Magyarország kilép a kémbanknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankból

A szerdai amerikai szankciós bejelentés után döntést hozott a kormány, és a Nemzetközi Beruházási Bank helyzete áttekintése után arra jutottak, hogy visszahívják a bankból a kormányzati delegáltakat – írja a Világgazdaság. A hírt időközben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is megerősítette, néhány órával később pedig a Magyar Közlönyben is megjelent az Orbán Viktor által aláírt határozat a kilépésről. Ezzel az uniós államok közül utolsóként Magyarország is távozik az orosz befolyás alatt álló bank tagjai közül, pedig idén év elejére 25 százalék fölé emelkedett az ország tulajdonrésze abban.

Szerdán David Pressman amerikai nagykövet sajtótájékoztatót tartott Budapesten, ahol bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyarországi központú NBB-t, illetve annak három vezetőjét. Közülük ketten orosz állampolgárok, de van közöttük egy magyar is, Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.

A kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette – írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

„Ezért a kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből”

A magyar kilépés azért érdekes, mert tegnap este Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány minisztere, aki ma a beruházási bank igazgatója, még azt nyilatkozta: mi vagyunk a bank első számú részvényesei, tehát Magyarország részvényesi hányada nagyobb, mint az orosz. Ez már akkor tévedésnek tűnt, most pedig kiderült, hogy éppen a kiugrásról döntött a kormány.

A magyar kilépés különösen azért lehet fájdalmas, mert a bank a háború kitörése óta kifejezetten rossz pénzügyi helyzetben van. Korábban kiderült, hogy Szlovákia például a kilépése után nem kapja meg azonnal a befektetett alaptőkét, arra hosszú éveket kell várni, már ha nem megy csődbe addig a bank. Arról, hogy a magyarok milyen feltételek mellett szállnak most ki, egyelőre nincs információ.

Szovjet örökség, amiben Orbán meglátta a fantáziát

A Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő KGST tagállamai. Célja a többi fejlesztési bankhoz hasonlóan a tagállamok gazdasági fejlődésének elősegítése, elsősorban kiemelt vállalatoknak vagy projektekre nyújtott kedvezményes hiteleken keresztül. A bank a létrehozása utáni évtizedekben sem volt meghatározó, de a rendszerváltás után kifejezetten eljelentéktelenedett, éveken keresztül szinte semmit nem csinált.

Az akkor még nyugatbarát első Orbán-kormány idején, 2000-ben Magyarország kilépett a bankból, másfél évtized és egy keleti fordulat után 2015-ben azonban visszaléptünk. A bank mégis akkor került a figyelem középpontjába, amikor 2019-ben bejelentették: a székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át.

Ez azért volt furcsának tűnő lépés, mert az IIB-ben mindig is az oroszoknak volt a legnagyobb tulajdonrészük, ezzel együtt pedig a legnagyobb befolyásuk is. Felmerült tehát a kérdés, hogy miért akar a bank egy olyan országba telepedni, amelynek akkor még nagyon kis tulajdonrésze volt az intézményben.

A bank magyarországi (és ezzel Unión belüli) működéséhez az Orbán-kormánytól 2019-ben adó- és járulékmentességet, korlátlan beutazást és a magyar pénzügyi felügyeleti szervek ellenőrzése alóli mentességet adott. A bank dolgozóinak és vendégeinek diplomáciai mentesség jár, és a legnagyobb kritikát is ez váltotta ki: szakértők szerint ez eleve alkalmat adhatott orosz ügynökök, kémek beutazására Magyarországra, és ezzel a schengeni övezetbe. Ezért is nevezik kémbanknak az intézményt, amit többször is tagadtak.

A bank székháznak a Lánchíd budai hídfőjénél álló Lánchíd Palotát vásárolta meg, amelyet 2021-ben még bizakodó hangnemben és a bank eredményeit dicsérve adott át Varga Mihály pénzügyminiszter. Akkor még úgy tűnt: az IIB növekedni fog az EU-n belül, a magyar kormány pedig tényleg hisz abban, hogy a bank ide költöztetésével régiós befolyásra tehet szert.

Mindenki más lelécelt

Tavaly február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát, és a támadás után néhány nappal Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária is bejelentették, hogy kilépnek a Nemzetközi Beruházási Bankból. A Direkt36 egyik oknyomozó cikke szerint az első hetekben a magyar kormány is bizonytalankodott az ügybe – állítólag kikérték a Nemzet Bank véleményét, akik a kilépést javasolták – végül azonban maradtunk a bankban.

A kilépők miatt azonban a bank akkor egy komoly problémával nézett szembe: az intézményben ugyan mindig Oroszország volt a legnagyobb tulajdonos, de a tulajdonrészük a háború előtt nem érte el az 50 százalékot. Viszont ha a négy ország visszaadta volna a saját részesedését, és azt a maradók között arányosan osztották volna ki, akkor az oroszok tulajdonrésze 50 százalék fölé nőtt volna. Ezzel az IIB orosz banknak minősült volna, és automatikusan vonatkoztak volna rá a nyugati szankciók.

Ennek elkerülésére tavaly a Direkt36 egy másik oknyomozó cikke szerint több tervet kidolgoztak, az egyik az lett volna, hogy Szerbia beszáll a bankba, és megkap a kilépők tulajdonrészéből valamennyit. Ez végül nem valósult meg, de akadt egy olyan állam, amely hajlandó volt növelni a részesedését: Magyarország.

A tárgyalások pontos menetéről nem tudunk, de a jelek szerint idén év elejére, Csehország és Szlovákia távozása után így alakultak a tulajdonrészek:

A jelek szerint amerikai nyomásra viszont a magyar kormány is inkább a kilépés mellett döntött. Ez azért tűnik logikus döntésnek, mert a bankból júniusban Románia, várhatóan augusztusban pedig Bulgária is kilépnek, az Unióból tehát egyedül Magyarország maradt volna tag. A bank elmúlt egy éves történetéről szóló részletes Direkt36-cikk itt olvasható.