Nagy különbség van abban, hogy egyes térségek mennyi felzárkóztatási pénzt kaptak, és nem látszik egyértelműen, hogy valóban oda került a legtöbb forrás, ahol a legnagyobb szükség volt rá.

Több ellenzéki képviselő is úgy látja, hogy romlik a munkaerőpiaci helyzet, és egyre több a leépítés, gyárbezárás. A munkaerőpiaci adatok azonban inkább vegyesek, nagy összeomlásra semmi nem utal.

A háztartási munkára fordított időben közeledtek egymáshoz a nemek, azt viszont még nem tudjuk, hogy ugyanilyen mértékben újraosztódott-e a háztartás és a család működtetésének felelőssége is.

Több éven keresztül Magyarországon volt nagyobb a létszámcsökkenés az ágazatban, de az utóbbi egy évben már ez megfordult, és idehaza még nőtt is a járműipari foglalkoztatottak száma.

Az esetek egy részére van logikus magyarázat. Az eltérést elsősorban szezonális hatások okozták, ami később vissza is ütött.

Bár az oroszok egyből fenyegetőztek a gázfegyver bevetésével, az import nem ezért csökkent, az időzítés csak véletlen egybeesés volt.

Bár növekszik, európai összehasonlításban továbbra is meglehetősen alacsony Magyarországon a felsőfokú végzettséget szerzettek aránya a 25–34 éves korosztályban.

Miközben épp ma ugrott közel négyéves csúcsra az üzemanyag ára a hazai kutakon, továbbra is az látszik, hogy még csak most zárkózunk fel a környező országokban jellemző árszinthez.

Átlagosan 20 évet sem töltenek nyugdíjban a férfiak, a nők körülbelül hat évvel többre számíthatnak náluk.