Fekete-Győr András: A nagy összefogás pszichózisában háttérbe szorult a felkészültség

Legfontosabb

2022. május 20. – 07:35

Fekete-Győr András: A nagy összefogás pszichózisában háttérbe szorult a felkészültség
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Története során először jutott be a parlamentbe a Momentum, ám a választás után hetekig azon vacilláltak, hogy bemenjenek-e az alakuló ülésre. Az okairól Fekete-Győr Andrást kérdeztük, aki az interjúban arról is beszélt: szeretnének a kormánynak segíteni, hogy az ország megkapja az uniós forrásokat. Szerinte Orbánék nem értik az EU játékszabályait, mert nem éltek külföldön, de azt is mondta, hogy a miniszterelnök fél az erőtől, mint például a kormányzóképes alternatívától. Márpedig a Momentum a következő négy évben azzá válna, és vonzó ajánlatot szeretnének adni a vidéken élőknek is. Megkérdeztük Fekete-Győr Andrást, lesz-e még valaha miniszterelnök-jelölt, és együttműködne-e a jövőben a Momentum Márki-Zay Péterrel.

Az első parlamenti beszédében úgy fogalmazott, nem vette volna át a mandátumot, ha nem gondolná, hogy az Országgyűlés visszaszerezheti a neki járó tiszteletet. Hogyan lehet visszaszerezni ön szerint az Országgyűlés tiszteletét, és mi ebben az ellenzéki képviselők felelőssége?

Mi, momentumosok nem krumplit lóbálni megyünk be a parlamentbe, vagy azért, hogy a legváltozatosabb módokon szidalmazzuk a miniszterelnököt. A miniszterelnök politikáját, intézkedéseit fogjuk kritizálni, és elmondjuk, mi mit csinálnánk másképp.

Kacskaringós út vezetett odáig, hogy elmondta az első parlamenti beszédet. Először Hadházy Ákossal bejelentették, hogy a Momentum bojkottálja az alakuló ülést. Később feltételekhez kötötték a részvételt, levelet írt Kocsis Máténak, majd pár nap múlva visszakoztak, és azt mondták, mégis leteszik az esküt, de utána kivonulnak az ülésteremből. Mi történt, hogy pár nap alatt ennyire megváltozott az álláspontjuk?

Nem az álláspontunk változott meg, inkább annak a külső értelmezése. Az alakuló ülés ceremoniális részeit azért bojkottáltuk, hogy világos üzenetet küldjünk a rendszernek arról, hogy Magyarország nem valódi európai demokrácia. Ugyanakkor 1,9 millió választópolgár bizalmat szavazott nekünk, és arra kértek bennünket, hogy képviseljük őket az Országgyűlésben. Mi azoknak a hangja leszünk, akiknek a hangja másként nem jutna el a hatalomhoz. Ezért vettük fel a mandátumot, és ezért fogunk a parlamentben dolgozni.

A választók mennyire tudták ön szerint követni a kommunikációs kanyarokat? Volt-e bármi értelme a bojkott ígéretének, ha aztán kihátráltak mögüle?

Számomra egyértelmű, hogy ebben az ügyben hibáztunk. Azt tapasztaltuk, hogy a többi ellenzéki párt nem tart velünk ezen az úton, és ezért korrigált a Momentum elnöksége. Az én szerepem frakcióvezetőként mindvégig a döntések végrehajtása volt.

Pontosan miben hibáztak? Hiba volt feltételekhez kötni a részvételt, vagy az volt hiba, hogy utána nem tartottak ki a bojkott mellett?

Minden egyénnek és közösségnek joga van az álláspontját felülvizsgálni, és megváltoztatni a döntését. Itt is ez történt, és ezt én nem sajnálom. Az volt hiba, ahogyan a Momentum erről kommunikált. Azóta viszont beindult az érdemi parlamenti munka, és azzal kell foglalkoznunk, hogy a magyar kormány hogyan hozza haza az EU-s forrásokat annak az országnak, amelyben létbizonytalanságba került a felső egy százalékon kívül mindenki.

Az egyik széles körben megfogalmazott tanulság az volt az utóbbi hetekben, hogy szimbolikus politikával nem lehet választást nyerni. Ez nem pont az volt a javából?

Ezt eldöntik azok, akik egyetértenek velünk abban, hogy Magyarországból újra egy demokratikus köztársaságot kell építenünk, hogy független és pártatlan közmédiára, kétfordulós választási rendszerre, egy független legfőbb ügyészre van szükség. A Momentum megüzente a hatalomnak, hogy mi ezekből az értékekből egy tapodtat sem engedünk.

Hadházy Ákos nem ült be a Momentum frakciójába, holott a párt támogatta az ő indulását az előválasztás óta. Nem bánták meg, hogy összefogtak Hadházyval, aki nyíltan is kritizálta a Momentumot, miután bementek az parlament alakuló ülésére?

Közösen megtisztítottuk Zuglót a szocialista korrupciótól, Tóth Csabát pedig száműztük a közéletből. Ez önmagában jelentős sikere volt a Momentumnak és Hadházy Ákosnak. Mindig is tudtuk, hogy Hadházy Ákosnak a szabadságvágya nagyobb lehet, mint amit egy frakciótagság biztosíthat számára. Ákostól békében vált el a párt, a céljaink egy korrupciómentes Magyarországról pontosan ugyanazok maradtak, számítunk rá, és ő is számíthat ránk.

Kövér László négy parlamenti bizottsági helyet nem adott oda a Momentumnak. Mivel indokolta a házelnök a döntést?

Kövér László képzelete szerint külföldi ügynökpárt a Momentum. Ezt annak a pártnak a képviselője mondja, amely szabad átjárást és működést biztosított Oroszország összes kémjének és ügynökének Magyarországon. Ezért nem végezhetünk munkát közel kétmillió választó képviseletében a nemzetbiztonsági bizottságban, a nemzeti összetartozás bizottságában, a honvédelmi és a külügyi bizottságban. Legalábbis egyelőre.

Története során először jutott be a parlamentbe a Momentum. Felkészültnek érzi a pártot a parlamenti munkára? Van-e olyan tapasztalt szakember a stábban, aki segíti a frakciót jogalkotási kérdésekben?

Határozottan. A Momentum a gyökereihez fog visszatérni. Ha visszaemlékezünk a NOlimpia-kampányra, akkor sokaknak először az a kép jut eszébe, amikor egy kézikocsin behúztam 266 ezer aláírást a Nemzeti Választási Irodába. De most hadd említsek meg egy másik fotót, sőt videót, amikor épp a Corvinus Egyetemen vitázom Fürjes Balázzsal, és megtudtuk, hogy Orbán utasította Tarlóst: adja fel a pályázatot. Szakmai vita folyt, érvekkel.

A szakmai tartalom, a felkészültség mindig is a Momentum sajátja volt. Az én hibám is, hogy az elmúlt egy évben a nagy összefogás pszichózisában ezek háttérbe szorultak.

A parlamenti munkában most újra a szakmai tartalom és a felkészültség mentén fogunk politizálni.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Mi lesz a Momentum első törvényjavaslata?

Nem egy interjúban szeretném elmondani, a következő hetekben be fogjuk jelenteni. Egyvalamit elárulhatok: a magyarok létbiztonságának helyreállításáról fog szólni.

Másfél hónap eltelt a választás óta, volt idő elemezni a tapasztalatokat. Hogy látja, megérte beszállnia a Momentumnak az összefogásba? Nem vesztett hosszabb távon többet azzal a párt, hogy összefogott a 2010 előtti politikai erőkkel?

Sosem tudjuk meg. A választók összefogást akartak, ezt mi teljesítettük. A kezdeményezés kudarccal végződött, és sokat tanulhattunk belőle. Kényszerházasságot kötöttek a pártok, vonzó társadalmi és gazdasági ajánlat nélkül. Mindez zárójelbe tette azt, hogy milyen az a tudás- és egészségalapú, környezetbarát, európai Magyarország, amiben a Momentum hisz. Hogy ez így alakult, részben az én felelősségem is, mint ahogy minden más vezető politikus felelőssége is. Én ezért vállaltam a felelősséget tavaly októberben, amikor lemondtam, most viszont kaptam egy új esélyt, hogy azt a Momentumot képviselhessem, ami születésünkkor voltunk.

Mi az oka annak, hogy nem volt ajánlata az ellenzéknek? Hónapokig szinte másról sem beszéltek, csak hogy a háttérben készül a közös ellenzéki program, majd aztán be is mutatták pár héttel a választás előtt.

Volt program, csak képviselve nem volt a kampányban. Mindenki azt mondta, hogy Orbán-ellenes népszavazássá kell változtatni a választást, de kiderült, hogy kevesebben vannak azok, akik Orbán Viktort gyűlölik, mint azok, akik kézzelfogható jövőképet szeretnének kapni. Megértem őket, hiszen ugyanígy gondolkodom és érzek.

Mi az összefogás jövője? Marad a kényszerházasság? A választási eredmények nem pont azt mutatják, hogy nem működik a pártok szavazatainak összeadása?

A következő választás két év múlva az EP-választás lesz, amelyen már legutóbb is külön indultak a pártok. Ezúttal is így lesz. 2024 őszén önkormányzati választás jön, feltéve, ha lesz még Magyarországon önkormányzatiság. Ha lesz, akkor 2024-ben is lesz együttműködés az önkormányzati választáson, mert legutóbb sikert sikerre halmoztunk. 2026-ról ne kérdezzen, mert látótéren kívül van még, és csak azt tudom mondani, hogy az ellenzéki pártok most a saját útjukat fogják járni, a Momentum is ezt teszi.

Ne feledjük, mi voltunk az egyetlen közösség, amely kiállt a közös miniszterelnök-jelölt mellett, amikor kudarcot szenvedtünk el közösen.

Ránk lehet számítani a bajban is. Voltak olyanok, akik megmutatták, hogy rájuk nem lehet számítani. Mindenki vonja le a megfelelő tanulságokat ebből a történetből.

Márki-Zay Péterrel lesz még valamifajta együttműködése a Momentumnak a jövőben?

Bármikor.

Milyen együttműködést tud elképzelni?

Bármilyen ügyben, amiben Márki-Zay Péter és a Momentum közös cselekvést tud találni. A vásárhelyieknek is szüksége van EU-s pénzekre, mi pedig minden polgármestertől megkérdezzük, hogy mire költenék az uniós forrásokat, ha közvetlenül kapnák meg az önkormányzatok. Cseh Katalin és Donáth Anna ezért is dolgoznak Brüsszelben, és Márki-Zay Péter polgármesterként szövetségesünk ebben.

Ezek szerint nem ért egyet azzal, hogy április 3-án véget ért Márki-Zay Péter és a pártok szövetsége. Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc elég egyértelműen kifejezte a szándékát.

Soha ne mondd, hogy soha!

Azt mondja, most minden pártnak magát kell építenie. Hogyan pozicionálja magát a Momentum, hol helyezkedik el a politikai palettán?

A Momentum hazafias érzelmű és haladó szellemű pártként a skála közepén van. Jobbra található a Jobbik, a Fidesz és a Mi Hazánk, balra pedig az MSZP és a DK. A Momentum képviseli azt a polgári, európai közepet, ami hazánkat már a dualizmus korában is egy innovációs értelemben úttörő, vállalkozó szellemű és gyarapodó országgá tette. A 21. században is nyílhat erre lehetőség, de nem a régi, hanem az új, világra nyitott politikusokkal.

Donáth Anna pár hete azt mondta, hogy Orbán Viktor ezerszer hatékonyabban politizál, mint bármelyikük az ellenzéki oldalon. Egyetért ezzel az állítással? Mi az oka? Ellenzéki oldalon nincs meg a tudás?

Orbán Viktornak volt egy ajánlata, és azt az ajánlatot választották többen. Ugyanakkor Orbán Viktor az erőtől fél. Erő volt a NOlimpia és erő volt a netadó elleni tüntetés.

De erő az is, ha egy párt kormányzóképes alternatívává válik.

Ezt mulasztotta el megmutatni az egyesült ellenzék, és ezt fogja a Momentum-frakció bizonyítani a következő négy évben. Nekem frakcióvezetőként az a célom, hogy négy év múlva a Fidesz javaslata mellett legyen egy alternatív, momentumos jövőkép is a választók előtt.

Azt mondja, hogy 2026-ra a Momentum önállóan kormányzóképes erő lesz?

Azt mondtam, hogy Magyarország polgárai 2026-ban számíthatnak a Momentumra mint kormányzóképes erőre.

Hogyan tudja bizonyítani kormányzóképességét a Momentum ellenzékben? Az ön miniszterelnök-jelölti kampányából sokan pont ezt hiányolták.

A mi feladatunk az, hogy hazahozzuk az EU-s pénzeket, amivel tartozik az Orbán-kormány a magyar iskoláknak, kórházaknak és munkahelyeknek. Meg kell teremtenünk azokat a politikai és szakmai feltételeket, hogy az EU odaadja ezt a pénzt. A Momentumnak van Brüsszelben a két legaktívabb és legelszántabb képviselője, és már itt vagyunk a magyar parlamentben is, ahol az emberek hétköznapjait alapjaiban meghatározó törvényeket tudunk alkotni.

A Momentum frakciójában csak tízen ülnek. Ellenzéki pártként hogyan tudnák hazahozni az uniós forrásokat?

Ellenzéki pártként javaslatokat teszünk az Országgyűlésnek és a kormánynak mindazok nevében, akik érintettek. Márpedig a létbizonytalanság most közel 10 millió magyart érint itthon. Segíteni szeretnénk az Orbán-kormánynak a pénzek hazahozatalában, mert úgy tűnik, hogy ez nekik több mint egy éve nem megy, és égető szükség van az uniós támogatásra. Abban például tudunk segíteni, hogy Orbán betartsa az EU játékszabályait.

Azt látjuk, hogy Orbánék még tizennyolc év után sem értik az Európai Unió működését.

Nem éltek az Európai Unió meghatározó országaiban, nem dolgoztak ott, nem értik az európai játékszabályokat. Mi viszont értjük, sok momentumos külföldön szerzett munka- és élettapasztalatot, ezért felajánljuk a kormánynak a segítségünket.

A választás után többen is kritizálták az ellenzéket és külön a Momentumot is a Nyugat kritikátlan követése miatt. Az utóbbi években úgy tűnt, a Momentum szerint mindenben Brüsszel a követendő példa. Kell-e ezen változtatnia a jövőben?

Igen, annyi pontosítással, hogy a Momentum soha nem mondta azt, hogy Magyarországra egy az egyben át lehet ültetni például a finn típusú iskolarendszert vagy az észt digitális állammodellt. A külföldi jó gyakorlatokat csakis a helyi magyar társadalmi és kulturális sajátosságok ismeretében lehet átültetni. A helyi adottságok mindig elsődlegesek lesznek, a megértésük időbe telik. Az önkormányzati választás azért kulcs, mert az önkormányzatokon keresztül lehet letapogatni az ország teljesítőképességét, korlátait, és lehetőségeit.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Orbán Viktor pont a helyi adottságokra hivatkozott, amikor azt mondta, hogy a magyar kormány nem szavazza meg az Európai Bizottság olajembargóról szóló szankciós csomagját. A miniszterelnök azt mondta, nincs tengeri kikötőnk, így nem tudjuk máshonnan pótolni az orosz olajat. Egyetért Orbánnal, hogy a helyi adottságok miatt nem szabad elfogadni a szankciós csomagot ebben a formájában?

Orbán Viktor 2018-ban azt ígérte, hogy 2022-re függetlenek leszünk az orosz energiától. Jelenleg Magyarország nyersolajtól való függősége Oroszország irányába 65 százalék. Sehol nem állunk a függetlenedésben. Ha azt kérdezi, hogy szeretném-e, hogy a magyarok 7-800 forintot fizessenek egy liter benzinért, az a válaszom, hogy nem szeretném. Ha a kérdése az, hogy szeretném-e, hogy függetlenedjünk az orosz energiától, határozottan igen. Ugyanakkor ez nem megy egyik napról a másikra.

Érthetetlen, hogy a szélerőműveket Magyarországon betiltották, miközben Hegyeshalom után forognak az osztrák szélkerekek, és termelik a megújuló energiát. A kormány alternatív lépéseket nem tett, mi viszont javasolni fogunk döntéseket. Egy biztos: időre van szüksége a magyar gazdaságnak az átálláshoz, és fenntartható kompromisszumot kell kötni az Európai Unióval.

Tisztújítás lesz nyáron a Momentumban. Nemrég azt mondta, nem indul el az elnöki tisztségért. Más szerepet vállalna az elnökségben?

A párt parlamenti frakcióvezetője vagyok, ami teljes embert kívánó feladat. A frakcióvezető minden elnökségi ülésen jelen van, és nem szeretnék két széket foglalni az asztalnál.

Van olyan a pártban, akit frakcióvezetőként kapacitál, hogy induljon el elnöknek?

Ezt nem mondom el, hadd legyen az én magánügyem. Szerencsések vagyunk, mert sok alkalmas kollégám van, akik az elmúlt években vezettek önkormányzatot, helyi pártszervezetet vagy éppen választást nyertek valamely választókerületben.

Az előválasztást követően bizalmi szavazást kért a Momentum tagságától, és miután nem kapott bizalmat a folytatásra, lemondott az elnöki tisztségről. Most ön a párt frakcióvezetője, ami az egyik legfontosabb tisztségnek számít. Ha ősszel nem szavaztak bizalmat önnek, most miért választották meg frakcióvezetőnek?

Pártelnökként teljes felelősséget vállaltam azokért a hibákért, amiket elkövettem miniszterelnök-jelöltként a kampányban. Egy pofon mindig fáj, de tanulni kell belőle.

Frakcióvezetőként sokkal többet fognak látni a szavazók abból a Fekete-Győr Andrásból, akit a miniszterelnök-jelölti vitákon megismertek.

Valakit, aki hazafias és haladó értékek mentén, programmal a kezében érvel. Egy ilyen munkára készülök.

Lesz még valaha miniszterelnök-jelölt?

Nem én fogom eldönteni.

A választási eredmények most is azt mutatták, hogy nincs jelen vidéken az ellenzék. A Momentum Budapesten erős, de vidéken szinte láthatatlan. A jövőben ön szerint arra van inkább szükség, hogy a Momentum a legerősebb párttá váljon a fővárosban, vagy a vidéki építkezésre fókuszálnak?

Nem azzal volt a baj, hogy nem volt jelen vidéken az ellenzék vagy a Momentum, hanem azzal, hogy nem olyan ügyekkel és ígérettel, ami vonzó lett volna a helyi fideszes kiskirályokkal szemben. Ez volt a különbség, és ezen fogunk változtatni. A rendszeres jelenlét az egyik előfeltétel, a másik hogy vonzó ajánlatot tudjunk adni a falvakban, kisvárosban élőknek. Ezt azok tudják kidolgozni, akik ott élnek és dolgoznak helyben, reggel, délben, meg este.

Hogyan fog menni, ha a Momentum tagjainak többsége Budapesten él? A Momentumot általában a belpesti értelmiség pártjaként szokták azonosítani.

Ezt már 2019-ben megcáfolta a párt, amikor az önkormányzati választáson a Fidesz után a Momentum kapta a legtöbb szavazatot a kistelepüléseken. Ez egy félreértés a Momentummal kapcsolatban.

Mégis állandó jelzőként ragad a párt nevéhez. Hogy fogja tudni a Momentum levetkőzni, hogy ne tapadjon rá örökre?

Van két frakciótársam, Sebők Éva Orosházáról és Lőcsei Lajos Tarnaörsről, akik azt képviselik az Országgyűlésben, ami Békés megyének és Heves megyének kulcsfontosságú. Sok hozzájuk hasonló politikusra van szüksége egy pártnak ahhoz, hogy ne pestiként, hanem országos pártként tekintsenek rá. A Momentum elindult ezen az úton, kellő alázattal, türelemmel és építkező energiával el fog jutni a nemzedékünk a kormányzáshoz.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!