Valójában nem azért büntették meg a Ryanairt, mert áthárítja a különadót

Nem a különadó áthárítása miatt büntette meg a fogyasztóvédelem a Ryanairt, hanem azért, mert a légitársaság azt állította saját magáról, hogy ő az új különadó alanya – írta meg a Késettagépem a fővárosi kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának határozata alapján.

A határozat szerint azzal tévesztette meg a Ryanair a fogyasztókat, hogy azt állította, a légitársaság az extraprofitadó alanya, pedig az valójában a földi kiszolgálást végző cég. A vállalat nem csak a kommunikációjában, hanem az ÁSZF-jében is ez alapján hárította át az utasokra az adó összegét.

A Ryanair szerint egyébként magát az áthárítást nem kifogásolta a kormányhivatal: „A Társaság azon kereskedelmi gyakorlata, hogy az áraiba beépíti az extraprofit adó összegét nem minősül tisztességtelennek: nem tartozik a feketelistás gyakorlatok közé, sem nem megtévesztő, sem nem agresszív kereskedelmi gyakorlat” – írták.

A Ryanairnek az az álláspontja, hogy a jogalkotói szándék szerint az új adó a légitársaságokat, és nem a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteket terheli, a vállalat ezzel kapcsolatban idézte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavait is. A határozat nem jogerős, a bíróságon folytatódhat az eljárás, mert a Ryanair fellebbezést jelentett be, és akár az Európai Bíróságig is elmenne.

Az előzmények: áthárítás és nyilatkozatháború

A magyar kormány június elején döntött arról, hogy hét különböző szektorban, így a légi közlekedésben is, új, extraprofitadónak nevezett adót vezet be. A légitársaságoknak jegyenként 3900 forint ez az adó – ha európai célállomásokról van szó –, amit a július 1-jét követő utazások után kell megfizetniük, akkor is, ha a jegyet már az adó bevezetése előtt eladták.

A Ryanair már az adó bevezetésének pillanatában több mint ostobaságnak nevezte az új adót, amit már a nyilatkozat másnapján át is hárított az utasaira – és mivel az adót lényegében visszamenőleg, már megváltott jegyekre is kivetette a kormány, a légitársaság is a már eladott jegyeket is megterhelte az utanként plusz 3900 forinttal (akkori elemzésünk szerint minden bizonnyal jogosan).

A légitársaság és annak vezére, Michael O'Leary ezután színes-szagos kommunikációs háborúba keveredett a magyar kormánnyal. A cég rablásnak nevezte az intézkedést, míg O'Leary egy interjúban többször is idiótának, ostobának és hibbantnak nevezte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, majd Dumb és Dumberhez hasonlította Nagyot és Gulyás Gergelyt.

Erre előbb Nagy Márton reagált O'Leary arroganciáját emlegetve, Deutsch Tamás hímtagnak nevezte őt, Gulyás pedig arról beszélt, hogy a Ryanair-vezér túl fiatalon túl sok alkoholhoz jutott, látszanak rajta a nyomai annak, hogy gyermekkorát egy ír kocsmában töltötte. Varga Judit pedig, aki a fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezte, annak elindítása után kilenc nappal egy interjúban arról beszélt: „a Ryanair hozzáállásának meglesz a következménye”.

Míg ment a nyilatkozatháború, a fővárosi kormányhivatal június 10-én indított fogyasztóvédelmi hatósági eljárást a Ryanair ellen. Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy a vizsgálat eredményeképpen 300 milliós bírsággal sújtották a Ryanairt. A légitársaság még aznap közölte, hogy bár írásban még nem kapta meg a határozatot, de haladéktalanul fellebbezést nyújt be a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott, szerintük alaptalan bírság ellen.

A Ryanair a bírságra adott válaszként közölte: Budapestről 8 európai városba (Bordeaux, Bournemouth, Köln, Kaunas, Krakkó, Lappeenranta, Riga, Torino) nem repülnek októbertől.