Több mint 600 ezer tonna amerikai sajtot tárolnak Missouri kiüríthetetlennek tűnő sajtbarlangjaiban

2022. május 03. – 05:47

Több mint 600 ezer tonna amerikai sajtot tárolnak Missouri kiüríthetetlennek tűnő sajtbarlangjaiban
Ronald Reagan elnök egy tömb sajttal, 1985. május 1-jén – Fotó: Dirck Halstead / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az amerikai konyhaművészetnek tagadhatatlanul van egy rakás sötét foltja, az avas, büdös, fából készült salátástálaktól egészen a manapság a közösségi médiában taroló, az egészségesnél tízmilliószor több sajtot és zsírt tartalmazó koleszterinbombákig. Ha már a sajtoknál tartunk, az ilyen videók alapján könnyen hiheti azt az ember, hogy az amerikaiak nem is esznek rendes sajtot, csak a Kraft legálisan sajtnak nem nevezhető sajtkészítményeit.

Arról azonban szó sincs, hogy az Egyesült Államokban ne lenne kultúrájuk a rendes sajtoknak, az ország importálja az összes menő európai sajtfélét, az azonban igaz, hogy sok ömlesztett sajtot gyártanak. Olyan sokat, hogy ezen a ponton több mint 600 ezer tonna felesleges sajtot tárolnak a Missouriban található Springfield alatt egy barlangban, és egyelőre nem is látszik az, hogy mikor ürülhet ki a sajtbarlang.

A kormányzati sajt legendája

A sztori megértéséhez egészen az 1949-es mezőgazdasági törvényig kell visszamenni, amely lehetővé tette a kormány tulajdonában álló Commodity Credit Corporationnek, hogy különféle tejtermékeket vásároljon fel a termelőktől. A New Deal égisze alatt 1933-ban létrehozott vállalat azzal a céllal jött létre, hogy segítse a farmereket, így nem is volt meglepő, hogy a törvénnyel újabb lehetőséget kaptak arra, hogy ezt meg is tegyék. Amikor viszont a hetvenes években beütött a krach a tejiparban, kiderült, hogy vannak azért hátulütői a dolognak. Az amerikai kormány 1973-ban a tejipart érintő országos hiányra, illetve az emiatt bekövetkező 30 százalékos inflációra gyors beavatkozással reagált, az árak viszont ettől olyan drámai mértékben csökkentek, hogy az a teljes iparág bedőlésével fenyegetett.

Az akkori elnök, Jimmy Carter végül 1977-ben úgy döntött, hogy a probléma orvoslására négy év alatt kétmilliárd dollárt pumpál a tejiparba, a termelők pedig elkezdtek őrületes mennyiségű tejet előállítani, hogy maximálisan kihasználhassák a lehetőséget. A korábban emlegetett törvény miatt attól sem kellett tartaniuk, hogy rajtuk marad majd a tej, hiszen a kormány felvásárolta a felesleget, majd sajtot, vajat és tejport készített belőle. Az 1980-as évekre több mint 227 millió kilogrammnyi sajtot tároltak különféle raktárakban szerte az országban, és senki nem tudta, hogy mi a francot fognak kezdeni vele. A mezőgazdasági minisztérium egyik tisztviselője a Washington Postnak akkor azt mondta, hogy a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás valószínűleg az lenne, ha beleszórnák a sajtgurigákat az óceánba.

Ez persze végül nem történt meg, az azonban egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb valamit tennie kell a kormánynak, mert az is kérdéses volt, hogy pontosan mennyi ideig áll el az ömlesztett amerikai sajt.

Az is lehet, hogy végül megoldották volna valahogy a problémát, a nyolcvanas évek elején azonban felgyorsultak az események, amikor a sajtó és egész Amerika megismerkedett a raktárakban rothadó sajtokkal. John R. Block mezőgazdasági miniszter egyszer csak fogta magát, és megjelent a Fehér Házban egy zöld, penészes sajttömbbel, és közölte az újságírókkal, hogy ilyenből van még másik 60 millió, aminek legalább egy részétől szeretnének megszabadulni. A regnáló elnök, Ronald Reagan rögtön össztűz alá is került a sajtok miatt, pláne azok után, hogy előtte nem sokkal vágta meg a jegyrendszer költségvetését.

Rászorulók sajtért állnak sorban egy washigtoni templom előtt, 1982. január 12-én – Fotó: Bettmann / Getty Images
Rászorulók sajtért állnak sorban egy washigtoni templom előtt, 1982. január 12-én – Fotó: Bettmann / Getty Images

Reagant azonnal elkezdték nyomasztani azzal, hogy adja a rászorulóknak a sajtokat, az elnök pedig bele is ment ebbe, és 1981 decemberében új programot jelentett be, amelyben 14 millió kilogramm, gyakran penészes sajtot terveztek szétosztani. Az osztogatás a tél végén sem állt le, egyrészt mert a kormányt jó színben tüntette fel, másrészt pedig mert az árszabályozás miatt továbbra is nagy volt a túltermelés. 1983-ra durván 136 millió kilónyi sajt talált így gazdára. A „kormányzati sajtként” (government cheese) emlegetett tömbök a kétes minőségük ellenére is szerves részévé váltak az amerikai kultúrának – sokan a mai napig nosztalgiával gondolnak vissza rájuk, többek között Kendrick Lamar is utalt rájuk néhány éve a Money Trees című számában. A kormány végül néhány évvel később jelentősen lenyomta a tejtermelést, de mint később kiderült, a történetnek ezzel sem lett vége.

Kormányzati sajt 2: A sajt visszatér

A Washington Post 2018-ban írta meg, hogy az Egyesült Államokban korábban sosem látott csúcsot ért el az elraktározott sajt mennyisége. A hivatalos adatok szerint akkor több mint 600 millió kilogrammnyi sajtot tároltak az országban, az elemzők szerint azért, mert a gyártóknak egyszerűen túl sok a tejük, ezt pedig egyszerűbb sajt formájában tárolni. Azt persze a lap is hozzátette, hogy a nyári hónapokban, amikor a cikk íródott, egyébként is több a felesleg, mint az őszi, téli hónapokban, és azt is hangsúlyozta, hogy katasztrófáról nincs szó, de a probléma ettől még nagyon is létezett.

Az NPR fél évvel később már arról írt, hogy a mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint az amerikaiak egyszerűen nem esznek elég sajtot ahhoz, hogy kiapadjanak a készletek. Mint írták, a 2010-es években a tejtermelés folyamatosan nőtt a magas árak miatt, az amerikaiak viszont láthatóan egyre kevesebb tejet ittak – 1975 és 2017 között majdnem felére esett vissza az egy főre vetített éves tejfogyasztás. Így aztán ennek jelentős részét kénytelenek voltak egyszerűen kiönteni, egy másik részéből pedig sajtot csináltak, az amerikaiak viszont az elmúlt években egyre inkább elfordultak az ömlesztett sajtoktól is.

Sajtosdobozok az egyik föld alatti raktárban 1980-ban – Fotó: Bettmann / Getty Images
Sajtosdobozok az egyik föld alatti raktárban 1980-ban – Fotó: Bettmann / Getty Images

Pedig azt sem lehet mondani, hogy az amerikai kormány nem tesz meg mindent azért, hogy elfogyjon az a rengeteg tejtermék. A Bill Clinton elnöksége idején az országban előállított tejtermékek népszerűsítésére létrehozott cég rendszeresen futtat erre felépített kampányokat – 2008-ban például Taylor Swiftet is berántották a tej népszerűsítésébe –, és az olyan extra sajtos gyorséttermi kajákat is nekik köszönhetik az amerikaiak, mint a Domino’s hétsajtos pizzája.

Emellett pedig a főként a nagy gyártók által pénzelt tejlobbi is serényen dolgozik azon, hogy az ipar a lanyhuló érdeklődés ellenére is megkapja az állami támogatásokat.

Azt viszont fontos kiemelni, hogy legalább most már nem az amerikai kormány üldögél több száz millió kilónyi sajton, a Missouri alatti sajtbarlangban tárolt készletnek elenyésző része van csak állami tulajdonban. Mark Stephenson tejipari elemző a WUSA9-nek azt mondta, hogy az Egyesült Államok a nyolcvanas évek végén letekerte a sajtvásárlást is tartalmazó programot, 2014-ben pedig a kongresszus hivatalosan is véget vetett ennek, és olyan kockázatkezelő stratégiákat vezetett be helyette, amelyek csak bizonyos feltételek mellett lépnek életbe.

Persze azóta is vásárolt sajtot a kormány, 2016-ban például 20 millió dollár értékben, a mezőgazdasági minisztérium pedig két éve jelentett be sajtvásárlási programot 2021-re. A jelek szerint tehát a tejtermelés annak ellenére sem fog csökkenni, hogy a növényi alapú alternatívák, illetve a tudatosabb, fenntarthatóbb étrendek az Egyesült Államokban is egyre népszerűbbek. Így pedig akármennyi sajtot esznek is az amerikaiak – spoiler: minden körülmény ellenére nagyon sokat –, nem valószínű, hogy egyhamar eltűnnek a föld alatti sajthegyek.

Felhasznált cikkek

  • Why does the U.S. government have 1.4 billion pounds of cheese stored in a cave underneath Springfield, Missouri? (Deseret News);
  • Cheese Caves and Food Surpluses: Why the U.S. Government currently stores 1.4 billion lbs of cheese (The Farmlink Project);
  • How the US Ended Up With Warehouses Full of ’Government Cheese’ (History)
Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass