Egyelőre elmaradt a vendégmunkás-stop, de valamire készül a kormány

Választási ígéretével ellentétben nem tiltotta meg június 1-től új vendégmunkások behozatalát a kormány.

Előzmények: „2026. június 1-től felfüggesztjük az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban és a magasabb bérek elérésében” – ez az ígéret szerepelt a Tisza Párt programjában.

• A tiltás június 1-én viszont nem élesedett: Szondi Vanda kormányszóvivő múlt hét szerdán azt mondta, még dolgoznak a rendszer kidolgozásán, és a céljuk az, hogy a nagy iparvállalatokban magyar dolgozók kapjanak munkát, azokban az ágazatokban viszont, ahol elengedhetetlen vendégmunkások foglalkoztatása, továbbra is érkezhessenek majd külföldiek.
• Egyelőre nincs érdemi fejlemény a témában – közölte az Economx.hu határidő lejárta után küldött megkeresésére a Miniszterelnökség.

Miért fontos ez? A G7 megkeresésére munkaadói szervezetek, toborzó cégek és szakértők is arról beszéltek, hogy több hazai szektort is nagyon érzékenyen érintene, ha nem tudnának új vendégmunkásokat felvenni.

• A vendégmunkás-stop ígérete miatt több cég is előrehozott toborzásba kezdett az év első felében EU-n kívüli vendégmunkások körében – írta a Hrportal.hu.

Számokban: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint áprilisban 4,62 millió volt a foglalkoztattak száma, ami azt jelenti, hogy körülbelül 100 ezerrel kevesebben dolgoztak itthon, mint két évvel korábban, 2024 áprilisában.

• A munkaerő-tartalékot – alulfoglalkoztatottakat, munkanélkülieket, inaktívakat – aktivizálná a Tisza Párt ígérete szerint vendégmunkások behozatala helyett. A munkaerő-tartalék a KSH adatai szerint 305 ezer fő volt tavaly év végén, a Tisza programja pedig 400 ezres számot említ.
• 35 293 külföldi jött az országba tavaly az év első 9 hónapjában, majdnem pontosan annyi, amennyi elment – derül ki a KSH frissen bemutatott statisztikájából, amely szerint a legtöbben Kínából és a Fülöp-szigetekről jöttek.

Mit mondanak ők? „A magyar munkavállalók foglalkoztatása minden esetben elsőbbséget élvez, ezt a jelenlegi törvény is kimondja. A belső munkaerő-tartalék aktivizálása viszont időt igényel, amelyhez képzésekre, mobilitási támogatásra és célzott programokra van szükség” – mondta a Jobtain ügyvezetője, Mihályi Magdolna.

• Szerinte jelenleg nem áll rendelkezésre 300-400 ezer fős munkaerő tartalék. Ennek 8-10 százalékára becsüli azok arányát, akik értékteremtő munkát rendszeresen és megbízhatóan tudnak végezni.