További drágulásokat, akár „kellemetlen inflációs meglepetéseket” is jósol az MNB

2022. november 22. – 20:28

Másolás

Vágólapra másolva

„A magyarországi infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben lassulhat.”

- állította Virág Barnabás, a jegybank alelnöke keddi sajtótájékoztatóján az MTI szerint. Virág hozzátette: az inflációs fordulat 2023-ra „bekövetkezik, viszont az lassú és elhúzódó lehet”.

A 444 beszámolója alapján Virág kerülte a recesszió szó használatát, de nagyjából körülírta a várható helyzetet: a jegybank úgy látja, a gazdasági növekedés dinamikája várhatóan tovább lassul majd a következő hónapokban, erre utal a belső kereslet csökkenése és az energiafogyasztás visszaesése is. Októberben döntően az élelmiszerár-emelkedés okozta az infláció emelkedését is, ez a hatás megmarad a következő hónapokban is a jegybank szerint. Virág úgy fogalmazott:

„Az infláció várhatóan tovább emelkedik, akár kellemetlen meglepetések is benne lehetnek a pakliban.”

Kiderült az is, hogy az erősödő recessziós kockázatok, az ezzel párhuzamosan csökkenő világpiaci energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő nemzetközi szállítási költségek 2023-tól a globális áremelkedés lassulását vetítik előre. Mint azt megírtuk: Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon volt a legmagasabb élelmiszer-infláció már szeptemberben, majd októberre egészen 40 százalékig ugrott fel éves alapon. Azaz árstopok ide vagy oda, az egész EU-t verjük az ételek drágulásában.

Az MNB alelnöke szerint a magyar gazdaságban a belső kereslet lassulását jelzik az adataik. Virág hozzátette: ők úgy látják, a növekedésben az export kedvező képet mutat, az ipari termelés is, a folyó fizetési mérleg hiánya már túl van a mélyponton. Virág beszélt az árstabilitás eléréséről is, majd úgy fogalmazott:

„A hétfőn hozott kormányzati intézkedések kapcsán még egy kis időre van szükségünk, hogy lássuk, ez hogyan fog hatni a különböző részpiacokon. Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy minden releváns részpiacon a jelenlegi kamatszintekre van szükség az infláció letörése érdekében.”

November 22-én döntött úgy az MNB, hogy változatlanul hagyja a kamatkondícióit az MNB a következő időszakra. Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az MNB a kamatszintekkel kapcsolatban legtöbbször az inflációra hivatkozik, de valószínűleg jobban aggasztja őket a forint-euró árfolyam, és politikájukat leginkább ehhez igazítják. Az extrém gyenge forint viszont nem az ő hibájuk, sokkal inkább a magyar gazdaság adottságainak, és a kormány döntéseinek eredménye.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!