Rogán Antal az orosz hadiipart is segítő magyarországi céggel és az ide menekülő Gruevszkivel került egy listára

A Magyarországra menekült volt észak-macedón miniszterelnök, a Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és több, Oroszországgal üzletelő magyar cég is szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján, amelyre kedden Rogán Antal neve is felkerült. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupciós vádak miatt szankcionálják, a magyar kormány szerint ugyanakkor a döntés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”.

A Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listájára (SDN-lista) azokat az embereket, vállalatokat és szervezeteket teszi az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC), akiket az USA kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban.

A nemzetközi listán olyan világszerte ismert nevek is szerepelnek, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, Alekszandr Lukasenko belarusz elnök, Nicolás Maduro venezuelai elnök, az Orbán-kormánnyal jó barátságot ápoló Milorad Dodik boszniai szerb elnök vagy Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Cikkünkben mi most azokat szedtük össze, akik az adatbázis szerint valamilyen szálon Magyarországhoz köthetőek.

A nyilvánosan elérhető szankciós listán Rogán Antalon kívül mindössze egy magyar állampolgár nevét lehet megtalálni: Laszlóczki Imre, a Nemzetközi Beruházási Bank volt alelnöke. David Pressman amerikai nagykövet egy tavaly áprilisi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az USA szankciós listára tette a budapesti központú, a köznyelvben csak „kémbanknak” nevezett orosz hátterű intézményt és annak három Budapesten élő vezetőjét: Laszlóczkit, valamint az orosz Nyikolaj Koszovot, a bank volt elnökét, és Georgij Potapov alelnököt.

A korábbi cikkünkben megszólaló források Laszlóczkit old school karrierdiplomataként, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban nagy népszerűségnek örvendő szakembernek jellemezték. Évtizedeket húzott le a minisztériumban, miután a moszkvai egyetem elvégzése után 1987-ben diplomataként munkába állt. Dolgozott az olasz, kuvaiti, líbiai, marokkói, portugál és orosz nagykövetségen is, részt vett a magyar EU-integráció szervezésében itthon, illetve nagykövet volt Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban. Szijjártó Péter éppen parkolópályára tette, amikor némi meglepetésre – bankár előélet nélkül – megkapta a budapesti központú bank alelnöki posztját.

A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő KGST tagállamai, hogy a szovjet blokk országait finanszírozza. A rendszerváltás után a pénzintézet eljelentéktelenedett, de megmaradt, és 2019-ben a székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át. Az ukrajnai háború kitörése után minden európai részvényes kilépett, egyedül Magyarország maradt meg a térségben.

A bank magyarországi (és ezzel Unión belüli) működéséhez az Orbán-kormány 2019-ben adó- és járulékmentességet, korlátlan beutazást és a magyar pénzügyi felügyeleti szervek ellenőrzése alóli mentességet adott. A bank dolgozóinak és vendégeinek is diplomáciai mentesség járt, és a legnagyobb kritikát épp ez váltotta ki:

szakértők szerint ez eleve alkalmat adhatott orosz ügynökök, kémek beutazására Magyarországra, és ezzel a schengeni övezetbe.

Ezért is nevezték „kémbanknak” az intézményt, amit többször is tagadtak.

„Aggodalommal tölt el minket, hogy a magyar vezetők egyre szorosabb kapcsolatokra törekednek Oroszországgal, annak brutális agressziója ellenére. Az oroszokkal való szoros gazdasági együttműködés az orosz hadigépezetet táplálja, és veszélyezteti a transzatlanti szövetség biztonságát” – jelentette ki David Pressman a korábbi sajtótájékoztatóján. Egy nappal azután, hogy a bank és három vezetője amerikai szankciós listára került, Magyarország bejelentette: kilép a bankból. Az akkor történtekről a Direkt36 is részletesen írt.

Nikola Gruevszki, Észak-Macedónia volt miniszterelnöke azután kapott menedéket Magyarországon, hogy hazájában két év börtönbüntetésre ítélték egy luxuslimuzin tiltott megvásárlása miatt. A volt autoriter kormányfő 2022 áprilisában került az USA szankciós listájára egy olyan elnöki rendelet alapján, amellyel a Nyugat-Balkán békéjének és stabilitásának aláásásához hozzájáruló embereket büntetik.

Gruevszki egy lehallgatási botrányba bukott bele hazájában, miután kiderült, hogy miniszterelnöksége idején, 2006 és 2016 között nagyjából Macedónia minden századik állampolgárát, összesen 20 ezer embert lehallgattak. Gruevszki ellen több ügyben is nyomozás indult, sikkasztásért hét év börtönbüntetésre ítélték, de hivatali visszaéléssel és pénzmosással is vádolják.

A volt észak-macedón kormányfő 2018-ban a magyar kormány segítségével Budapestre menekült, és azóta is itt él. Állítja: hazájában a bíróság és az ügyészség politikai zsarolás eszközévé vált, és a politikai ellenfelekkel való leszámolásra, valamint a kormányzati hibák elfedésére használják. Orbán Viktor 2018-ban azzal indokolta a segítséget, hogy „az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel”, Gruevszki ugyanis támogatta Magyarországot a menekültválság kezelésében, azaz a kerítésépítésben.

Az amerikaiak szankciós listáján szerepel Gruevszki 2021-ben Pécelen bejegyzett cége, az I.C.I.C. Kft. is. A vállalkozás főtevékenysége üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás, de az egyéb tevékenységek között a porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelem, a vagyonkezelés és a konferenciaszervezés is megtalálható. Az első öt hónapban 5 millió forintnyi bevételt ért el a cég, a következő évben már 11 millióra tornázták a bevételt. 2022-t 8,7 millió, 2023-at 2,2 forintnyi adózott eredménnyel zárták.

Három másik európai, kémszoftverekhez kötődő céggel került szankciós listára 2023 nyarán a magyarországi Cytrox Holdings Zrt., amely a Predator kémszoftvert gyártó nemzetközi cégháló itteni leányvállalata. Az anyavállalat az izraeli Intellexa Consortium, amit egy volt izraeli hírszerző, Tal Dilian alapított. Dilian és partnere, az offshore-szakértő Sara Hamou szintén szerepelnek a washingtoni szankciós listán.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium szerint a négy európai cég a kibertámadást lehetővé tevő szoftverükkel világszerte veszélyeztette az egyének és szervezetek életét és biztonságát. A Predator a Magyarországon jól ismert Pegasushoz hasonló kémszoftver, amit több európai országban is használhattak. Görögországban 2022-ben abba bukott bele a hírszerző szolgálat igazgatója és a miniszterelnöki hivatal főtitkára, hogy felmerült a gyanú: törvénytelenül hallgattak le egy újságírót és egy ellenzéki párt vezetőjét a Predator kémszoftverrel.

A Cytrox 2020-ban 141,9 millió forintos eredménnyel zárt, de a következő években már masszív veszteségeket kellett elkönyvelnie. A cég tavaly január óta végelszámolás alatt áll, és vezérigazgatója, a Ciprusban élő Artemis Artemiou szintén az USA szankciós listájára került.

A VIII. kerületi Korányi Sándor utca egyik bérházába van bejelentve a Mátrix Metál Kft., amely az amerikai kormányzat szerint szerepet játszhatott az orosz hadiipar ellátásában. A tavaly augusztusban szankciós listára került cég „kiemelt fontosságú árukat”, többek között integrált áramköröket exportált Oroszországba, melyeket az amerikaiak szerint Szuhoj vadászgépek gyártásához használtak fel.

A közlemény szerint a magyar cég az Exiton nevű orosz vállalkozásnak küldte a termékeket, de egy légvédelmi rendszereket gyártó orosz céghez is juthatott a Mátrix által exportált elektronikus alkatrészekből. A Mátrix Metál Kft. 2024 februárja óta felszámolás alatt van, ügyvezetője egy Vladimirs Boreckis nevű lett férfi, akinek egy rigai címe szerepel a cégadatok között.

A Mátrix Metállal egy időben került a szankciós listára egy orosz cég magyarországi fióktelepe is. A Меzsregionstroj, vagy ahogy a magyar cég a nevet írja, MezhRegionStroj egy építőipari vállalat, amely a Vosztok-projektnek nevezett olajipari megaberuházás egyik kivitelezője. A projekt keretében az orosz kormány a sarkkörről akar kőolajat kinyerni és szállítani, az amerikai külügy szerint évente akár 100 millió tonnát.

A cég magyar fióktelepét 2022 nyarán jegyezték be, székhelye az V. kerületi Veres Pálné utcában van. A fióktelep vezetője egy bizonyos Igor Korkin, aki a Mátrix Metál vezetőjével ellentétben budapesti címmel szerepel a nyilvántartásban. A 2023-as adatok alapján a fióktelepnek árbevétele nem volt, az évet pedig 54 millió forintos veszteséggel zárta.

„Továbbra is aggodalommal tölt el bennünket a magyar kormány Kremlhöz fűződő kapcsolatainak mélyítésére és Magyarország orosz energiafüggőségének fenntartására irányuló döntése”

– reagált akkor a döntésre David Pressman amerikai nagykövet, aki személyesen tájékoztatta a magyar külügyminisztérium tisztviselőit a Mátrix Metál Kft. és a MezhRegionStroj szankcionálásáról. Közleménye szerint az egyik részt vesz Oroszország energiaágazatának megerősítésében (és Paks II-n kíván dolgozni), a másik pedig Oroszország hadigépezetét látja el.

Az Obama-adminisztráció idején korrupció gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több vezetőjét – köztük Vida Ildikót, az intézmény vezetőjét – is kitiltották az Egyesült Államokból 2014-ben, de Habony Árpád neve is felmerült a botrányban. A mai, egész világra kiterjedő szankciós lista csak ezután, 2016-ban született meg a Magnyitszkij-törvény alapján, amelyről itt írtunk bővebben.