Újabb rekord: 21,1 százalék volt az infláció októberben

2022. november 9. – 09:00

Újabb rekord: 21,1 százalék volt az infláció októberben
Budapesti vegyesbolt – Fotó: Róka László / MTI / Bizományosi

Másolás

Vágólapra másolva

21,1 százalék volt az infláció októberben, ami újabb több mint két évtizedes rekordot jelent, legutóbb a rendszerváltás után volt ilyen nagy a drágulás üteme. Az egy évvel korábbi értékekhez képest októberben az élelmiszerek és a háztartási energia ára növekedett a leginkább. A szeptemberi, 20,1 százalékos dráguláshoz képest ez újabb ugrás, ami azért nagy szó, mert tavaly ősszel már javában beindult az infláció, azaz most már az eleve megnőtt árakhoz mérik a több mint 20 százalékos különbséget.

2021 októberéhez viszonyítva rekord magas inflációt mértek: 21,1 százalékot, jött ki a friss adatokkal szerdán reggel a KSH. Részletesen is bontották az áremelkedést: eszerint az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett.

A súlyozott értéken túl egészen hajmeresztő ugrások is vannak az árakban: ilyen például a tojásé, ami 87,9 százalékkal, a kenyéré, ami 81,4 százalékkal, a tejtermékeké, amik 75,4 százalékkal, a sajté, ami 74,7 százalékkal vagy a vaj és vajkrémé, ami 71,6 százalékkal emelkedett. A száraztészta ára 58,6 százalékkal, a margariné 58 százalékkal, a péksütemények ára 54,7, az édesipari lisztesárué pedig 53,4 százalékkal emelkedett az előző év októberi adatokhoz képest. A legkevésbé a cukor (11,8 százalék) és az étolaj (4,4 százalék) emelkedett – ezek amúgy hatósági áras termékek. A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkek ára is emelkedett, de nem annyit, mint az élelmiszereké: átlagosan 14,9 százalékkal kerülnek többe. Ezen belül az új autóékért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára is nagyon nagyot nőtt, 46,9 százalékkal drágult. A lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe.

Egy hónap alatt is sokat változtak az árak, átlagosan 2 százalékot emelkedtek. Az előző havi átlaghoz képest is kiemelkedő az élelmiszerek drágulása, ami átlagosan 4,3 százalékos volt. Ezt jócskán meghaladja a tojás áremelkedése, ami 24,1 százalék volt egy hónap alatt. Az édesipari lisztesáru 9,8, a tejtermékek 6,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) és a sajt egyaránt 6,2, a kenyér 6,1, a vaj és vajkrém 5,6, a péksütemények 5,8 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia ára 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2 százalékkal drágult egy hónap alatt. Ennél nagyobbat ugrott a háztartási fogyóanyagok ára: ez 5,1 százakkal emelkedett, míg a mosó- és tisztítószerek 3,6, az állateledelek 3,4, a testápolási cikkek 3,2 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal nőtt, ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt 2,0, a lakásjavítás és -karbantartás 1,7 százalékkal drágult.

Januártól októberig a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13,0 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Az infláció kialakulásának számos oka van, ezek közül az első a Covid miatt bevezetett lezárások utáni gyors világgazdasági újraindulás volt. Ezt követte aztán idén februártól a háború, majd nyáron az aszály, de nem elhanyagolható a kormány felelőssége sem: csak februárban több mint ezerötszázmilliárd forinttal költekeztek túl, jelentősen pörgetve a fogyasztást, ezzel pedig az árakat is.

Megélhetési válság fenyeget

Az infláció miatt a fizetések és a nyugdíjak folyamatosan veszítenek az értékükből, ami miatt a dolgozók többsége béremelést próbál elérni a munkaadójánál. Ez vezet az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásához, azaz a magasabb árak magasabb fizetésekhez, azok pedig megint csak magasabb árakhoz fognak vezetni. Ez Magyarországon már kialakulófélben van, az augusztusi adatok szerint a bérek még körülbelül olyan mértékben emelkedtek, amennyire az árak.

Azoknak viszont, akiknek nem emeltek jelentősen a fizetésén vagy a nyugdíján az elmúlt egy évben, tényleg kevesebbet ér a jövedelme, mint 2021-ben. Ennek komoly szociális hatásai vannak: sokakat fenyeget elszegényedés, egyre többeknek okoz gondot akár a megfelelő mennyiségű élelmiszer megvásárlása. Sokatmondó, hogy budapesti ételosztásokon idén ősszel a hajléktalanok mellett elkezdtek megjelenni olyan kisnyugdíjasok, akik korábban probléma nélkül be tudtak vásárolni maguknak.

A legtöbbeknek az infláció legfájóbb eleme az élelmiszerek drágulása. Ezt a hivatalos statisztikák mellett mi is teszteltük, az egyik magyar szupermarketben ugyanaz a hétvégi nagybevásárlást modellező vásárlói kosarunk tavaly december és idén szeptember között, az 9 hónap alatt 39 százalékkal drágult. Egyáltalán nem csoda, hogy így van, főleg az energiaárak és az aszály miatt augusztusban a mezőgazdasági felvásárlási árak több mint 50 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi értékhez képest.

A drágulást mindenki érzi, a legtöbben pedig igyekeznek valahogy vissza is fogni a költéseiket. Arról már nyáron írtunk, hogy elindult a lefelé vásárlás folyamata, azaz egyre többen választják a brandtermékek helyett az üzletláncok saját márkás élelmiszereit. Más kérdés, hogy sikeres lehet-e a spórolás: szakértők szerint ugyanis nem nagyon létezik tudatos vásárlás, döntéseinket általában így is, úgy is érzelmek alapján hozzuk meg.

A régióból nálunk a legmagasabb

Az infláció 2021 közepén az egész világon felpörgött, de a különböző országokat különböző mértékben érintette. Európában jellemzően Nyugaton alacsonyabb (10 százalék alatti vagy akörüli), Keleten pedig magasabb.

Magyarország a visegrádi államok közül sokáig egész jól állt az infláció tekintetében, ennek fő oka a rezsicsökkentés, a benzinárstop és az élelmiszerárstop fenntartása volt. Az előbbi két intézkedést azonban részben kivezették, így most már nálunk az egyik legmagasabb a drágulás üteme. Az EU-n belül egyedül a balti államokban magasabb még az infláció, arról, hogy ez miért van így, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

Az Európai Unióban átlagosan 10,9 százalék volt a szeptemberi infláció, a legkisebb értéket Franciaország (5,4 százalék), a legnagyobbat Észtország (24,1 százalék) könyvelhette el. Bár uniós szinten a szeptemberi érték még mindig 0,8 százalékos havi drágulást jelentett, a legtöbb országban közel sem gyorsul úgy az infláció, mint nálunk. Észtországban, Szlovéniában és Franciaországban például egyenesen csökkent az árak emelkedésének üteme.

A jegybank feladata lenne

Az árstabilitás megőrzése minden országban a jegybank feladata, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos célja is az, hogy az infláció ne mozdulhasson el 3 százalék környékéről. Amikor ezt tavaly először jelentősen meghaladta, az MNB kamatemelésbe kezdett, másfél év alatt 0,6 százalékról 13 százalékra emelve a jegybanki alapkamatot. Ez jövő évre elvileg fékezni fogja már az árak növekedését.

A másik fontos ok a magyar infláció felpörgése mögött a forint durva elértéktelenedése. 2022 első felében értéke több mint 10 százalékát veszítette el a forint az euróhoz képest (a dollárhoz képest még sokkal többet), ez pedig minden importált terméket jelentősen drágít. Bár az MNB tagadja, hogy beleszólna az árfolyam alakulásába, néhány hete egy sor pénzügyi intézkedést vezettek be a forint erősítésére, ezek hatására az euró ára 430 forint körülről 400 forint köré csúszott vissza.

A szakértők többsége egyetért abban, hogy az infláció a következő hónapokban tetőzhet, 2023 közepén pedig elkezd majd visszatérni a normálisnak nevezhető tartományba. Ezzel együtt az idei éves inflációs adat 14 százalékos és a jövő évi is 12–14 százalékos lehet majd. Ez azonban nagyban függ még az orosz–ukrán háború alakulásától, az energiaáraktól és attól is, hogy tényleg jön-e válság a következő hónapokban, vagy végül sikerül megúszni azt.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!