Vida Ildikó tolmácsot kér, Habony Árpád Washingtonban fotózkodik – a 2014-es kitiltási botrány

Kedd délután derült ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok leköszönő kormánya szankciós listára helyezte Rogán Antal propagandaminisztert, David Pressman nagykövet szerint azért, mert „Rogán Antal áll a középpontjában a magyarországi korrupció rendszerének”. A lépésre a magyar kormány is reagált, kiemelték, hogy hamarosan már nem Joe Biden, hanem az Orbánékkal sokkal jobb viszonyt fenntartó Donald Trump lesz az USA elnöke. Pressman sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyarországi korrupció miatt nemcsak a demokraták, hanem mindkét amerikai párt aggódik, ezért ő arra számít, hogy „továbbra is ez lesz az uralkodó vélemény”.

Akárhogy is, azt azért nem könnyű elképzelni, hogy a Trump-kormány a szankciós listán hagyja majd Rogánt, de ha mégis, az komoly diplomáciai vereség lenne Orbánéknak. A szankciós lista, az amerikai vagyonelemek befagyasztása vagy az egyes személyek kitiltása ugyanis az USA egyik legkomolyabb diplomáciai fegyvere, ha bevetik egy kormánnyal szemben, az általában elég rossz kapcsolatokat jelez. Orbán Viktor köre nem is először kerül ebbe a helyzetbe, 2014-ben – a szintén demokrata párti – Obama-adminisztráció idején korrupció miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több vezetőjét is kitiltották az Egyesült Államokból.

A 2014-es kitiltási botrányt a kormányközeli Századvég Alapítványhoz tartozó Napi Gazdaság robbantotta ki. Az október 16-án megjelent cikkükben szellőztették meg, hogy az USA kitiltotta a NAV több vezetőjét, mert adóhatósági vizsgálatot indítottak amerikai érdekeltségű cégek ellen. Hamar kiderült, hogy ez csak félig igaz: valóban NAV-os vezetőket tiltottak ki az USA-ból, az amerikaiak verziója azonban korrupcióról szólt.

Az Egyesült Államok a 7750-es elnöki proklamáció alapján tiltotta meg hat meg nem nevezett köztisztviselőnek a beutazást. Ez azokra a személyekre alkalmazható, akik korrupcióban vesznek részt, vagy abból hasznot húznak. A kitiltások tényét nem sokkal később a budapesti amerikai nagykövetség is megerősítette, a kitiltottak nevét azonban nem árulták el.

Azóta sem derült ki, hogy pontosan milyen korrupciós ügyekkel volt problémájuk az amerikaiaknak. A 444 akkori értesülései szerint a magyar kormányhoz közel álló, illetve a kormánynak közvetlenül is dolgozó személyek kenőpénzt akartak kicsikarni amerikai vállalatoktól állami megrendelésekért vagy uniós támogatásokért cserébe. Az Index információi szerint az étolajakat is gyártó Bunge lehetett az egyik érintett cég, de ezt az amerikai nagykövetség részéről nem kommentálták.

A botrány kirobbanása utáni hetekben a kormány nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet az amerikai nagykövetség egyik diplomatája adott át a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. Ebben azokat az alkalmakat sorolták fel, amikor a mezőgazdasági áfacsalásokkal, a trafikrendszer átalakításával és az intézményesült korrupcióval kapcsolatos aggályaikat jelezték a NAV-nak. A kormány erre azzal reagált, hogy a levélben nincsenek konkrét bizonyítékok a korrupcióra.

Vida Ildikó tolmácsot kér, Habony Árpád Washingtonban fotózkodik

Már a botrány kirobbanásának másnapján arról szóltak a sajtóhírek, hogy Vida Ildikó, a NAV elnöke lehet az egyik kitiltott. Az adóhatóság vezetője hosszas hallgatás után november 5-én, a Magyar Nemzetnek adott interjúban ismerte el, hogy valóban így van. Az azután hosszú évekre elérhetetlenné vált, de ismét elérhető interjúban arról beszélt, hogy a kormány egyik illetékesét is tájékoztatta a kitiltásról. Vida tagadta, hogy köze lenne bármilyen korrupciós ügyhöz, példátlannak és aljas támadásnak nevezte az eljárást. „Semmilyen korrupciós ügynek nem voltam és nem vagyok a részese” – nyilatkozta.

A kitiltás elismerése után öt nappal játszódott le az a szürreális jelenet, amikor Vida Ildikó a Hír TV stábja előtt próbálta meg kérdőre vonni az amerikai nagykövetség előtt André Goodfriend ideiglenes ügyvivőt (akkoriban nem volt kinevezett amerikai nagykövet Budapesten). A csel nem jött be, mert kiderült, hogy a NAV elnöke egy mukkot sem tud angolul. Ekkor hangzottak el a legendássá vált mondatok:

„Nem tudom, hogy mit mond. Tolmácsot szeretnék.”

Vida Ildikó 2015 májusában adta be lemondását, de a NAV éléről való távozása csak két hónappal később vált nyilvánossá. Valószínűleg a kormánynak sem volt ellenére Vida lemondása, mert ez már jóval a G-nap, vagyis Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszése után történt, és Vidát alapvetően a kegyveszetté vált oligarcha emberének tartották.

Habony Árpád neve is felmerült a kitiltási botrányban. A Fidesz első számú kampánytanácsadója egy Washingtonban készült fotóval igyekezett cáfolni a kitiltásáról szóló híreket. A fotót Kaminski Fanny, Orbán Viktor Facebook-oldalának a kezelője és Habony volt felesége posztolta ki október 29-én. Az elhíresült és kiváló mémalapanyagnak bizonyuló képen Habony a washingtoni Lincoln-emlékmű előtt üldögél, kezében a Wall Street Journal aznapi számával.

A kitiltási ügy a kezdetektől fogva tele volt furcsaságokkal és ellentmondásokkal. Már az sem volt szokványos, hogy egy kormányközelinek mondható lap állt elő a sztorival. A régi Index rámutatott, hogy a kitiltások tényét csak magukkal a kitiltottakkal és a külügyminisztériummal közölte az amerikai nagykövetség, vagyis a Napi Gazdaság a kormánytól vagy az érintettektől értesült a kitiltásokról. Vida Ildikó viszont azt állította, hogy őt csak napokkal a cikk megjelenése után tájékoztatta az amerikai nagykövetség.

A kormányt semmiképp sem érhette meglepetésként a botrány, legalábbis André Goodfriend ideiglenes ügyvivő állítása szerint már a botrány kipattanása előtt tíz nappal jelezték a magyar külügynek a korrupciós ügyekben érintett kormánytisztviselők kitiltását. A kormány mégis végig értetlenkedéssel fogadta a kitiltási ügy fejleményeit, és közben konkrét bizonyítékokat követeltek az amerikaiaktól.

Lehetett sejteni, hogy újabb kitiltási botrány jöhet

A 2014-es kitiltási botrány óta eltelt tíz évben tovább romlottak az amerikai–magyar kapcsolatok. Most a korrupció mellett a magyar kormány hozzáállása Oroszország ukrajnai agressziójához és Svédország NATO-csatlakozásának hátráltatása is zavarhatta az Egyesült Államokat. Nem véletlen, hogy már 2023-ban olyan hírek röppentek fel, amelyek azt sejtették, hogy újabb hasonló ügy jöhet.

A Szabad Európa tavaly előtt áprilisban washingtoni forrásokra hivatkozva arról írt, hogy egy készülő törvényjavaslat alapján magyar kormányzati tisztviselőket és kormányközeli szereplőket tilthatnak ki az Egyesült Államokból korrupcióra hivatkozva. Az amerikai kormány által közvetett módon finanszírozott lap szerint ez egy újabb figyelmeztető lépés lehet a magyar kormány számára, miután az amerikaiaknál szankciós listára került az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank több tisztviselője, köztük a bank magyar alelnöke, Laszlóczki Imre is. A törvényjavaslat elvileg azt is lehetővé tette volna, hogy nyilvánosságra hozzák a kitiltottak névsorát, ami a 2014-ben nem történt meg.

Ennél konkrétabb lépés volt, hogy 2023 szeptemberében nem kapott vízumot az Egyesült Államokba Orbán Viktor kedvenc sportújságírója. Szöllősi György a chicagói magyar közösség meghívására egy futballtornára utazott volna, amikor kiderült, hogy nem kapott vízumot. Szöllősi szerint azért is volt érthetetlen az amerikaiak lépése, mert sportújságíróként és Magyarország hivatalos képviselőjeként, nagykövetként utazott volna, így a magyar külügyminisztérium hivatalos, diplomatavízum iránti kérelme ellenére tagadták meg tőle a beutazást.

2023-ban azonban végül nem szánta el magát ennél konkrétabb lépésekre az Egyesült Államok kormánya, 2024-ben pedig Bidenék már valószínűleg a választási kampánnyal voltak elfoglalva. Igaz, David Pressman nagykövet többször is kritizálta az Orbán-kormány bizonyos lépéseit, és egyre romlott a viszonya nemcsak a fideszes holdudvar megmondóembereivel, de bizonyos kormányzati politikusokkal is. 2024 novemberében aztán a demokraták elvesztették a választást, Donald Trump nemcsak az elnökválasztáson aratott fölényes győzelmet, de a törvényhozásban is erősödtek a republikánusok pozíciói.

Most, Biden leköszönése előtt néhány nappal mégis szankciós listára helyezték Rogán Antalt. Hogy a lépést már korábban előkészíthették, jelzi az is, hogy az amerikai közlemény szerint Rogán ellenőrzi a Magyar Turisztikai Ügynökséget, holott már évek óta nem ő az ügynökséget felügyelő kormánytag.