Vajon Magyarország visszakapja a pénzét, ha kilép az orosz hátterű fejlesztési bankból?

Amerikai szankciós listára került a budapesti központú Nemzetközi Beruházási Bank és három volt, vagy jelenlegi vezetője: Nyikolaj Koszov volt elnök, aki jelenleg tanácsadója a banknak, Laszlóczki Imre alelnök és Georgij Potapov alelnök. Mivel új elnököt nem jelöltek a tulajdonosok (a legnagyobbak Oroszország és Magyarország), így most a két alelnök havi vetésforgóban vezeti a bankot.

Magyarország már nem is fog vezetőt jelölni – vélhetjük –, hiszen az amerikai szankciós bejelentés után meglepő gyorsasággal Magyarország azt is közölte, hogy maga is kilép a bankból. Sőt, amennyire tudjuk, a bank egyes partnerei is gyorsan léptek. A legtöbben nem akarták saját üzletüket kockáztatni, vagyis féltek a másodkörös szankciósértések retorzióitól, így akinek amúgy volt amerikai kapcsolata, például dollárkitettsége (és kinek nincs ilyen a pénzvilágban?), maga is gyorsan felfüggesztette kapcsolatait az NBB-vel. Ez akár valami esedékes utalási helyzetet is érinthetett, de még a banki vezetők személyes kártyahasználatát is korlátozhatja. Az előzményekről itt, itt és itt írtunk korábban.

Hogyan tovább innen?

A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő KGST tagállamai, hogy a szovjet blokk országait finanszírozza. A rendszerváltás után a pénzintézet eljelentéktelenedett, de megmaradt, és 2019-ben a székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át. A bankban mindig is az oroszoknak volt a legnagyobb tulajdonrészük, ezzel együtt pedig a legnagyobb befolyásuk is. Egy ilyen fejlesztési bank tőkét gyűjt a tulajdonosaitól, illetve a piacról, és azt jellemzően hosszú távra, viszonylag alacsony kamatfelárral helyezi ki.

Mi lesz vajon a bank sorsa ezután? Ha egy banknak a szankciók és a tulajdonosok távozása miatt befagynak a bankkapcsolatai, az egyfajta technikai csődöt (technical default) jelenthet. A banknak ilyenkor meglehet a fedezete, pénzügyi helyzete miatt nem kellene késedelembe esnie, de mégsem tudja elutalni az esedékes kötelezettségeit, például egy kötvény kamatát, törlesztését.

És persze az is lehet, hogy a bank majd működik tovább az amerikai szankciókkal nem érintett (Egyesült Államokon és EU-n kívüli) világban, vagyis az NBB visszaköltözik Oroszországba, és megmaradt tulajdonosaival (Oroszország, Kuba, Mongólia, Vietnám) működik tovább, miután Ukrajna tavalyi lerohanása után néhány nappal Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már bejelentette kilépését.

De mit tehet ilyenkor Magyarország, visszakérheti-e például a korábban befizetett tőkét? A válasz határozottan igen. Ugyanakkor amennyire tudjuk, az eddig a kilépésüket már bejelentő országokkal ez egyáltalán nem volt zökkenőmentes folyamat, most pedig – egy esetleges megállapodás után is – itt is fellépne az utalási probléma.

Az eddigi négy kilépés tapasztalata

A csehek meg a szlovákok január végén már ténylegesen ki is léptek, a románok és a bolgárok ezt a szándékukat szintén bejelentették, de még jogilag tulajdonosok, esetükben valamikor a nyáron zárulhat a folyamat. Mindez praktikusan úgy néz ki, hogy a politikai bejelentés után a kilépő országnak át kell adnia egy „hivatalos jegyzéket”, és attól számítva 6 hónappal később zárul a kilépés.

Nézzük meg ezt a cseh kilépés példáján! Csehország jelentette a távozását, amit a bank 2022. július 28-án ezzel a szöveggel publikált: „Az IIB értesítést kapott a Cseh Köztársaságtól – egyik részvényesétől –, hogy hat hónap múlva, 2023. január 27-én a részvényes kilép a bankból.”

Ha Magyarország is átadja mihamarabb a jegyzéket, akkor legkorábban októberben reális a kilépés.

Ezek után aligha lesznek dominánsak a magyar munkavállalók, ahogy biztosan megváltozik a székhely is, hiszen melyik az a szervezet, amelynek a székhelye olyan államban van, amelyik nem tag (lásd az uniós hivatalok elköltözését Londonból). A bank létszáma egyébként már mostanában is fogyatkozott, úgy tudjuk, hogy jelenleg nagyjából 80-an dolgoznak a bankban és a létszám negyede magyar.

Tulajdoni arány

Amikor egy tulajdonos kilép, ismét az eddigi tapasztalatokra utalunk, akkor – bár jogilag nem tudjuk, hogy ez pontosan hogyan zajlik – a többieknek nem kell megvenniük azt a részt, az alaptőkét sem kell leszállítani, de a maradóknak a részesedése mégis nő. Így lett Magyarország 25 százalék feletti tulajdonos (amely már stratégiai kisebbségi, vagy más néven blokkoló részesedés volt).

Ha az eredeti terv szerint lezajlott volna minden kilépés, akkor a folyamat végén Oroszországnak és Magyarországnak külön-külön is 40 és 50 százalék közötti tulajdonhányada lett volna, míg a többieknek (Mongólia, Kuba, Vietnám) kicsi, 1-2 százalékos részesedésük.

Vissza a pénzt!

Magyarország természetesen biztosan megpróbálja majd visszaszerezni a befizetett tőkét. Talán nem mindenkinek ismert, de ezt az egykori KGST-bankot Orbán Viktor egyszer már elhagyta 2000-ben, majd 2015-ben újra visszalépett.

A kilépő ország jogilag is igényt tarthat a befizetett tőkéjére, ezt a korábbi négy kilépő állam is kérte. Mindamellett pénzt eddig nem láttak (eleve csak a csehek és a szlovákok tarthatnának már ebben a fázisban), mert az NBB gyakorlatilag ellenköveteléssel állt elő.

A tulajdonosok ugyanis megszavaztak mindenféle korábbi befizetést, egy úgynevezett kapitalizációs programot, ebben viszont késedelemben voltak, így az elszámolásról vita alakult ki.

Többféle ötlet is felmerült,

• legyen egy konszenzusos elszámolás;
• nettósítás;
• de ha nem ugyanazok a számok, akkor segítsen egy nemzetközi auditcég, amely a bank szerint azt is vizsgálhatta volna, hogy a banknak milyen veszteséget okozott a kilépés bejelentése.

Amennyire tudjuk, Szlovákia esetében már majdnem volt megállapodás és Pozsonynak visszajárt volna egy 20 és 30 millió euró közötti összeg, de a szankciók miatt most a bank nem tud utalni, sőt vélhetően a ceruzáért és a vécépapírért sem tud fizetni.

Az NBB amúgy fejlesztési bank, nem kereskedelmi, vagyis a lakosságnak vagy a vállalatoknak ő maga nem tud számlát vezetni, ezért volt/van szüksége banki partnerekre (mi az OTP-t, a Bankholdingot és a Raiffeisent hallottuk).

A romló minősítés

A korábbi kilépések (például a szlovák) amúgy úgy kellettek az NBB-nek, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Ahogyan ugyanis sorra bejelentették a tagállamok a távozásukat, azt a nemzetközi hitelminősítők (Fitch, Moody’s, S&P) úgy ítélték meg, hogy nincsen már akkora tulajdonosi támogatás a bank mögött.

Az NBB ratingje korábban sokkal jobb volt, mint a magyar államé (stabilan A-s), de mint azt a következő közlemény is mutatja, a kilépési bejelentések után a hitelminősítők sorra jelentették be a leminősítéseket és a negatív kilátásokat.

2022. május 20-án a Fitch azt is bejelentette, hogy visszavonja a ratinget, nem is minősíti a bankot.

Ez a banknak közvetlenül veszteséget, likviditási zavart okozott, mert ha egy banknak romlik a ratingje, akkor a tartalékképzések szabályai is megváltozhatnak. Ha pedig nagyobb províziót kell képezni, az drága, azzal veszteség keletkezik, likviditásra van szükség. Éppen ezért hallani olyan üzletekről, amelyeket érdemi diszkonttal adott el az NBB, csak legyen likviditása.

A bank amúgy a Budapesti Értéktőzsdén rendre közli az auditált számait. Ebből az látszik, hogy 2020-ban és 2021-ben szerény, de pozitív nyereséggel dolgozott a bank, 2020–2021-ben 1,6-1,8 milliárd euró volt a mérlegfőösszege, 7-8 millió eurós nyereséggel.

2022-ről nincs még végleges adat, de a Telex úgy tudja, hogy a háború kirobbanása óta volt egy intenzíven veszteséges időszak, de immár ismét nyereséget termelt a bank. A kérdés az, hogy a magyar távozásnak lesz-e következménye. A bankot mostanában hekkertámadás is érte, és voltak ügyfelei, akik távoztak (előtörlesztettek), de maga a bank is vásárolt vissza lejárat előtt kötvényeket.

A magyar kilépés

A magyar kormány most kipipált egy problémát az amerikai relációban. Azok, akik sajnálják a kapcsolat megszűnését, úgy vélik, hogy az amerikai szankció nem volt átgondolva, a szövetségeseknek is veszteséget okozott, hiszen az uniós tagállamok is buknak, ha a bank körül bizalomvesztés és pénzügyi mínusz alakul ki. A támogatók ugyanakkor azzal érvelnek, hogy ne úgy kezdjük a történetet, hogy a másik visszaütött: Oroszország megtámadta a szomszédját, borzalmas tetteket követ el, mindezt nem lehet tétlenül nézni.

Az persze a kormány korábbi kifejezését átvéve sohasem jó, ha a háború ára eléri az országunkat. Vélhetően a magyar alkalmazottak most majd elmennek, alighanem további karcsúsítás lesz. Azt tippelnénk, hogy a bank visszaköltözik Moszkvába, és így a Lánchíd Palota, vagyis az emblematikus, mintegy 30 millió eurós székház újra piacra kerülhet.

A bank az Európai Unióban és így Magyarországon nem fog működni. Fog-e hiányozni? Az NBB nem volt igazán jelentős Magyarországon, de az biztos, hogy a hosszabb időre és jellemzően alacsonyabb kamatelvárással hitelező fejlesztési intézeteknek van szerepük egy gazdaságban.

A különböző közleményekben felbukkanó egykori magyar ügyfelekről, ilyen volt az MVM, a piacvezető „kacsás” cég, a Hunent vagy a Balatonnál ingatlant fejlesztő Balaland, részben azt hallani, hogy már nincsenek kapcsolatban a bankkal. Az MVM hitelét az MFB vette át, a Balaland tulajdonosai is előtörlesztettek.

A befektetők vannak nehéz helyzetben

A leginkább így a rendre kötvényeket kibocsátó NBB befektetői aggódhatnak, nyugdíjpénztárak, alapkezelők, biztosítók, magyarok, németek, hollandok, ők biztosan futnak majd a pénzük után. Ráadásul volt időszak, amikor annyira mindent megvett a piac, hogy az NBB öt kibocsátásából 4-et negatív kamaton tett meg, de még olyan német befektető is volt, aki 35 évre kötelezte el magát a bank mellett, nekik most lehetnek álmatlan éjszakáik.

Akadt azért olyan beszélgetőpartnerünk is, aki szerint a pénz úgyis megtalálja a maga útját. Ahogyan a repülők nem mennek az EU és Moszkva között, de belgrádi és isztambuli összeköttetéssel mégis van ilyen forgalom, úgy a pénzügyi világban is akadnak országok, bankok, amelyek segítenek tranzakciókat lebonyolítani.

A mostani szankciókból mindenesetre vélhetően jogi eljárások, ellenlépések lesznek, az NBB narratívája szerint ugyanis példátlan, hogy egy nemzetközi pénzügyi intézmény (International Financial Institute, IFI) kapjon szankciós intézkedést. A nemzetközi pénzügyi intézmények olyan szervezetek, amelyeket egynél több ország hozott létre, és ezért a nemzetközi jog hatálya alá tartoznak.

Természetesen orosz ellenlépések sem zárhatók ki, bár persze azt senki nem gondolja, hogy amennyiben például Moszkva szankcionálja a luxemburgi Európai Beruházási Bankot (EIB), az azonos fajsúlyú lépés lenne.