A britek és az Egyesült Államok között 1859-ben zajló sertésháborúról, vagyis inkább majdnem-háborúról sokan hallottak már, de nem ez volt az egyetlen eset a történelemben, amikor egy elkóborolt állat miatt pattant el a húr egy egyébként is feszült szituációban. 1925 októberében a korabeli feljegyzések szerint egy elkóborolt kutya okozott csaknem háborúvá fajuló, komoly konfliktust Bulgária és Görögország között.
A 20. század elejére a két ország kapcsolata meglehetősen törékeny volt: akkor már évek óta területi viták zajlottak közöttük, és az etnikai feszültségek is problémát okoztak. A konfliktus középpontjában a neuillyi békeszerződés alapján meghatározott határ állt, vagyis a Macedónia és később Nyugat-Trákia birtoklásáért vívott rivalizálás. A békeszerződés arra kötelezte Bulgáriát, hogy az első világháborúban elszenvedett vereséget követően területeket engedjen át Görögországnak. Ezeken a vidékeken etnikailag sokszínű lakosság élt, ami komoly feszültségeket szított.
1925. október 18-án vagy 19-én (erről megoszlanak a vélemények) egy vita a határmentén, a ma már Bulgáriához tartozó Petrics közelében összecsapásokká fajult. Több verzió maradt fenn arról, hogy pontosan mi is okozta az összetűzést, közülük az egyik legérdekesebb az elkóborolt kutya története.
Eszerint egy Bulgária és Macedónia határában, Petrics közelében állomásozó katonának a kutyája elszökött, és a bolgár fennhatóságú terület felé szaladt, a gazdája pedig utána rohant. A katona átkergette a kutyát az ellenséges vonalak túloldalára, ott pedig rögtön le is lőtték őt a bolgár katonák.
Egy másik változat szerint a bolgárok lépték át a határt, és ott lőttek le két görög katonát – nyilvánvalóan a történet leginkább aszerint változik, hogy melyik oldal beszámolóit halljuk. A The Barrier Miner újság egy 1925-ös lapszáma szerint a görögök követelésekkel álltak elő: azzal vádolták a bolgárokat, hogy egy görög őrszemet, majd egy fegyverszünetet jelző zászlót cipelő görög tisztet szándékosan lőttek le.
A nemzeti méltóságuk sérelméért Görögország 6 millió drachma kártérítést követelt a bolgároktól, és kijelentette: ha nem teljesítik a feltételeket, hadsereggel nyomulnak be Bulgáriába, és elfoglalják Petricset.
Ezután következett az összecsapás, amiben nagyjából 50 ember, javarészt bolgár civilek vesztették életüket. Az ENSZ elődjeként számon tartott Nemzetek Szövetsége a bolgárok kérésére ekkor közbelépett, és arra kötelezte a feleket, hogy 24 órán belül hagyják el egymás területét, és 72 órát kaptak annak igazolására, hogy ez meg is történt. A görögök tagadták, hogy károkat okoztak volna Petrics városában, annak ellenére, hogy a helyszíni beszámolók erről számoltak be, és arról is, hogy mindkét fél terrorizálta a makedón lakosságot.
1927-ben Görögország és Bulgária végül aláírta a Petrics-megállapodást, amiben szerepelt mindkét fél kompenzációja, és a Petrics térségi határ újbóli meghatározása is. Ezen kívül ajánlásokat is tartalmazott a jövőbeni viták békés megoldására.
