Vannak arra nemzetközi példák, hogy az érdekeltség befolyásolhatja a törvényhozást, ezért lehet jelentősége, hogy itthon a képviselők tizede szerez jövedelmet ingatlan bérbeadásából.

Térjünk vissza a korábbi állapotokhoz? Építsünk valami újat? Reformáljuk meg az alapítványi rendszert, kiküszöbölve a gyengeségeit és kezelve a kockázatait?

Pontosan tudta az előző kormány, hogy semmi sem indokolja a mohácsi híd és a kapcsolódó alföldi utak kétszer kétsávos kiépítését, mégis újabb tízmilliárdokat tolt bele közvetlenül a választás előtt.

Június 1-től nem függesztette fel a kormány az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, noha ez szerepelt a választási ígéretei között. A jelek szerint ennél több idő kell a változtatáshoz.

A programért felelős Vitézy Dávid nem zárja ki, hogy közberuházásként épüljenek bérlakások, de gyorsabb és olcsóbb is lehet, ha a magánfejlesztők vegyesen építenek köz- és magántulajdonú lakásokat.

Nagyon sok kérdésben szakítani kell az eddigi közlekedéspolitikai megközelítéssel, de ahhoz, hogy jó irányba induljunk el, érdemes olyan alapelveket rögzíteni, amelyeket a szakma nagy része elfogad.

A médiahatóság és a közmédia költségei is emelkedtek az Orbán-kormányok alatt, az utóbbié kifejezetten meredeken.

Az osztrák, lengyel és román állam is külön támogatja az iskolakezdést, de kisebb összeggel, mint ahogy az új kormány tervezi itthon.

A körvonalazódó gazdaságpolitika a korábbinál sokkal sikeresebb gazdasági pályát alapozhat meg. Ez elvezethet a magyar euróhoz, de a négy-öt éven belüli csatlakozás valóságos csoda lenne.