Surányi: Még szúnyogcsípésnek is kevés 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot

A piac nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert a jegybank maga is a pénzromlás forrása – mondta Surányi György, az MNB korábbi elnöke a Népszavának. Az interjúban Surányi György azt mondta, hogy öt évvel ezelőtt indult meg az infláció emelkedése, vagyis elsődlegesen nem a pandémia okozza. „Egyre inkább kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy a hivatalos statisztika pontosan méri-e az inflációt” – mondta. Arra a kérdésre, hogy miért kételkedik a számokban, Surányi azt válaszolta, hogy a benzinár drágulásának számításában például módszertani trükkökkel, a súlyok célirányos megváltoztatásával mind 2020-ban, mind 2021-ben lefele kerítették az inflációt.

„Miközben a KSH 3-4 százalékos használt gépkocsi áremelkedést jelez, a gépjármű forgalmazók 10-12 százalékos áremelkedésről tájékoztatnak. De bárki, aki vásárol, láthatja, hogy a szolgáltatások árindexe sem felel meg a tapasztalatoknak, legyen szó fodrászról, éttermi vagy tisztítószámláról ” – mondta a volt jegybankelnök.

Surányi György azt mondta, hogy a novemberi egyhavi, ezer milliárdos rekord a valaha volt legmagasabb államháztartási hiány, szerinte ez valószínűleg példa nélküli költekezés a magyar gazdaság történetében. „Nemcsak az a probléma vele, hogy mennyiségileg teljesen elrugaszkodik a realitásoktól, hanem rettenetes a szerkezete is” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mit kellene tennie a jegybanknak, Surányi György azt válaszolta, hogy az MNB éveket késett a valódi szigorítással. „Ez azzal járt, hogy döntéseivel maga is az inflációt fűti a mai napig. Amikor júniusban felébredtek, már késő volt. De nem csak későn érzékelték a bajt, rendkívül gyámoltalanul is reagáltak rá. Még szúnyogcsípésnek is kevés egy ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot” – mondta.

Matolcsy György jegybankelnök és a kormány éles vitájáról ebben a cikkünkben olvashat részleteket.