Alexandriai Hérón az ókor egyik legnagyobb feltalálója volt, közel 80 újítás és több fontos írás is fűződik a nevéhez. A matematikában az ő nevét viseli a Hérón-képlet (ami a háromszög területét adja meg a háromszög oldalainak függvényében), a geodézia, vagyis földmérés egyik első művelője volt. Feltehetőleg a legelső gőzgép, az aeolipil, más néven Hérón-labda is az ő műve, de az első fecskendőt is ő készítette el. Különösen izgatta a pnemuatika és a különböző automata gépek és rendszerek világa. Utóbbihoz kötődik, hogy
Hérón készítette el a világ első (ital)automatáját, ami leginkább azt a célt szolgálta, hogy megakadályozza a szenteltvíz-lopási kísérleteket.
(Ez a szenteltvíz egyébként még nem a kereszténység szenteltvize volt, hanem az ókori római vallás templomaiban megáldott víz.)
Az időszámításunk szerint 10-ben született, és nagyjából 70-75 között meghalt Hérón találmánya egy elég sokak által használt kiskaput próbált meg bezárni – a templomokban sokan voltak, akik több szenteltvizet vettek magukhoz, mint amennyiért fizettek, ugyanis adományalapú volt a tranzakció, és senki nem figyelte, hogy a becsületkassza hogyan teljesít. Ezt próbálta megszüntetni, amikor megalkotta az első ilyen automatát.
A Hérón által megálmodott szerkezetbe felülről kellett bedobni egy érmét, ami egy középen felfüggesztett kar egyik oldalára esett rá. Ezzel megemelte a kar másik oldalát, ami utat nyitott a szerkezet alján kicsorgó szenteltvíznek, egészen addig, amíg az érme le nem esett a karról. Mindezt valahogy így kell elképzelni:
A szenteltvíz-automata megalkotása után Hérón nagyobb, látványosabb dolgok felé fordult. Csinált például soha ki nem ürülő borospoharat, (ami, mivel folyamatosan egy nagyobb tartálynyi borra volt kötve, sajnos nem volt szállítható), szökőkutat és italáldozatot bemutató szobrokat is. De a tömegeket is szerette elkápráztatni mindenféle „csodákkal”, csinált például olyan templomajtót, amit tűz meggyújtásával lehetett kinyitni – ennek működését az Aquincumi Múzeum videója szemlélteti:
Visszatérve a Pneumatika című munkájához, ebben leírta, hogy hogyan működik az az ókori orgona, amelynek legrégebbi, szinte teljesen fennmaradt darabját az Aquincumi Múzeumban őrzik. Ennek a könyvnek az egyik kézirata egyébként egykor Mátyás király könyvtárában volt.
És ami az étel- és italautomaták elődjét illeti, Hérón halála után jó 1800 évvel bukkant fel újra az ötlet. Egészen pontosan 1883-ban készült el Percival Everett egy automatával, ami képeslapokat és jegyzetlapokat árusított.
Források: Io9 | Atlas Obscura | Aquincum Múzeum
