Az össze nem tartozó területeket különválasztja, az egymáshoz kötődőket javarészt összetereli Magyar Péter új kormányzati struktúrája. A szemléletváltás legszembetűnőbb jele, hogy a jövőben a romák integrációjáért és a szociális segélyezésért, az egészségügyért, vagy az oktatásért nem a rendészeti miniszter, hanem önálló minisztériumok felelnek majd. Apróbb, de ezekhez hasonlóan figyelemre méltó változás az is, hogy a kábítószerügyi koordináció sem a belügy-, hanem az egészségügyi miniszter feladata lesz. A polgári titkosszolgálatok felügyelete is visszakerül a helyére, a belbiztonságé a belügyhöz, a hírszerzésé a külügyhöz. A külgazdaságért a gazdasági miniszter felel majd, cserébe az állami vagyont ezentúl a pénzügyminiszter ellenőrizheti. A kancelláriát pedig az eddigi kettő helyett egy miniszter felügyeli majd, egy kézben összpontosul a politikai tervezés és a szervezeti irányítás.
Gulyás és Rogán, kettő az egyben
Ez a kéz Ruff Bálinté, a Miniszterelnökséget vezető miniszteré lesz, aki miniszterjelölti meghallgatásán a rendszerváltás motorjaként határozta meg önmagát. Nagy mértékben változnak feladatai – már csak azért is, mert a korábbi struktúrában a kormányzati igazgatás feladatai két minisztérium, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnöki Kormányiroda között oszlottak meg. Olyan területek is ehhez a kétfejű központhoz tartoztak, mint az eddig Gulyás Gergely alá tartozó kormányhivatalok felügyelete, ami az új kormányzati struktúrában a Terület- és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kerül. Még drasztikusabb változás, hogy a titkosszolgálatok felügyelete, ami az előző kormányban Rogán Antal alá tartozott, kikerült Ruff portfóliójából. Az országon belül ténykedő polgári szolgálatok felügyelete a Belügyminisztériumhoz, a külföldi hírszerzés, az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz került vissza.
A nemzetbiztonsági, honvédelmi és rendvédelmi tevékenység koordinációja Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó, a Tisza Párt korábbi kampányfőnökének feladata lesz. Főtanácsadóként ő vezeti majd a Védelmi Tanács üléseit, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett a honvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységét is figyelemmel kíséri.
Ruff Bálint portfóliójából a turizmus és vendéglátás is kikerült, amit korábban szintén Rogán Antal felügyelt. Ez mostantól logikusabban a gazdasági és energetikai miniszter feladata lesz.
Minden más tekintetben Ruff pozíciója Miniszterelnökséget vezető miniszterként erősödött, amennyiben egyesíti Gulyás Gergely és Rogán Antal feladatait: egy személyben lesz felelős a politikai és a kormányzati koordinációért. Előbbi eddig Rogán, utóbbi Gulyás feladata volt. Alá tartozik a teljes állami kommunikáció, aminek a felügyelete korábban szintén megoszlott a kormányinfókat vezető Gulyás és a tízmilliárdos kormányzati tájékoztatási kampányokat koordináló Rogán közt. Ruff amúgy miniszterjelölti meghallgatásán azt mondta, törvénybe foglalják majd, hogy a magyar állam nem folytathat megfélemlítő, gyűlöletkeltő propagandatevékenységet.
Ruff felel az európai uniós ügyek koordinációjáért és az uniós politika kialakításáért, a kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért, a közszolgálati humánerőforrás-politika irányításáért, de legfőbb feladata a kormányzati stratégia kidolgozása és az általános politikai koordináció.
Szétdarabolt szuperminisztérium
A másik látványos változás az eddig szuperminisztériumként működő Belügyminisztérium négy részre szabdalása. Az új belügyminiszter, Pósfai Gábor elődjénél letisztultabb portfóliót kap, feladata a klasszikus belügyi funkciók, vagyis a rendvédelem és a büntetés-végrehajtás irányítása, az idegenrendészet, menekültügy, bevándorlás felügyelete, a határőrizet vezetése, a katasztrófavédelem felügyelete és az állampolgári nyilvántartások adatbázisainak kezelése – ennek ellenére nem rendőrminiszternek készül.
Emellett, ahogy azt Ruff Bálintnál már említettük, a megszűnő Kabinetirodától a belügyminisztériumhoz kerülnek vissza azok a polgári titkosszolgálatok, melyek tevékenysége belföldre irányul, vagyis az Alkotmányvédelmi Hivatal, a nemzetbiztonsági megfigyelések technikai hátterét biztosító Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a titkosszolgálati elemzőközpontként működő Nemzeti Információs Központ, a biztonságos állami informatikai infrastruktúrát felügyelő Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Védelmi Igazgatási Hivatal is.
A letisztult struktúrába egyedüli idegen elemként a sport felügyelete került, ami persze Pósfai múltjától már kevésbé idegen, évtizedekig az egyik legnagyobb sportszergyártó és -forgalmazó cég, a Decathlon vezetője volt, maga is aktív sportoló, 1999-től a Budaörsi Sport Club asztalitenisz-szakosztályának játékosa, a klub elnökségi tagja, 2014-2015 között a Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöke is volt, 2016 óta a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny és Szabadidősport Szövetségének (FODISZ) elnökségi tagja. Miniszterként a szabadidősport felügyelete és szervezése mellett a teljes sportpolitikáért is felel a sportcélú infrastruktúrától a sporttudományokon és a sportegészségügyön át a versenysport felügyeletéig. A kiemelt sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért is ő felel, ezen a munkán a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel osztozik.
A sportot Pósfai a Honvédelmi Minisztériumtól veszi át. Ruszin-Szendi Romulusz feladatköre így letisztult, csak a szigorú értelemben véve a honvédelemhez köthető feladatai maradtak. Ez nem jelenti, hogy ne lenne drámai változás a minisztériumnál, ami a honvédség és a katonai nemzetbiztonság felügyelete mellett feladatául kapta egy teljes iparág, a védelmi ipar felügyeletét is. Ruszin-Szendi felel majd a kettős felhasználású, vagyis polgári és haditechnikai célú eszközök külkereskedelméért és szintén kettős felhasználásúnak tekinthető űripari és -technológiai fejlesztésekért is.
Szuverenitásukat visszanyert területek
Az egészségügy az egyik, a belügyminisztériumról leválasztott terület, amit az új kormányban újra önálló minisztérium felügyelhet. Ez lényegében visszatérés a hagyományos struktúrához. Az új egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt fogja össze a teljes ágazat finanszírozását, az intézmények üzemeltetését, valamint a hatósági és járványügyi felügyeletet. Ő felügyeli majd az egészségügyi alap- és szakellátást, a mentést, illetve az Országos Kórházi Főigazgatóság felügyelőjeként közvetlen ráhatása lesz az intézmények finanszírozására és a kórházigazgatók kinevezésére is. Szemléletváltást mutat az is, hogy a kábítószer-megelőzés és a kábítószerügyi koordináció feladata is az egészségügyi minisztériumhoz kerül a belügyi tárcától, vagyis kriminalisztikai helyett egészségügyi problémaként tekintenek rá.
Újra önálló minisztérium felügyeli az oktatáspolitikát is. A közoktatás a belügyminisztériumtól, a felsőoktatás és a szakképzés pedig a kulturális és innovációs minisztériumtól került az oktatási minisztériumhoz, bár a szakképzés területén osztozik a szakterületekért felelős minisztériumokkal is, például az agrárszakképzési feladatok szervezésének végrehajtása az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős Bóna Szabolcs miniszter feladata lesz. Lannert Judit felelőssége lesz a közoktatási intézmények fenntartása, hatósági felügyelete, és irányítása. Oktatási miniszterként ő felel az alap és középfokú oktatás, a szakoktatás és a felsőoktatás finanszírozási rendszereiért is.
Lannert minisztériumának nevében megjelenik a gyermekügy is, ő elsősorban a gyermeki jogok érvényesítéséért felel majd, a szoros értelemben vett gyermekvédelem, vagyis a nevelőotthonok hálózata a Szociális- és Családügyi Minisztérium, Kátai-Németh Vilmos miniszter felügyelete alá kerül, eddig a belügyhöz tartoztak. Ő felel majd a családpolitikáért is, vagyis ő dolgozza ki a demográfiai stratégiát, a családtámogatási és otthonteremtési programokat, és ő felel a női esélyegyenlőség, a család és munka egyensúlyának megteremtéséért is.
Kátai-Németh lesz a mélyszegénységben élőket és romákat célzó társadalmi felzárkóztatási programok, illetve a rászorultsági alapon járó szociális támogatások felelőse is. A társadalmi felzárkóztatás és a romák társadalmi integrációja korábban Pintér Sándor alá tartozott.
Az első látássérült miniszterként Kátai-Németh Vilmos felel majd a megváltozott munkaképességűek támogatásának jogi szabályozásáért is. A nyugdíjpolitika és a nyugdíjkassza pénzügyi tervezése viszont a Pénzügyminisztériumnál maradt.
Megerősödött pénzügyminisztérium
Kármán András pénzügyminiszterként visszakap olyan hatásköröket, amiket az előző kormányban gazdaságfejlesztési miniszterként Nagy Márton ragadott magához: ő felügyeli majd az állami vagyont, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelőjeként az állami koncessziók, ingatlanberuházások és a privatizáció ellenőrzése is az ő hatásköre lesz. Hozzá kerül a Miniszterelnökségről a közbeszerzések felügyelete – bár azok lebonyolításáért a közlekedési és beruházási miniszter felel. Az otthontámogatási programok kidolgozása a családügyi miniszter hatásköre, ezek pénzügyi szabályozása a pénzügyminisztérium feladata lesz. Ahogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékok beszedésének szabályozása is a pénzügyminisztériumnál marad.
Nagy Márton portfóliójának maradékát a gazdaságfejlesztési és az energiaügyi minisztérium összevonásából Kapitány István vezetésével felálló Gazdasági és Energetikai Minisztérium örökli, ehhez kerül a Szijjártó féle külügyminisztériumból a külgazdaság feladatköre és a paksi beruházás felügyelete, Rogán Antaltól pedig a turizmus és vendéglátás felügyelete. A korábbi energiaügyi minisztérium portfóliójáról a klímapolitika kivételével leválasztják a klasszikus környezetvédelmi területeket, amiket újra önálló minisztérium felügyelhet majd.
Helyükre került területek
Gajdos László minisztériuma még a szennyezés-megelőzés és kármentesítés feladatait is átveszi a volt energiaügyi minisztériumtól, ahogy a környezetkímélő, hulladékszegény és víztakarékos technológiák és módszerek támogatásának feladatát is. A körforgásos gazdaság és a nagyipari hulladékgazdálkodás felügyelete viszont a gazdasági tárcánál marad. Az Élő Környezet Minisztériumhoz kerül az agrártárcától a Nemzeti Parkok irányítása, illetve a táj-, valamint a vadon élő fajok védelmének jogi és operatív szabályozása. Szintén az agrártárcától veszi át a miniszter az erdőgazdálkodás felügyeletét, első intézkedéseként be is jelentette a tarvágások korlátozását.
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterként elődjénél letisztultabb portfóliót kapott, feladat- és hatásköréből kikerült a vidékfejlesztés, amit az újonnan létrehozott Terület- és Vidékfejlesztési Minisztérium vesz át. Ennek megfelelően az uniós támogatások közül is csak az agrártámogatások elosztásáért lesz felelős. A minisztérium új neve is mutatja, hogy hangsúlyosabb feladata lesz az élelmiszergazdaság, miniszterjelölti meghallgatásán maga is arról beszélt, hogy túl kevés Magyarországon termelt alapanyagot dolgoz fel a magyar élelmiszeripar, kevés a hozzáadott érték az agrárágazatban. A mezőgazdasági tevékenységet érintő természetvédelmi jogalkotás és szabályozás feladata a jövőben is Bóna minisztériumához tartozik.
Szaktárcaként az agrárszakképzés koordinációja mellett agrár kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok koordinálásáért és az agrárszakképzési feladatok szervezésének végrehajtásáért. Szintén az ő feladata az élelmiszeripar fejlesztési irányainak meghatározása, beleértve a digitalizációt és a technológiai fejlesztést is.
Az agrárminisztériumról leválasztott Terület- és Vidékfejlesztési Minisztérium afféle önkormányzati tárcává alakul át. Ide kerül a vidékfejlesztés és az ehhez kapcsolódó uniós források elosztása, Lőrincz Viktória feladata lesz a Magyar Falu Program működtetése. Miniszteri meghallgatásán arról beszélt, hogy a vidékfejlesztés eddig csak az agrárpolitika egyik fejezete volt, ő szakítani akar ezzel a szemlélettel. Lőrincz felügyeli majd az EU-s források felhasználásának szabályozását, koordinálását és ellenőrzését is, ami korábban Navracsics Tibor tárcájához, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozott. Gajdos László élő környezetért felelős miniszterrel közösen látja el a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos feladatokat is.
Lőrincz minisztériuma veszi át a közigazgatási hivatalok, a főispánok felügyeletét is. De nem egyedüli felelőse lesz a közigazgatásnak, az részben az újonnan felálló Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kerül, ami átveszi a korábbi Energiaügyi Minisztériumtól az e-közigazgatás és az állami informatikai fejlesztések, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató felügyeletét. Tanács István a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium szétdarabolásával létrejött minisztériuma élén felel majd a tudomány és az innováció területéért, és ő fogja felügyelni például a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt. A felsőoktatás viszont, mint már említettük, újra az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz került.
Ami beton, acél, aszfalt és sín, az mind Vitézyé
A Társadalmi kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztérium is több különböző tárcától vett át feladatköröket. Nevéből adódóan Tarr Zoltán tárcája kapta meg a kultúrát, ami korábban a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozott. Szintén ide került a nemzetiségpolitika és az egyházakkal való kapcsolattartás, ami eddig a KDNP-s Semjén Zsolt vitt Orbán Viktor helyetteseként. Ezentúl Tarr Zoltán felügyeli a Fidesz egyik fontos pénzosztó szervezetének, a Bethlen Gábor Alapnak a működését. A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése viszont a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség alá tartozott eddig. Ugyancsak Tarr Zoltán felel majd az audiovizuális politikáért, vagyis a közmédiáért, ami – soha nem találná ki – az előző kormányban az energetikai minisztériumnál volt.
A Külügyminisztériumnál az lesz a legnagyobb változás, hogy a külgazdaság egy az egyben átkerült Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez azzal a Paks II.-vel együtt, aminek a szerződését egyből felül is vizsgálná. Cserébe Orbán Anita megkapta a polgári hírszerzést, amit korábban Rogán Antal irányított. A bormarketingről és a magyar bor kommunikációjáról is le kellett mondania, ez eddig valamiért Szijjártó Péter tárcájánál volt, ezentúl az agrárminisztérium feladata lesz. Görög Márta igazságügyi minisztériumának szerkezetében nem történt érdemi változás.
A végére maradt, pedig talán az egyetlen, klasszikus értelemben vett csúcsminisztérium Magyar Péter kormányában a Vitézy Dávid vezetésével felálló Közlekedési és Beruházási Minisztérium, ami lényegében az ország teljes infrastrukturális fejlesztésének a csúcsszerve lett. Bár bekerült a minisztérium nevébe, a közlekedés ennek csak aprócska részlete, ennél sokkal jelentősebb, hogy egy minisztériumban összpontosul a lakáspolitika, a településfejlesztés és -rendezés, a területrendezés, a rozsdaövezetek fejlesztése és az építésügyi szabályozás, a kereskedelmi épületek fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése, és ehhez kapcsolódóan a teljes közlekedéspolitika, beleértve az útdíjfizetési szolgáltatást is. Vitézy felel majd a közpénzből megvalósuló építési beruházásokért, a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséért, a koncessziók felügyeletéért is.
