Az inflációkövető állampapír hamarosan veszít a vonzerejéből, de más országok kötvényeiben is lehet szufla

Magyarországon a lakossági befektetők körében rendkívül népszerű volt az utóbbi időben az inflációkövető állampapír (a PMÁP-sorozat). Szinte mindenki ebben ült, a magas inflációs évek (2022-ben 14,5, 2023-ban 17,6 százalék volt az éves átlagos infláció) után ezek a papírok remek hozamot fizettek, védtek a pénz elértéktelenedése ellen. Ugyanakkor 2024-ben már csak valahol 3,7 százalék körül lehet majd az éves átlagos infláció, azaz hamarosan a hozamok is hirtelen visszaesnek. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint

egy magyar lakossági portfólióban azért továbbra is meghatározó lesz a magyar lakossági állampapír, de várható némi súlyponteltolódás.

Vagyis a korábbi mértékben már nem lesz domináns a magyar inflációkövető állampapír. A befektetők aktívabb portfólió-diverzifikációval, több részvénnyel, devizás államkötvényekkel javíthatják a megtérülésüket, amiben szerepet kaphatnak akár más országok állampapírjai is. A Telex az év végén ismét készül a szokásos, a következő időszakra jellemző befektetési kilátásokat összegző írásával, most elöljáróban, szakértő elemzők segítségével azt vizsgáltuk meg, hogy milyen nemzetközi állampapírokban lehet szufla.

Keresd a remélt hozamesést!

Ahogy a részvénypiacon a jó hírekre az adott részvény árfolyam-emelkedése a reakció (ezt nevezzük hossznak), úgy a kötvénypiacon a hossz, vagyis a kötvények értékének a növekedése a hozamesés időszaka. Nagyon leegyszerűsítve, ha rosszabbak a magyar gazdaság kilátásai, akkor azt mondják a befektetők, hogy csak 7 százalékos éves hozam mellett hajlandók Magyarországnak pénzt kölcsönadni 10 évre.

Ha elkezd javulni a környezet, akkor már lesznek, akik 6, vagy akár 5 százalékos hozammal is megelégednek. Minél kisebbek a hozamok, annál jobb az adott állam megítélése. Vagyis, aki jó állampapírt keres, az azt nézi, hogy azzal milyen éves jövedelemre tehet szert. Ha a hozam vonzó, az önmagában is jó, de ha javulás várható, vagyis hozamesés, az még növelheti is a nyereségünket.

Ha megnézzük, hogy a világ fontosabb gazdaságai ma milyen kamatok mellett képesek finanszírozni magukat, talán nem lepődünk meg, hogy miközben Magyarország 6,3 százalékos hozam mellett kap 10 évre kölcsön, szaknyelven ekkora a 10 éves referenciahozam, addig Törökország csak 28, Oroszország 16, Brazília 13, Mexikó 10 százalékos éves kamat mellett kap kölcsön.

Európa komolyabb gazdaságai közül Svájcnak még 0,2 százalékos kamat mellett is kölcsönadnak a befektetők, a német–olasz–francia–brit négyes 2-4 százalékot fizet, egyedül Izland áll rosszabbul nálunk, ott 6,9 százalék a 10 éves kamat. Hiába, a pénzügyi világ nem könnyen felejt, és ott egyszer nagyon megégették magukat a befektetők. Afrikában mindenkinek rosszabb lenne a finanszírozása, miközben az is kérdés, hogy egyáltalán van-e az adott országnak 10 éves államkötvénypiaca (Dél-Afrikának, Nigériának, Kenyának azért van).

A kötvénybefektetések világában az elmúlt évtizedben nem volt olyan időszak, amikor a jó hitelminősítésű kötvényeket ilyen olcsón (jó hozammal) lehetett megvásárolni – mondja Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatója. A várható kamattrend, vagyis a kamatesés a hosszú lejáratú kötvényeknek kedvez, mivel az alacsonyabb kamatlábak a hosszabb kötvények árfolyamának érdemi növekedéséhez vezethetnek. A távolabbi lejáratú állampapírok esetében fontos megjegyezni, hogy ezeket sem szükséges lejáratig tartani, ugyanis a megfelelő likviditású papírok a futamidő alatt az aktuális piaci árfolyamukon bármikor értékesíthetők.

Na és akkor ezek után vizsgáljuk meg, hogy mely államok milyen állampapírjaiban hisznek a leginkább a befektetési szakemberek! Figyelem, ezek devizás papírok: aki a forint gyengülésétől tart, az persze ennek akár örülhet is, aki szívesebben maradna forintelszámolásban, annak fedezeti ügylettel ez megoldható.

1. USA: ha Trump nem tolerálja a magas kamatokat

Amerika így, Amerika úgy, 2024 végén nincs olyan tőkepiaci összeállítás, amit ne az Egyesült Államokkal lenne érdemes kezdeni, hiszen óriási hatása volt az elnökválasztásnak a világ tőkepiacaira is. Ugyanakkor a szakemberek inkább a részvénypiacot illetően optimisták, hiszen Donald Trump protekcionizmusa a belső gazdaságot szeretné erősíteni, ami segíthet az ottani cégeknek. Ugyanakkor a felpörgetés, a büntetővámok növelhetik az inflációt, így a kötvénypiacon inkább hozamemelkedés, mint hozamcsökkenés várható.

Mégis Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. igazgatója az amerikai kötvénypiacon is lát fantáziát. Az amerikai gazdaság továbbra is jól teljesít – különösen az európai helyzethez képest –, de az utóbbi időben néhány adat már utalt arra, hogy a 2025-ös évben csökkenhet a lendület. Habár Donald Trump legfrissebb nyilatkozatai inkább arra engednek következtetni, hogy az elnök nem kíván aktívan beleavatkozni a jegybanki politikába (megválasztása előtt azért erről furcsa kijelentései is voltak), az nem lehet kérdés, hogy a magas kamatszintet kevésbé tolerálja majd az új elnök, aminek minden bizonnyal hangot is ad.

Az infláció egyelőre tartósan a célszint közelében van, tehát minden adott lenne ahhoz, hogy a kamatcsökkentések, ha lassú ütemben is, de meginduljanak, ez pedig a hosszú kötvények hozamait levihetné. Ez a trend konkrét termékekkel is megjátszható, például ezzel és ezzel az instrumentummal.

2. Mexikó: inflációkövető kötvények

Ahogy Magyarországon sokáig abszolút slágerterméknek bizonyultak a hosszú lejáratú inflációkövető kötvények, úgy vannak ilyenből attraktív instrumentumok másfelé is. A mexikói inflációindexált államkötvény (MUDI) 5,3 százalékos reálhozamot ígér, a devizakitettséget azonban itt kezelni szükséges, mert a peso elég változékony deviza – mondta Szabó József, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

Hasonlóan vonzó lehet a hosszú lejáratú amerikai inflációindexált kötvény is (US TIPS – Treasury Inflation-Protected Securities). Itt 2,2 százalék körüli a dollárban mért reálhozam, ami egy nagyon jó, a hosszú távú növekedési kilátásokhoz képest is kedvező, abszolút kockázatmentes reálhozam.

3. Egyesült Királyság: a brexit rossz volt, de ennyire?

A kötvénypiacon az egyik legérdekesebb befektetési célpont a brit államkötvénypiac lehet – véli Wéber Tamás, az Amundi kötvényekre szakosodott portfóliómenedzsere. A brit gazdaság kilátásai „európaiak”, vagyis kifejezetten nyomottak a növekedési lehetőségek, a kötvénypiac azonban mintha ennél is borúsabb képet mutatna.

A brit kamatszint (4,75 százalék az alapkamat) ugyanis még az amerikait is meghaladja, a brit kötvények magas nominális hozammal forognak, 1991 óta nem volt ilyen nagy a brit kamatfelár a némethez képest. A brexit csökkentette a növekedési kilátásokat és emelte az inflációt, de a brit demokratikus intézmények működnek annyira, hogy kötvénybefektetőként ne kelljen megfizetni ilyen nagy országkockázati felárat.

Jó esély lehet arra is, hogy a Bank Of England a vártnál több kamatot vág 2025-ben (ez a többi jegybankhoz, főleg az ECB-hez hasonló mértékű lehet), de ha ez elmarad, akkor az angol font erősödése kárpótolhatja a befektetőket. Hozzá kell tenni, hogy ez a pozíció csak akkor javasolt, ha hiszünk abban, hogy Donald Trump nem okoz túl nagy megrázkódtatásokat az európai piacoknak.

4. Románia: ha elcsitulnak a politikai balhék

Talán meglepő lehet, de több szakember is szóba hozta a román (elsősorban devizás) kötvényeket, miközben vélhetően kevés magyar megtakarító használta eddig ezt a termékcsoportot. Rigó Gábor, a Gránit Alapkezelő portfóliómenedzsere arról mesélt, hogy a román választások körüli események miatt megemelkedett a román devizás kötvények felára. Amennyiben a belpolitikai feszültség csillapodni fog, a felár is visszatérhet a választások előtti szintekre, ebben pedig nyereségszerzési lehetőség van.

Az OTP Alapkezelő egy konkrét papírt, az XS2908644615 ROMANI 5 ⅛ 09/24/31 nevűt ajánlott. A román államkötvény ugyanis az előbbiekben említett események miatt jelentős hozamfelárat tartalmaz, ami jó beszállási pontot ígér, mivel az árfolyamesés átmeneti lehet. Visszafedezve a devizát, a hozam 9 százalékos is lehet. Kalapos Csaba szerint a privátbanki ügyfelek kedvencének számít a ROMANI 3,375% 01/28/50 államkötvény is, amely 5,80 százalék hozammal érhető el, méghozzá 68 százalékos árfolyamszinteken, tehát ez is komoly árfolyam-potenciállal bír.

5. Fejlett európai államok: Belgium és Franciaország

A viszonylag magas európai hozamokat látva kijelenthető, hogy jó vételi lehetőséget jelentenek most egyes fejlett piaci államkötvények is. Vagyis van arra esély, hogy egy nyugodtabb, főleg egy fellendülést hozó időszakban ezek a hozamok lejjebb mennek, a befektetők pedig kaszálnak.

Az európai kötvények közül Kalapos Csaba a jelentős árfolyam-potenciálú, 2071-es lejáratú belga államkötvényt emeli ki, amely jelenleg a névértéke 44-45 százalékán megvehető, ráadásul igazán minőségi, AA hitelminősítésű papírról van szó.

A France (GOVT OF) FRTR 0,5% 05/25/72 francia államkötvény jelenleg a névértéke 37 százaléka körül kereskedhető, és a kötvény 2-3 éves távon akár 50 százalék feletti hozampotenciállal is rendelkezik, ami miatt ugyancsak kedvelt a kisbefektetők körében. Éppen most Franciaország sem a nyugalom szigete, de hát akkor érdemes vásárolni, amikor valamilyen tényező hatására olcsón lehet venni.