A Ryanair válasza az extraadóra: 8 európai városba nem repülnek októbertől

2022. augusztus 11. – 12:48

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Megérkezett a Ryanair reakciója az általa idiótának nevezett extraprofitadóra: a légitársaság nyolc budapesti útvonalát szünteti meg – vette észre az Okosutas.hu. Szerdán ezek a célpontok kerültek ki a menetrendből, tehát állnak le a téli menetrendváltástól, októbertől:

Bordeaux, Bournemouth, Köln, Kaunas, Krakkó, Lappeenranta, Riga, Torino.

A listában nincsenek benne azok az útvonalak, amelyek az eredeti terv szerint is leálltak volna télre, mint például a nagyon népszerűvé vált nyári úti cél, Rimini.

Ebbe a nyolc városba régóta árulja a jegyeket a Ryanair, és most döntött arról, hogy mégsem indít oda járatokat. Az utazási portál szerint a döntés „szinte biztosan a magyar kormány által bevezetett utasadóra adott reakció és papírformának számít”. Az Okosutas szerint „láthatóan megvárták, hogy a foglalások alapján melyik útvonalak mennek gyengén”, vagyis hol nem tudnak olyan mértékben árat emelni, hogy oda továbbra is nyereségesen repülhessenek.

Sok útvonalon ritkítanak is a járatokon, de ez a normál téli rend része, máshol is meglépik a hálózaton.

A járatleállításról szintén beszámoló Bank360.hu megjegyzi azt is: a Ryanair már a repülőjegyadó bevezetése után jelezte, hogy a pluszköltségnek járatrikítások és -leállítások lehetnek a következményei.

Az előzmények: áthárítás és nyilatkozatháború

A magyar kormány június elején döntött arról, hogy hét különböző szektorban, így a légi közlekedésben is, új, extraprofitadónak nevezett adót vezet be. A légitársaságoknak jegyenként 3900 forint ez az adó – ha európai célállomásokról van szó –, amit a július 1-jét követő utazások után kell megfizetniük, akkor is, ha a jegyet már az adó bevezetése előtt eladták.

A Ryanair már az adó bevezetésének pillanatában több mint ostobaságnak nevezte az új adót, amit már a nyilatkozat másnapján át is hárított az utasaira – és mivel az adót lényegében visszamenőleg, már megváltott jegyekre is kivetette a kormány, a légitársaság is a már eladott jegyeket is megterhelte az utanként plusz 3900 forinttal (akkori elemzésünk szerint minden bizonnyal jogosan).

A légitársaság és annak vezére, Michael O'Leary ezután színes-szagos kommunikációs háborúba keveredett a magyar kormánnyal. A cég rablásnak nevezte az intézkedést, míg O'Leary egy interjúban többször is idiótának, ostobának és hibbantnak nevezte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, majd Dumb és Dumberhez hasonlította Nagyot és Gulyás Gergelyt.

Erre előbb Nagy Márton reagált O'Leary arroganciáját emlegetve, Deutsch Tamás hímtagnak nevezte őt, Gulyás pedig arról beszélt, hogy a Ryanair-vezér túl fiatalon túl sok alkoholhoz jutott, látszanak rajta a nyomai annak, hogy gyermekkorát egy ír kocsmában töltötte. Varga Judit pedig, aki a fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezte, annak elindítása után kilenc nappal egy interjúban arról beszélt: „a Ryanair hozzáállásának meglesz a következménye”.

Míg ment a nyilatkozatháború, a fővárosi kormányhivatal június 10-én indított fogyasztóvédelmi hatósági eljárást a Ryanair ellen. Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy a vizsgálat eredményeképpen 300 milliós bírsággal sújtották a Ryanairt. A légitársaság még aznap közölte, hogy bár írásban még nem kapta meg a határozatot, de haladéktalanul fellebbezést nyújt be a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott, szerintük alaptalan bírság ellen. Azóta már azt is lehet tudni, hogy mi áll a fogyasztóvédelmi határozatban: a Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint a „a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet az extra profit adó alanya” nem pedig a Ryanair, így az a Ryanair ÁSZF-je szerint ez nem hárítható át az utasokra.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!