Megszólalt a kémbank magyar tagja a kitiltás után

Frissítés 04.17. 17:00: A cikkünk eredeti címe ez volt: A kémbank magyar igazgatósági tagja elismerte: Magyarország momentán Oroszország szövetségese. A cím a megszólaló Boros Imre egyik mondatának félreértésén alapult. A mondatban Boros arról beszélt, hogy Magyarország az Egyesült Államok szövetségese, ezt azonban lehetett úgy is érteni, hogy Oroszország szövetségese.

Cikkünk megjelenése után kezdett el terjedni a hír, hogy rosszul értettük a mondatot. Hétfőn elértük Borost, aki megerősítette, hogy félreértettük a mondatát, abban valójában Magyarországra, mint az Egyesült Államok szövetségesére utalt, nem mint Oroszország szövetségesére. Az erről szóló cikkünket itt lehet elolvasni.

Eredetileg a szerdán megjelent, az optimista kormányzati hangokkal szemben a közgazdászok szerint váratlanul és kellemetlenül magas inflációs adatokról kérdezték volna a kormánypárti Hír tévén Boros Imre közgazdászt, az első Orbán-kormány miniszterét. Aztán az adásban végül elsősorban arról a szerda délutáni hírről volt szó, amely szerint az Egyesült Államok szankciós listára helyezte a jelentősen mértékben orosz érdekeltségű, ám budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB), valamint annak több vezetőjét, köztük a magyar állampolgárságú Laszlóczki Imre alelnököt.

Boros Imre ebben a témában ráadásul nem csak szimplán közgazdászként, hanem az IIB igazgatóságának tagjaként szólalhatott meg. És mint ilyen, a politikai közbeszédben gyakorta orosz kémbanknak titulált intézmény kapcsán az első megszólalásával gyors egymásutánban két meghökkentő állítást is tett.

Az egyik így szólt:

Ha Oroszországot akarják ütni, akkor egyik szövetségesét ütik, Magyarországot

A másik pedig így:

Tudniillik mi vagyunk az első számú részvényesei ennek a banknak jó ideje.

Kezdjük a másodikkal, ami egy ténykérdésnek tűnik. A lapunkkal szorosan együttműködő Direkt36 oknyomozó portál március 13-án azt írta: „Oroszország részesedése a bankban némileg még le is csökkent (47,21%-ról 45,44%-ra), míg az összes többi, a bankban maradó részvényesé automatikusan növekedett. A legnagyobb növekedést (8 százalékpont) Magyarország érte el, így már 25,27%-ot birtokol az IIB részvényeiből.”

Az arányok azóta, miután a bolgárok is kiléptek – így már csak mi maradtunk benne EU-tagként – változhattak, de az aligha hihető, hogy olyan mértékben, amivel Magyarország vált volna a bank legnagyobb részvényesévé. Pedig Boros ezt állította akkor is, amikor a műsorvezető visszakérdezett, hogy ez mit jelent:

Azt jelenti, hogy Magyarország részvényesi hányada nagyobb, mint az orosz.

Ha ez valóban így van, annak az elmúlt egy hónapban kellett megtörténnie, ami elég merész magyar kormányzati döntést jelentene egy olyan időszakban, amikor a bank egy kiszivárgott belső levél szerint az összes likviditási tartalékát felélte, a nyugati szankciók miatt zárolt pénzeszközei nélkül „a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, vagy kénytelen lesz már 2023 májusában átstrukturálni a kötvényeit”.

Persze Boros első állítása is figyelemreméltó abból a szempontból, hogy eddig csak Fidesz-közeli megmondóemberek tettek hitet a háborún átívelő orosz-magyar barátság mellett, az orosz-magyar szövetséget eddig nem vállalta fel ilyen nyíltan a kormányhoz közel álló közszereplő (Orbán volt minisztere, az országot egy nemzetközi szervezet igazgatóságában képviselő közgazdász).

Amikor a túl szoros orosz-magyar kapcsolatok szóba kerültek, akkor sem cáfolt Boros, hanem azt mondta: mi köze van hozzá Pressmannak, egyébként is „a kapcsolatok nem most, az ő bosszantásukra épültek fel, hanem az elmúlt négy-öt évtized alatt”. Ami persze nem a magyarok szíve szerinti kapcsolat volt, hanem abból fakadt, hogy ezt a régiót „voltak szívesek a második világháború után odaajándékozni a Szovjetuniónak, erre azért emlékeztetném a nagykövet urat”.

Borost arról is kérdezték, hogyan érintette Laszlóczkit és a bankot a szankciós listára kerülés. „Nem beszéltem vele, nem is tudom pontosan, ez a szankció mit jelent majd, valószínűleg nem utazhatnak az Egyesült Államokba” – felelte erre, hozzátéve: más korlátozásra nem számít. Arról is beszélt, hogy az IIB egy olyan nemzetközi szervezet, amelyre „különleges jogrend, egyfajta diplomácia védettség vonatkozik”, és habár a Nyugat úgy kezeli, mintha 100 százalékban orosz intézet lenne, soha nem volt még 50 százalék fölött sem az oroszok tulajdoni aránya.

„Meglehetősen alulértékelem én az orosz hírszerzőket, ha arra vannak rászorulva, hogy egy budapesti bankon keresztül kémkedjenek” – mondta arra, hogy az IIB-t kémbanknak szokás nevezni. És hogy milyen a piaci környezetük most? A bank mint olyan elég erős piaci nyomás alatt van, mert úgy viselkedtek vele a „magán pénzrendszer által eluralt nyugat képviselői”. De „az üzleti tevékenysége úgy lett felépítve, hogy az utolsó kifizetnivalóit is teljesíteni tudja, még hosszú ideig. És lehet reménykedni, hogy a politikai széljárás változik, jön majd egy konszolidáció, ha véget ér a háború” – mondta.