EHEP: egy döbbenetes tőzsdei trükk, ami csak a Covid idején sikerülhetett

Mi van akkor, ha egy tőzsdei cég meghatározó tulajdonosai képtelenek hagyományos közgyűlést tartani, és a cég régi tulajdonosai által jelölt igazgatósági tagok úgy döntenek, hogy ők köszönik szépen, de maradnának. Erre ugyanis lehetőséget ad a „közgyűlési hatáskörében eljáró igazgatósági döntés”. Vagyis a járvány miatt az igazgatóság most képes átvenni a közgyűlés bizonyos jogosítványait, és bár a nagytulajdonos már visszahívná a régi testületi tagokat, de ők nem támogatják a saját visszahívásukat. Egy olyan döbbenetes sztori következik, ami nagyban rontja a tőzsde renoméját, és bár a BÉT és az MNB szeme láttára történik, mindenki tehetetlen.

Az EHEP

Adott egy magyar tőzsdei cég, az Első Hazai Energia-portfolió (EHEP) Nyrt. Nem hallott még róla? Nem csoda.

Igaz, a részvény már „régi motoros” a parketten, valójában több mint húsz éve, 1998-ban debütált. A társaság ügyes modellt talált ki, elkérte az önkormányzatoktól a nekik juttatott energetikai részvényeket, cserébe saját papírjait adta.

Csakhogy egy időben ott volt a társaság mögött a „rossz életű” Buda-Cash is, talán nem kell hosszasan taglalni, hogy ők tovább cserélgettek, és az üzlettel valahogy végül nem az önkormányzatok jártak jól. A különböző városok, így Dunaújváros mit tehettek volna, ott maradtak részvényesnek az egyik legkisebb értékű tőzsdén jegyzett cégben.

De legalább jegyzik

Az EHEP-nek most már csak egymilliárd forint alatti a kapitalizációja. Ez egy tőzsdei cégtől igen csak „mazsola” méret, igaz az egymilliárd forint onnan nézve hatalmas összeg, hogy ennek a társaságnak évek óta nincs árbevétele (ez még nem lenne feltétlenül baj, ha azt mondjuk, hogy a cég portfólió-kezeléssel foglalkozik), de a saját tőkéje is a törvényi minimum alá esett, nincs alkalmazott sem.

Azt azonban már sokszor láthattuk a Budapesti Értéktőzsdén, hogy amennyiben egy cégnek ugyan aktuálisan semmi értelmes tevékenysége, vagy üzlete nincsen, de még megvan a szabályos tőzsdei jelenléte, vagyis a társaságot jegyzik, eleget tesz a formai követelményeknek, jelentéseknek, az önmagában is érték lehet. Hiszen, hátha valakinek szüksége lesz majd egy üres tőzsdei cégre, és sokat hajlandó fizetni azért, hogy ne kelljen neki magának a rajtvonalról végigmenni a bevezetési procedúrán. Az ilyen hátsó kapusnak mondott megoldásban inkább megvesz egy céget és azt új tartalommal tölti meg.

• Így lett a kis pécsi Konzum Áruházat működtető Konzum Nyrt. nevű cégből Jászai Gellért vezetésével Mészáros Lőrinc birodalmának egyik ékköve;
• de a másik hatalmas Mészáros-holding az Opus Global Nyrt. eredete is ilyen. Az Opimus, vagyis a Buda-Cash vezetőinek magánbulija nőtt ki Mészáros nagy ipari birodalmává;
• végül az adósságokkal teli, vegetáló Est Media is hirtelen megmenekült és új tartalommal töltődött meg, Delta Technologies néven informatikai cégként reinkarnálódott.

Aki időben észreveszi, hogy egy-egy ilyen vicik-vacak cég feltámadhat, és jókor száll be, tízszeres, százszoros pénzt tud csinálni. Eme potenciál miatt a legrosszabb cégeknek is van valami értéke, mert mindig ott van a remény, hogy valami feltörekvő NER-es vagy egy nyilvános piacra igyekvő ügyes vállalkozó megkívánja a társaság tőzsdei jegyzését.

Az EHEP feltámadása

Az említett, értéktelen beltartalmú EHEP sok szempontból ötvözte a fenti sztorik lehetőségeit.

Hiszen

• régóta vegetált;
• olcsó volt és üres;
• ráadásul neki is éppen a Buda-Cash tőkepiaci zsonglőrjeihez kapcsolódott a múltja.

Ezt sokan észrevehették, mert a cégnek is volt egy hirtelen szárnyalása, a 2018-as év végén még csak 600 forinton jegyzett papír, 2019 elején a spekulánsok kedvencévé vált

2019 júliusában már 20 ezer forint felett jegyezték, aki elkapta ezt az ívet, hat hónap alatt 3000 százalékos hozamot realizált. Azóta megint jött a lejtmenet, mára újra megtizedelődött a csúcshoz képest a papír, de a befektetők még mindig reménykedhetnek. Vagy reménykedhetnének, csak az rendkívül faramuci ebben a történetben, hogy a reményeknek mintha a Covid speciális szabályai tennének be ismétlődően.

Közgyűlési szezon

Nemrég a Covid hazai berobbanásának egy éves évfordulójára emlékezhettünk (azt azért nem mondanánk, hogy ezt ünnepeltük, vélhetően kevés pezsgő durrant ezen a szülinapon). Emlékezhetünk, a tőzsdei cégek tavalyi közgyűlési szezonjában (minden évben április vége előtt kell megtartani az éves rendes közgyűlést, a legfontosabb részvényesi fórumot) a kormány érthető járványügyi óvatosságból bevezette, hogy a részvényeseknek nem kell személyesen összegyűlni. Adott esetben távszavazással lehetett közgyűlést tartani, de akár a cégek igazgatósága is dönthetett fontos kérdésekről.

És itt jön a slusszpoén. Mi van akkor, ha a cég tulajdonosai és az igazgatóság már nem egyet akar?

Vagyis nagy általánosságban a tulajdonosok távoltartása indokolt egészségügyi intézkedés, hiszen általában az igazgatóságban a tulajdonosok képviselői ülnek, ők majd eldöntik, hogy merre tovább. De mi van akkor, ha egy adott évben kicserélődik a tulajdonos személye, ugyanakkor az önjáró igazgatóság, a tulajdonosokat képviselő közgyűlés helyett a rendkívüli jogosultságokat arra használja fel, hogy megőrizze a székét, és a maga szája íze szerint döntsön?

Kis Ferenc kontra Dunaújváros

Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy az EHEP (és persze más tőzsdei cégek esetében) akár 2021-ben is ilyen rendkívüli közgyűlési szezon lesz.

Na de mit jelentett ez az EHEP életében? 2019-ben még az EHEP legnagyobb tulajdonosa a DVG Zrt, vagyis a Dunaújvárosi Önkormányzat vagyonkezelő cége volt. Aztán megjelent az EHEP életében is az ígéretes „megváltó”, egy Kis Ferenc nevű üzletember személyében. Az Opten alapján róla túl sok minden nem derült ki, mindenesetre Kis szavazati aránya elkezdett nőni, Dunaújvárosé pedig visszaszorulni.

Ám az EHEP vezető testületeiben ez a változás nem jelent meg, Ha megnézzük a DVG és az EHEP vezetőit, itt és itt láthatjuk, hogy a dunaújvárosiak vannak többségben, bent van a cégben a dunaújvárosi városi műszaki vezető, a szolgáltatási igazgató, más esetben a dunaújvárosi lakcím utal arra, hogy az illető is ezt a kört reprezentálja.

Ütközet

Mindez azért nagyon érdekes, mert úgy tűnik, hogy a DVG közben kihasználta a kisbefektetői spekulációt, szép sorban eladta a részesedését, ma már 5 százalék alatt van a szavazati joga, de Kis Ferenc továbbra sem tudja úgy beültetni az embereit a testületekbe, hogy azok legyenek többségben. Természetesen erről a részvényesek többségének kellene döntenie, novemberben lett is volna egy közgyűlés, de a döntéseket akkor is az igazgatóság saját hatáskörben tette meg, és elutasította a testületi tagok visszahívását.

Ugyanakkor közgyűlési hatáskörben hozott egy igazgatósági határozatot, amelyben elhatározta a társaság saját tőkéjének a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt, legalább a jegyzett tőke mértékét elérő helyreállítását és a tőkepótlás előkészítésének megkezdését. Képzeljük el, hogy valaki ennek az információnak a tudatában vesz papírokat, de valójában az igazgatóság ezt nem lépi meg, sőt, elad a részvényekből. Azóta megjelent egy újabb közgyűlési meghívó, ott látszik egy újabb kísérlet a tőkepótlásra.

Mindenesetre, ha járvány alatt megint az igazgatóság dönthet a közgyűlés helyett, a „dunaújvárosi arcok” megint megvédhetik a pozíciójukat a testületben. Mindez a közgyűlési meghívóból derül ki, és morálisan ez azért gond, mert így például meg tudja adni magának az igazgatóság a tavalyi tetteiért az úgynevezett „felmentvényt”, vagyis lezárhatja intézkedései után a felelősségi kérdéseket, noha lehet, hogy vizsgálatra szorulna, hogy miért nem oldották meg a törvényes helyzet elérését, vagy mennyire volt szabályos a folyamatos dunaújvárosi részvényeladás úgy, hogy a vagyonkezelő munkatársai bennfentes személyek voltak.

Más ok a maradásra azért nem világít, mert sem az igazgatóság, sem az fb tagjai nem részesülnek díjazásban a tagsági munkájukért.

Dunaújvárosi szempontok

Kerestük a regnáló igazgatóság és felügyelőbizottság egyes tagjait, ha kapunk válaszokat, frissítjük az írásunkat! Nem szeretnénk érzéketlenek lenni, Dunaújváros valóban nyomorult helyzetben van. Vélhetően maga sem akart balek lenni, ellenzéki vezetésű város, ott van a nyakán a rettenetes Dunaferr-ügy, ha nem lesz megoldás az acélgyár nehéz helyzetére, akkor hamarosan depresszióssá válhat a térség. Nem irigyeljük a várost, biztosan jól jött a vagyonkezelőnek az a talált pénz, hogy az önkormányzat rá tudta tolni a spekulánsokra a részvényeit.

Ám az érezhető, hogy nincs béke.

Kis Ferenc vélhetően akkor tudná felfedni a céggel kapcsolatos terveit (amelyet mi nem ismerünk), ha átvehetné a testületek irányítását.

Az idei közgyűlési meghívó így elég furcsára sikerült.

Abban látható, hogy az igazgatóságnak mik az előterjesztései és látható az is, hogy egy másik részvényes, aki egy százaléknál nagyobb tulajdonos milyen alternatív napirendi pontokat javasolt.

Alighanem Kis Ferencről van szó, mert a személyi kérdésekben például az alternatív javaslatban megjelenik Kis Andor könyvelő és Rosner Gábor ügyvéd neve. Mivel Kis Andor és Kis Ferenc édesanyjának a neve egyezik, arra gondolunk, hogy testvérekről van szó.

Kis Andor és Rosner Gábor Opten-múltjában pedig közösen felbukkan egy-egy állomás az econet – Est Media – Delta Technologies átalakuláson áteső tőzsdei társaságból.

Ha a közgyűlés szavazhat, alighanem ők veszik át a céget.

Ha végül megint az igazgatóság dönthet, akkor a „dunaújvárosiak” akár még egy évre bebetonozhatják magukat.

Pedig valójában már a főtulajdonos láthatóan nem bízik bennük és nem őket nevezné ki. Erre utal, hogy az alternatív közgyűlési javaslatokban a jelenlegi testületi tagok többségénél visszahívási javaslat is szerepel. Csak bizonyos langymeleg székeket olyan nehéz elengedni.