezetés által kötött „rendkívül előnytelen” szerződést törvényesen felbontani nem lehet, ezért módosításokkal törekedett az önkormányzat a lakosok érdekeit érvényesíteni. Így került be a megállapodásba a kulturált együttélés szabályainak betartása, a hagyományos piaci funkció megtartása, és a környezettudatos üzemeltetés. A gasztropiac koncepció lehetőséget teremthet, hogy a pesti Belváros egyik új alközpontjává emeljék a Klauzál teret. Az elképzelést a lakosok is támogatják, ez derül ki a lakossági fórumokon elhangzó véleményekből, és egy tavalyi felmérésből, írta.

A konkrét problémákra kitérve a Niedermüller szerint a szerződések tartalmazzák a hiányolt garanciákat. Kimondják, hogy a beruházóknak gasztronómiai egységek létrehozására top éttermekkel kell bérleti szerződést kötni. Kikötik, hogy az önkormányzat által kijelölt műszaki ellenőr felügyeli az átalakítást, illetve szabályozza a bérleti díj kérdését is. Utóbbit, ahogy minden önkormányzati ingatlan esetében, vagyis lakásoknál vagy a helyiségbérleteknél, a piacon is testületi határozatok szabályozzák.

Most akkor lesz bulicsarnok vagy nem?

Niedermüller leszögezte: a Klauzál téri Vásárcsarnokból nem lesz italkimérés, sem bulicsarnok, ezért nincs szó a választási ígéretek megszegéséről. A szerződéssel a beruházó-bérlők vállalják, hogy közreműködnek a lakossági fórumok megtartásában és lebonyolításában, illetve, hogy a Vásárcsarnok földszintjén olyan kulturális rendezvények megtartására alkalmas teret hoznak létre, mint például a biopiac, kézműves piac, gyermekprogramok, civil színpad.

Arra a felvetésre, hogy egy önkormányzati épület 500 milliós átalakítását nem egy bérleti szerződés módosításában kellene rendezni, és nem tartozik-e a felújítás a közbeszerzési törvény hatálya alá, a következő szűkszavú választ kaptuk: a beruházó-bérlők állják a felújítás minden költéségét, az önkormányzat nem költ erre közpénzt, ezért nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni. A pénzügyi biztosítékok tekintetében pedig az önkormányzat szerint a szerződések minden törvényi követelménynek megfelelnek, így a pénzügyi garanciára vonatkozó előírásoknak is.

A csarnok – Fotó: Huszti István / Telex

A bérlők aggodalma Niedermüller szerint nem jogos, mert szerződések védik őket. A módosított szerződéssel érintett két bérlővel (Andrássy 52 Bar Kft. és a Pontoonka Group Kft.) van jelenleg is hatályos szerződés, de ez nem utal arra, hogy a két bérlő lenne az üzemeltető, nincsen ilyen szándék.

A kiszivárgott tiltakozói névsor

Szintén érdekes eleme a történéseknek, hogy a Csarnok kisbérlői küldtek egy támogatónak semmiképpen sem nevezhető állásfoglalást a szerződés ügyében az önkormányzatnak. A zárt boríték tartalma (és az azt aláírók kiléte) azonban, mint kiderült, Szini Béla, a beruházó cégcsoport vezetőjének tudomására jutott. (Erre a vállalkozó és a bérlők későbbi tárgyalásán derült fény.)

Arra a kérdésünkre, hogy mégis hogy történhetett meg ez, az önkormányzat részéről elmondták, hogy a kiszivárgási ügyet soron kívül kivizsgálták. A vizsgálat során kiderült, hogy a beadványt az egyik bérlő ismertette a vállalkozóval. Szini Béla a vizsgálat során úgy nyilatkozott, hogy sem a hivataltól, sem az önkormányzattól nem kapott az irattal kapcsolatban tájékoztatást. Ezt nyilatkozták az iratot kezelő önkormányzati munkatársak is.

De mi volt az egészben a szerepe a helyi Fidesznek?

Természetesen megkerestük Veres Zoltánt, a Fidesz-KDNP helyi képviselőcsoportjának frakcióvezetőjét, miért vonultak ki a döntésről, amivel Garai Dóra szerint például lehetővé tették a döntés meghozatalát.

Mint Veres közölte: a piac körül kialakult méltatlan helyzetben nem szándékozott a Fidesz-frakció közreműködni. Hozzátette, hogy a kerületet vezető baloldal „koncként” próbál meg osztozkodni a jobb sorsra érdemes és a Fidesz idejében (2015-ben) felújított Vásárcsarnokon. Ezt elfogadhatatlannak tartják, ezért hogy ráirányítsák a figyelmet a problémára úgy döntöttek, nem vesznek részt a kutyakomédiában, a felelősséget a kerületet teljes többségben irányító baloldalnak kell viselnie! – szögezte le Veres, aki szerint épphogy a Momentum asszisztált csendben a döntéshez.

Meg szerettük volna kérdezni a terveiről Szini Béla vállalkozót is, ám több csatornán is sikertelenül próbáltunk vele kapcsolatba lépni.