A hírhedt brit vonatrablás legismertebb figuráját anakondának álcázva próbálták visszahurcolni a hazájába

2021. augusztus 4. – 04:55

frissítve

A hírhedt brit vonatrablás legismertebb figuráját anakondának álcázva próbálták visszahurcolni a hazájába
Ronnie Biggs letartóztatása után, 1963. szeptember 4-én – Fotó: Girling / Daily Express / Hulton Archive / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Ronnie Biggs a brit bűnügyi történelem talán legismertebb alakja: egyik elkövetője volt a hírhedt 1963-as nagy angliai vonatrablásnak, és ő volt az egyetlen, aki a bebörtönzése után megszökött, és évtizedeken keresztül nem tudták elkapni. Az évek során több katonai magáncég próbálta visszahurcolni Angliába, de Biggs valahogy mindig olyan szerencsés volt, hogy az utolsó pillanatban megúszta. Pedig volt olyan, hogy órákon át egy zsákban tartottak megkötözve, és azt hazudták róla, hogy anakondát szállítanak.

Ronald Arthur Biggs, vagyis Ronnie Biggs eredetileg a brit légierőnél szolgált, ahonnan két év után leszerelték, miután kirabolt egy boltot. Később több kisebb-nagyobb bűncselekmény miatt többször is börtönbe került, ekkor ismerkedett meg Bruce Reynoldsszal, az 1963-as nagy vonatrablás kiötlőjével. Biggsnek az volt a feladata az akcióban, hogy a Glasgow-ból Londonba tartó járat mozdonyvezetőjét a csonka szerelvény továbbvitelére késztesse.

A 15 fős bűnbanda 2,6 millió fontot zsákmányolt, ami a mai árfolyamon több mint 20 milliárd forint. Ebből Biggs 147 ezer fontot kapott fizetségként, ez ma közel 1,3 milliárd forintot jelentene. Végül összesen kilenc embert kaptak el a rendőrök, köztük magát Biggst is, aki 30 év börtönt kapott társaival együtt. Csakhogy Biggs 15 hónap börtön után egy textilkötélen megszökött a börtönből, áthajózott Brüsszelbe, majd Párizsban megvárta a feleségét, ahol sikerült új papírokat szereznie, és egy plasztikai műtéten is átesett.

Lekapcsolt vonatkocsik a nagy vonatrablás után a Cheddington állomáson 1963-ban – Fotó: Evening Standard / Getty Images
Lekapcsolt vonatkocsik a nagy vonatrablás után a Cheddington állomáson 1963-ban – Fotó: Evening Standard / Getty Images

Később a feleségével és két gyerekükkel átszöktek Ausztráliába, majd onnan Biggs Panamába menekült, hogy végül kikössön Brazíliában. Rio de Janeiróban aranyélete volt, és hiába talált rá a Scotland Yard nem sokkal később, a kormány nem adta ki Nagy-Britanniának, ugyanis az ottani barátnője gyereket várt tőle, ami jogilag akadályozta a kiadatást amellett, hogy 1997-ig nem is volt ilyen egyezsége a két országnak. Bűnözői múltja miatt viszont nem vállalhatott munkát az országban, nem járhatott kocsmákba, és nem hagyhatta el a lakhelyét este 10 után, ezért privát grillezéseket szervezett, ahol az emberek pénzért cserébe találkozhattak a híres brit vonatrablóval. Az egyik ilyen vendége Sir Stanley Matthews volt, az egyetlen angol focista, akit még aktív játékosként ütöttek lovaggá.

Biggs akkora lábon élt Rióban, hogy a nevével és arcával ellátott pólókat, bögréket és más ajándékokat árult, sőt, még egy blueslemezt is felvett pár helyi zenésszel, illetve közreműködött a Sex Pistolsról szóló 1980-as, A nagy rock ‘n’ roll svindli című film zenéjében is, amit részben Brazíliában rögzítettek.

Biggst tehát közel 20 évig nem tudták elkapni a brit hatóságok, mire végül sikerült egészen közel járniuk hozzá. Pontosabban nem nekik, hanem egy magáncégnek, amely a hírhedt vonatrabló hazahurcolásával próbált nevet szerezni magának.

Ahogy a Luxury London írja, John Miller egykori skót katona rakott össze volt katonákból egy őrző-védő céget azzal a céllal, hogy hírességeket és politikusokat védenek meg pénzért. 1979-ben megpróbálta csapdába csalni Biggset, amikor kaszkadőrnek adta ki magát az akkor éppen Brazíliában forgatott James Bond: Holdkelte című filmben. Miller össze is haverkodott Biggsszel, akit elhívott a forgatásra, de egy újságíró leadta a drótot a bűnözőnek, és a nagy terv meghiúsult.

Később nagyobb sikerrel járt egy másik hasonló, de már nemzetközileg is jegyzett magáncég egy bizonyos Patrick King vezetésével. Máig nem tudni, ki volt a megrendelő, de 38 ezer fontot kaptak, hogy bármi áron, de rángassák végre haza Biggset Brazíliából, aki akkor már hírességként élt Dél-Amerikában. A projekt egy próbamunka volt, amivel azt akarták megmutatni, hogy a cég a jövőben képes lehet olyan országokból is bűnözőket és háborús bűnösöket hazahozni, amelyekkel nincs kiadatási egyezménye Nagy-Britanniának.

A felső képen a Scotland Yard nyomozói, Jack Slipper és Peter Jones a Gatwick reptéren 1974-ben, miután visszatértek Angliába az elítélt bűzöző nélkül, akit kisfia születése miatt nem adott ki Brazília. Az alsó fotó ugyanebben az évben készült Brazíliában Biggsről – Fotók: Hulton Archive / Getty Images A felső képen a Scotland Yard nyomozói, Jack Slipper és Peter Jones a Gatwick reptéren 1974-ben, miután visszatértek Angliába az elítélt bűzöző nélkül, akit kisfia születése miatt nem adott ki Brazília. Az alsó fotó ugyanebben az évben készült Brazíliában Biggsről – Fotók: Hulton Archive / Getty Images
A felső képen a Scotland Yard nyomozói, Jack Slipper és Peter Jones a Gatwick reptéren 1974-ben, miután visszatértek Angliába az elítélt bűzöző nélkül, akit kisfia születése miatt nem adott ki Brazília. Az alsó fotó ugyanebben az évben készült Brazíliában Biggsről – Fotók: Hulton Archive / Getty Images

Az Anakonda-akció

Anakonda-akciónak nevezték el a projektet, amelynek az volt a lényege, hogy elrabolják Biggset Brazíliából, átviszik a karibi Barbados szigetére, és ott kiadják a brit hatóságoknak, hiszen a szigetországnak már volt kiadatási engedélye a britekkel. Patrick King az akciót a korábban említett és kudarcot valló John Millerre, illetve egy másik exkatonára bízta. Később csatlakozott hozzájuk egy korábbi kommandós és egy katonai megfigyelésben jártas szakértő is.

A négyfős csapat fedősztorija az volt, hogy dokumentumfilmet forgatnak tengeri olajlelőhelyekről. Ketten előkészítettek egy jachtot, amellyel Biggset akarták elszállítani Belém városából Barbadosra, míg a másik kettő Rióba utazott, ahol tíz napra elég pénzük volt, hogy felkutassák és magukkal hurcolják a vonatrablót. Úgy mentek neki az akciónak, hogy ha a tervükre rájönnek a brazil hatóságok, akkor garantáltan börtön vár rájuk.

Briggs 1987-ben a feleségével, fiával és kutyájukkal – Fotó: Ronald Siemoneit / Sygma / Getty Images
Briggs 1987-ben a feleségével, fiával és kutyájukkal – Fotó: Ronald Siemoneit / Sygma / Getty Images

A műveletben részt vett Patrick King is, aki magát turistának kiadva barátkozott össze Biggsszel. Ő is kifizette a 200 fontos „találkozói díjat”, amiért cserébe Biggs bárkivel elment vacsorázni. Olyannyira összebarátkoztak, hogy megbeszéltek még egy közös ebédet együtt másnap. Ebben az étteremben aztán megjelent az akciócsoport, lefogták, majd elrabolták a segítségért kiáltó Biggset. Az egész nagyjából 12-13 másodpercig tartott az egyik exkatona szerint: beragasztották a száját, és behajították egy furgon hátuljába. A legnagyobb kihívást az okozta, hogyan visznek át a határellenőrzésen egy zsákba csomagolt embert, hiszen ha kinyittatják, azonnal lebuknak, és vége mindennek, hiába várná őket egy magánrepülő a kifutón. Az akció azonban nem véletlenül kapta az Anakonda fedőnevet:

a zsákra ráírtak, hogy anakondát szállítanak, és óvatosan bánjanak a csomaggal.

Nem is nézte át senki a csomagot, és Biggs legalább négy órát töltött összekötözve, mire landolt a gépük az észak-brazíliai Belém városában. Ott betették egy taxi csomagtartójába, beszöktek vele a kikötőbe, és egy gumicsónakkal eljutottak a jachthoz, ami már várta őket. Az 1400 mérföldes úton Biggs azonban olyannyira összehaverkodott az elrablóival, hogy vígan brandyzett, füvet szívott, és főzött is a legénységnek.

Miller közben leadta a drótot a brit sajtónak, hogy hamarosan megérkezik Barbadosra a hírhedt Ronnie Briggs, jöjjenek minél hamarabb. Igen ám, de az úton váratlan dolog történt, bedöglött a jacht motorja. Mindent megpróbáltak, de más opció híján leadták az S.O.S. jelzést a barbadosi parti őrségnek, hogy mentsék ki őket. A kikötőben pedig több tucat kis csónak várta őket fotósokkal és újságírókkal.

Az egész brigádot a helyi rendőrőrsre vitték, de Biggsen kívül mindenkit elengedtek, hiszen nem követtek el bűncselekményt Barbadoson. Közben a brazil kormány őrjöngött, és elindultak, hogy hazahozzák Biggset. A következő napok hatalmas diplomáciai botrányt eredményeztek Nagy-Britannia és Brazília között, miközben a barbadosi jogászok próbáltak rájönni, mit csináljanak ebben a helyzetben egyáltalán. Biggs elrablói három nap után leléptek, a férfi viszont még mindig börtönben volt, ahonnan a tervek szerint hazaszállították volna, hogy letöltse a maradék 29 év börtönbüntetését. Aztán újabb fordulat történt:

Ezra Alleyne, Briggs egyik védője talált egy adminisztrációs hibát, ami szerint a barbadosi parlament valójában nem érvényesítette rendesen a Nagy-Britanniával való kiadatási engedélyt. A helyi jogászok pedig széttették a kezüket, hogy ez esetben el kell engedniük a férfit.

Két tévétársaság aztán összedobta a pénzt, hogy visszarepítsék Brazíliába, hogy ismét együtt lehessen a fiával. A reptérre megérkező férfi a fotósok körgyűrűjében megcsókolta a leszállópályát, ahogy kiszállt a gépből. Az akcióban részt vevő Miller még annyit elért, hogy a Sunday Mirrornak eladott egy fotót, ahogy Biggset betuszkolják a zsákba, pedig valójában a képen nem Biggs szerepelt, hanem egy másik katona, az akcióban szintén részt vevő Fred Prime.

A felső képen Ronnie Biggs Londonban, 2001. május 7-én, azon a napon, amikor visszatért Angliába, és önként feladta magát. Az alsó fotó 2011. november 17-én, az önéletrajzi kötetének bemutatóján készült – Fotók: Peter Macdiarmid / Getty Images; Ben Stanssall / AFP A felső képen Ronnie Biggs Londonban, 2001. május 7-én, azon a napon, amikor visszatért Angliába, és önként feladta magát. Az alsó fotó 2011. november 17-én, az önéletrajzi kötetének bemutatóján készült – Fotók: Peter Macdiarmid / Getty Images; Ben Stanssall / AFP
A felső képen Ronnie Biggs Londonban, 2001. május 7-én, azon a napon, amikor visszatért Angliába, és önként feladta magát. Az alsó fotó 2011. november 17-én, az önéletrajzi kötetének bemutatóján készült – Fotók: Peter Macdiarmid / Getty Images; Ben Stanssall / AFP

A sztori miatt Biggs még nagyobb sztár lett Brazíliában, meggazdagodott az újabb hihetetlen kalandjának köszönhetően. 2001-ben adta fel magát a brit hatóságoknak, miután többször is agyvérzést kapott. Végül visszatért Nagy-Britanniába letölteni a büntetését, majd 84 évesen, 2013-ban halt meg.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!