Fekete-Győr szerint ezt a parlamentet nem lehet tisztelni, Toroczkai az Alaptörvény környékén sepregetne

• Elindult a parlamenti munka az új ciklusban, a frakciók napirend előtt szólaltak fel, köztük az új arcok, a Mi Hazánk és a Momentum vezetői is.
• Európa napja alkalmával Kövér László házelnök Európát cselédhez hasonlította, szerinte „Európa a világpolitikának nem alakítója, hanem elszenvedője”.
• Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke első parlamenti felszólalásában azt követelte, hogy a kormány álljon ki a kárpátaljai magyarok mellett, mert elfogadhatatlan, hogy őket is háborúba viszik. De az Alaptörvény környékén is sepregetne, és alkotmányozó nemzetgyűlést is szeretne.
• A momentumos Fekete-Győr András első országgyűlési felszólalásában arról beszélt: azokat nem lehet tisztelni, akik kiüresítik a parlamentet. „Ez egy megtépázott tekintélyű parlament, de parlament, ahol a mindennapi életünket meghatározó törvények születnek”.
• A Jobbik nevében Z. Kárpáti Dániel frakcióvezető-helyettes beszélt arról, hogy szerinte végre a valódi problémákkal kellene foglalkozni, Dömötör Csaba válaszában Jakab Pétert hiányolta.
• Az LMP-s Ungár Péternek válaszolva Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: a válságok eddig is súlyosan érintették Magyarországot, a kormány kezelte a koronavírus-járványt, és az inflációt is sikerült féken tartani az árstopoknak köszönhetően.

Múlt héten megalakult az új Országgyűlés, most pedig elindult a munka is az új parlamenti ciklusban. A frakciók szokás szerint napirend előtt is felszólaltak, most két új arc, a mi hazánkos Toroczkai László és a momentumos Fekete-Győr András is beszélt.

A napot Kövér László durrantotta be a beszédével május 9-ről, Európa napjáról. Arról beszélt, Európa eszménye és a valóság között hatalmas szakadék tátong, ezért ma ünneplés helyett „európai önvizsgálatra volna szükség”. Most béke helyett háború van, és „az európai politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális érdekek védelme helyett önfeladás”, az európai egységet pedig birodalmi törekvések zilálják. Kövér szerint az Ukrajnában dúló háború megelőzésére „az európai uniónak nem volt erkölcsi és diplomáciai ereje”, de a háború mihamarabbi befejezéséhez sincs „kellő tekintélye és politikai ereje”, az szankciók csak az európai országok gazdaságát döntik romba, mondta.

Ezután azt mondta, „Európa a világpolitikának nem alakítója, hanem elszenvedője”, mert az érdekeit nem tudja érvényesíteni. Európa szerinte nem ura önmagának, hanem „a demokratikus ellenőrzés mechanizmusain és a kontinensen kívüli gazdasági és politikai érdekcsoportok cselédje”. De Kövér szerint Magyarország hű marad az európai eszményekhez.

Szijjártó brüsszeli atombombát emlegetett

Ezután Szijjártó Péter külügyminiszter szólalt fel. Beszéde sok újdonságot nem tartalmazott, elismételte, amiről a kormány hetek, hónapok óta beszél. Azt mondta, az az érdek, hogy béke legyen Ukrajnában, és a kormány a „brüsszeli szankciókat” is támogatta, de van egy vörös vonal, ez pedig az orosz energiaellátás, az olajembargó. „Ez a brüsszeli javaslat felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával”, mondta.

A jobbikos Lukács László György erre úgy reagált, a külügyminisztériumnak és a kormánynak volt tizenkét éve, hogy csökkentse az orosz energiafüggőséget, de érdemi lépés mégsem történt, Szijjártó pedig ebben a felszólalásában semmilyen megoldást nem kínált a dologra. Az LMP-s Ungár Péter szerint a magyar az energiai önrendelkezés útja nem a Roszatomon keresztül van kikövezve.

A mi hazánkos Torockai László reakciójában – és első parlamenti felszólalásában – azt mondta, mindenhol csak azt hallani, mennyire fontos Ukrajna területi integritása, de neki Magyarország területi integritása fontos. Emellett szeretne többet hallani Kárpátaljáról, és arról, hogy a kormány kiáll a kárpátaljai magyarok mellett, mert elfogadhatatlan, hogy őket is háborúba viszik. A párbeszédes Tordai Bence szerint pedig azt lenne fontos kimondani, hogy a háborúért Putyin felel. Az MSZP-s Gurmai Zita szerint „nagyon brutál”, hogy egy háborús helyzetben Szijjártó az atombomba szót használja.

A KDNP-s Simicskó István köszönetet mondott Szijjártónak a tájékoztatásért, majd azt mondta, ők a béke pártja, és mindenben támogatják a kormányt, és a fideszes Kocsis Máté szerint is helyes úton jár a kormány.

Toroczkai máris takarítana

A mi hazánkos Toroczkai László napirend előtti felszólalásában mindenekelőtt elmondta a „párt krédóját”, ami „Magyarország a magyaroké”. Ezután arról beszélt, szerinte rengeteg „bepótolnivaló és eltakarítanivaló van még előttünk”, például az Alaptörvény környékén. Toroczkai szerint a 2010-es Alaptörvényt szinte kizárólag a Fidesz-KDNP képviselői szavazták meg, így pedig kvázi „pártalaptörvény” lett belőle. „A jóisten mentsen meg minket” attól a „balliberális” elképzeléstől is, hogy akár feles többséggel is lehet kormányozni, mondta.

Toroczkai ezután azt mondta, azon fog dolgozni, hogy valamilyen egyeztetés legyen a pártok között, hogy egy alkotmányozó nemzetgyűlés irányába menjenek, ebbe pedig be kell vonni a civileket is. Arra is kérte a kormányt, a WHO előtt tiltakozzon, mert szerinte van egy „WHO-szerződés”, ami a világjárvány kezelését az egyes országok kormányai helyett a WHO kezébe adná. Emellett pedig a kormánnyal átnézetné az amnesztia-törvényeket, mivel felháborítja Budaházy György ítélete, akit tizenhét évre ítéltek a Hunnia-per terrorcselekményekben.

Orbán Balázs minderre úgy reagált, a mostani Alaptörvény tette lehetővé a kerítés felhúzását a menekültválságban, és a pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében is kulcsfontosságú. És az Alaptörvénynek köszönhető szerinte az is, hogy a „veszélyhelyzetben cselekedni tudunk”. Orbán szerint aki az Alaptörvényt támadja, ezekre az intézkedésekre mond nemet. „A Mi Hazánk mozgását látva azt látom, hogy van esély arra, hogy egy új Jobbik alakul”, csak ne térjenek rá arra az útra, amit a Jobbik bejárt a radikális kezdetektől a baloldallal való összefogásig, mondta.

Fekete-Győr szerint ezt a parlamentet nem lehet tisztelni

A momentumos Fekete-Győr András szintén először szólalt fel, és azt mondta, sokakkal együtt szeretné, hogy tényleg tisztelni lehessen a Országgyűlést. Ugyanakkor szerinte azokat nem lehet tisztelni, akik kiüresítik a parlamentet, „ez egy megtépázott tekintélyű parlament, de parlament, ahol a mindennapi életünket meghatározó törvények születnek”. Szerinte itt minden fekete-fehér, az egyik oldal mindent megszavaz, a másik mindent leszavaz, „ebben nincs mit tisztelni”, mondta.

Fekete-Győr szerint tényleg nőtt a gazdaság és a munkahelyek száma, de az európai pénzek támogatásával. A Momentum pedig támogatni fog minden olyan javaslatot, ami a magyar emberek érdekeit szolgálja, de közben el fogják mondani, „milyen mulasztások és bűnök történtek” például az oktatás vagy egészségügy területén, hiszen „ellenzék vagyunk”. A képviselő szerint Magyarország „túsza” Oroszországnak, de ő olyan országért akar dolgozni, ahol szabad a sajtó, és nem az van, hogy valaki annyit ér, amennyije van. Azt is mondta, nem vette volna fel a mandátumát, ha nem hinne abban, hogy az Országgyűlés visszaszerezheti a tiszteletét.

Dömötör Csaba államtitkár erre úgy reagált, a Momentum volt az, aki bojkottálni akarta az alakuló ülést, és feltételeket fogalmazott meg azért, hogy egyáltalán bejöjjenek dolgozni a parlamentbe. Ezután javasolt pár dolgot a Momentumnak: ha jöhetne az országba olimpia, akkor ne abból reméljenek politikai hasznot, hogy ezt a tervet összezúzzák, és ne akarjanak fegyvereket küldeni abba a szomszédos országba, ahol épp háború dúl. Ha pedig nem értenek egyet a kormánnyal, akkor ne dobjanak füstgránátot a tüntetőkre, mondta Dömötör, aki szerint a Momentum egy „egyfajta DK-s ifjúsági tagozat”.

Jakab helyett más szólalt fel

A Jobbikos Z. Kárpáti Dániel szerint itt az ideje, hogy a parlamentben valódi témákról legyen szó: a brutálisan magas albérletárakról vagy épp a magas élelmiszerárakról, „a tudatosan gyengén tartott forintról”, vagy épp arról, hogy borzalmasak a demográfiai adatok, és tenni kell azért, hogy a fiatalok itthon akarjanak maradni. Dömötör minderre úgy reagált, azzal egyetért, hogy beszélni kell a gazdasági döntésekről, „amik erősödő védelmet jelentenek a családoknak”. Ezt szolgálják szerinte az árstopok, de ha a Jobbikon múlt volna, akkor nem lett volna családi adókedvezmény vagy épp 13. havi nyugdíj, mondta.

Dömötör ezután feltette a kérdést: bár Z. Kárpát mellett ott ül Jakab Péter, miért nem szólal fel? Szerinte Jakabnak „nem volt bátorsága ahhoz, hogy itt és most felszólaljon”, majd hozzátette, „ön pár éve alatt leszalámizta, bocsánat, leparizerezte a saját pártját”.

Az államtitkár ezután felhozta azt az ügyet, miszerint egy jobbikos eseményen megpróbáltak megerőszakolni egy nőt, majd felemlegette Jakabnak, hogy ebben az ügyben miért nem szólal fel. Ezután az ellenzék képviselőinek is feltette a kérdést, hogy miért hallgatnak az ügyben.

Infláció, visszatérés az alapokhoz

Ungár Péter a saját felszólalásában arról beszélt, a válságok korát éljük, de az infláció magassága már egy magyar sajátosság. Az LMP-s politikus szerint a kormány arról beszél, hogy az emberek oldalán áll, de például a tanároknak és a szociális munkásoknak is keveset fizetnek. A következőkben pedig ő azon fog dolgozni, hogy megmutassa, a Fidesz politikája mellett is van út. Szijjártó erre úgy reagált, az elmúlt évtizedben a válságok súlyosan érintették Magyarországot, de a kormány ezeket kezelte, miközben az ellenzék a koronavírus alatt azt mondta, segélyeket adjanak az embereknek. A külügyminiszter szerint az inflációt is sikerült féken tartani, az árstopoknak köszönhetően.

Tordai Bence arról beszélt, a Párbeszéd visszatér az alapokhoz: ők a népet, a választókat fogják képviselni, köztük azt a kétmillió embert, akik az összellenzékre szavaztak a választásokon. Tordai szerint a kormányzati intézkedések gyengék, nem nyújtanak segítséget a tömegesen elbocsátott embereknek (Tungsram), helyette inkább „készül a durva fideszes megszorítócsomag”. Tordai szerint meg kell emelni a nagyvállalatok adóit, a kisembereknek pedig alapjövedelmet kell biztosítani.

Orbán Balázs államtitkár „nagy örömmel” hallgatta Tordait, mert szerinte eddig a Párbeszédnek nem sikerült önállóan indulnia egy választáson, és ő már kíváncsian várja, hogy fog ez kinézni. „Lehet, hogy a Párbeszédnek van egy víziója, de Magyarországnak valószínűleg más víziója van”, és vannak olyan kormányjavaslatok a parlament előtt, amit szerinte jó lenne, ha a Párbeszéd is támogatna, például a rendőrök béremelése, fegyvertámogatása vagy a huszonöt év alattiak szja-mentessége. „Amíg ezt a belvárosi klubokból nem látják, addig olyan választási eredményeket fognak elérni, mint április 3-án”, mondta az államtitkár.

Az MSZP-s Gurmai Zita arról beszélt, a békéért kell küzdeni, hogy a gyerekeink ne találjuk szembe magunkat tankokkal. Szerinte „háború és béke a tét” most, a felelősséget pedig nem Brüsszelre kéne hárítani. Rétvári Bence államtitkár úgy reagált, a kormány azért győzött, mert a választások előtt is meghallották az emberek szavát, akik békét akartak, de az ellenzék meg nem, mert ők fegyverszállítást követeltek. A magyar emberek pedig azért küldték a Fidesz-KDNP képviselőit a parlamentbe, hogy a béke mellett érveljenek, mondta.

A kormánypártok gyurcsányoztak

Simicskó István a KDNP nevében köszönte meg a kormánynak, hogy harcol az energiabiztonságért, Menczer Tamás válaszában inkább Tordai Bencének ment neki, és azt mondta, a kormány a béke pártján áll. A fideszes Kocsis Máté szerint a negyedik kétharmad „nem ok a dölyfösségre, hanem inkább az alázatra”.

Ezután gyurcsányozott egyet, amikor azt mondta ez ellenzék felé: „tizenkét év alatt eljutottak Gyurcsány Ferenctől Gyurcsány Ferencig”, majd a kormánypárti képviselők nagy szórakozására felsorolta, az ellenzék milyen DK-tagozatokból áll:

• zöldtagozat – LMP,
• ifjúsági tagozat – Momentum,
• fasiszta tagozat – Mi Hazánk,
• nosztalgia tagozat – MSZP,
• tengerentúli tagozat – Párbeszéd.

Rétvári Bence ehhez még hozzátette, ma annak lehet frakciója a parlamentben, akinek azt Gyurcsány Ferenc megengedte.

Azonnali kérdések órája hétfőn nem lesz a parlamentben, mert egy képviselőnek sem volt rá kérdése.