A lemaradók fejlesztése, a hibákból tanulás, a kreativitás felszabadítása érdekli a leendő oktatási minisztert

Lannert Judit oktatáskutató lesz a Tisza gyermek-és oktatási minisztere – jelentette be Magyar Péter péntek délután az oldalán közzétett Facebook-videóban. Lannert Judit neve eddig kevésbé volt ismert a politikai közbeszédben. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője inkább a háttérben, szakértőként dolgozott. Miniszteri jelölése gesztus lehet a Tisza baloldali, liberális szavazói felé, miután az egyik esélyes, Rubovszky Rita a közösségi médiában sok támadást kapott egyházi kapcsolatai miatt.

Közgazdász, szociológus

Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus, szociológiából PhD-fokozata van. 1980-1985 között a Marx Károly Közgazdasági Egyetem külkereskedelmi szakán szerzett közgazdász diplomát. 1987-1990 között az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt, ahol szociálpolitikusi diplomát szerzett. 1991 szeptemberétől 1992 júniusáig az amerikai Princetoni Egyetemen a Woodrow Wilson School of Public and International Affairs és a Department of Sociology kurzusain gyarapította tudását. 2005-ben PhD-fokozatot szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen szociológiai tudományokból.

1987-1990 között az Országos Közvéleménykutató Intézetben dolgozott. 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással. Először az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese lett. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak, ami minden évben mélyreható, adatalapú elemzést adott az oktatás helyzetéről. 1990 és 2007 között az Országos Közoktatási Intézetben dolgozott kutatóként, ebből 2004 és 2007 között központvezető volt.

Az Országos Közoktatási Intézetet 2007-ben hagyta ott, majd létrehozta saját kutatóközpontját T-Tudok néven. 2008-2012 között a TÁRKI-TUDOK Zrt. vezérigazgató volt. Számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi színtéren, az elmúlt 10 évben cége fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját. Lannert szerzőtársaival írta a Kreatív tanulás című könyvet, amiben azokat a módszereket dolgozták ki, amelyekkel a hátrányos helyzetű gyerekek tehetségét is ki tudják bontakoztatni.

Aki fél a hibától, az soha nem fog továbblépni

A Magyar Péter által készített bemutatkozó beszélgetésben Lannert egyértelművé tette: „minél kevésbé függ attól az oktatás, hogy ki hova született, annál egyenlőbb”. Szerinte türelemre, időre, levegőre van szükség az oktatásban. „Most az iskolák gúzsba kötve táncolnak”, ez szerinte azért van, mert nagyon sok órában, nagyon sok tárgyat tanulnak a gyerekek. Szerinte aki fél a hibától, az soha nem fog továbblépni. „A miniszter is fog hibázni, de a hibát ki kell javítani” – magyarázta az oktatáspolitikus.

Mint mondta, új nemzeti alaptantervre van szükség, ami gyermekközpontú szemléletet képvisel. Magyar Péterrel egyetértettek abban, hogy a szülők, a tanárok és a gyerekek hangját is meg kell hallgatni az átalakítások előtt, és fontos, hogy ők is értsék majd meg, mit miért csinál az oktatásirányítás. Lannert szerint számára nem teher az egyeztetés, hiszen kutatóként is sok interjút, anyagot olvasnak el, amelyekből szintézis készül. Szerinte az Orbán-rendszer azért bukott meg, mert nem voltak valós, adatalapú elemzések. Szóba kerültek a tankerületek is, ezek egy ideig maradnak, mondta Magyar.

A leendő miniszter szerint számos olyan probléma van ezen a területen, amit gyorsan lehetne orvosolni. Ilyennek tartja a tanárok, bölcsődei dolgozók, pszichológusok és más gyerekeket segítő szakmák társadalmi elismertségének helyreállítását, amihez hozzátartozik a bérek rendezése is. A felsőoktatásról azt mondta: szerinte nem véletlenül történt meg az alapítványi átszervezés a magyar egyetemi világban, mivel korábban valóban nem volt elég rugalmas a rendszer. Az alapítói jogokat azonban hiba volt kiadnia az államnak a kezéből, ezért ezt mindenképpen vissza kell állítani. A tudomány autonómiáját fontosnak tartja, és hogy ebbe a politika ne tudjon beleavatkozni.

A hátrányos helyzetűek elhiszik magukról az iskolában, hogy nem jók

Lannert Judit sokszor beszélt arról, hogy szerinte az oktatásban szemléletváltásra van szükség. Kutatóként kiemelten foglalkozott a tanulói továbbhaladással, az iskola és munka világa közötti átmenettel és a pályaválasztással. Több tucat hazai kutatásban és jó néhány nemzetközi összehasonlító vizsgálatban vett részt. Angolul, franciául és németül beszél.

Egy tavaly rendezett szakmai konferencián is arról beszélt: Magyarországon az iskolai teljesítményt elsősorban a családi háttér határozza meg, vagyis a rossz háttérből jövő diákok csak nagyon ritkán tudnak jó tanulóvá válni. Szerinte az is komoly probléma, hogy Magyarországon a hátrányos helyzetű tanulók elhiszik magukról, hogy nem jók és nem tudják fejleszteni a kreativitásukat. Lannert szerint a magyar diákok nem bíznak magukban, nem hiszik el, hogy kreatívan meg tudnak oldani problémákat. A kreativitás fejlesztéséhez ugyanis autonómia, nyitott gondolkodásmód és bizalom szükséges

Lannert Judit a Telexnek is gyakran nyilatkozott oktatási kérdésekben. Szerinte a magyar oktatási rendszer arra van kalibrálva, hogy egy-két Nobel-díjast kitermeljen. A Telex Közbeszéd című rendezvényén úgy fogalmazott: a pedagógusok azt gondolják, akkor dolgoznak meg a pénzükért, ha minél többet állnak és magyaráznak, de így a gyerekek alig jutnak szóhoz. Úgy látja, „elit cicaharc zajlik” az oktatásban, abszolút nincs szó valódi problémákról. Közben pedig az iskolák közötti és az iskolán belüli szelekció is erősödött az utóbbi időben.

A magyar rendszer nem kritikus, hanem megértő gondolkodást vár el

Lannert 2022-ben arról írt, hogy az oktatás rendszere válságban van. Akkor úgy fogalmazott, hogy hiány van a jól felkészült pedagógusokból, akik pedig még maradtak, mentálisan nincsenek jó állapotban.

A Covid rákényszerítette a magyar iskolákat, pedagógusokat, hogy a digitális eszközöket és fórumokat használják. Ugyanakkor a PISA-felmérések mutattak rá arra a paradoxonra, hogy az infokommunikációs eszközök pusztán illusztrációra való használása még ront is a helyzeten. Lannert szerint ugyan a mesterséges intelligenciát új tantárgyként akarták bevezetni, de ezt ő nem tartja jó ötletnek. Szerinte a ChatGPT-t nem a tanórára kell bevinni, inkább pedagógiai asszisztensként lehet nagyszerűen alkalmazni.

Tavaly Lannert Judit a Magyarország jövő időben című műsorunk vendége volt. Ott arról beszélt, hogy fejlődni képes, kritikus tanárokra lenne szükség. Lannert szerint a finn oktatási rendszer ebben különösen jó: a pedagógusok kutatásokon keresztül mérik a saját munkájukat, így kapnak visszaigazolást. Ezzel szemben a magyar rendszer nem kritikus, hanem megértő gondolkodást vár el a tanároktól – már a Nemzeti Alaptantervben is ez szerepel. Pedig azért is lenne szükség tanári autonómiára, mert a tanároknak is változó környezethez kell alkalmazkodni: „minden osztály más lesz, minden gyerek másképp viselkedik” – emelte ki Lannert.

A Tisza programjában radikális reformokat ígér az oktatásban. Azt ígérik, hogy többek között helyreállítanák az iskolák autonómiáját, vissza fogják adni a tanároknak és az iskoláknak a szabadságot. A Klebelsberg Központot a jelenlegi formájában megszüntetik, megemelik a tankötelezettség korhatárát 18 évre. Módosítják a Nemzeti Alaptantervet, megszüntetik az állami tankönyv-monopóliumot. 25 százalékos béremelést ígérnek a nevelést és oktatást segítő dolgozók körében.

Üdvözlik Lannert jelölését

A Pukli István, Törley Katalin és Pilz Olivér által alapított Tanítanék Mozgalom, ami az Orbán-kormányok oktatáspolitikájának egyik legaktívabb és leghangosabb kritikusa volt az elmúlt években, örömmel fogadta Lannert miniszteri jelölését. Biztatónak tartják a döntést, Lannert Judit munkáját régóta figyelemmel kísérik.

„Van kapcsolódásunk vele, még most szerdán is fórumot tartott Németh Szilviával közösen írt Kreatív tanulás című könyve alapján a Tanítanék szervezésében” – írták. Személyében szerintük egy nyitott, szakmailag felkészült, széles látókörű gondolkodót ismerhet meg az ország. Valódi párbeszédben reménykednek, „sőt, biztosak vagyunk benne”.

Szintén üdvözölte a jelölést a távozó kormánnyal kimondottan kritikus Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ). „Jó hír: szakember lett az oktatási miniszter. Várjuk a közös szakmai munkát, az építő konzultációkat” – írták.