25,2 százalék volt az infláció márciusban
2023. április 12. – 08:38
Továbbra is 25 százalék felett az infláció Magyarországon, márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derült ki a KSH szerdán közzétett adataiból. Orbán Viktor többször is azt ígérte, hogy az év végére egy számjegyűre faragják le az inflációt, de mint látható, igen lassan csökken a drágulás mértéke. Januárban 25,7, februárban 25,4 százalék volt az infláció.
Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.
Az élelmiszerek ára 42,6 százalékkal emelkedett tavaly márciushoz viszonyítva, míg a háztartási energia 43,1 százalékkal drágult.
Az élelmiszereken belül a tojás ára (74 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben egy év alatt, de a tejtermékeké (72,8 százalék), a vaj és vajkrémé (68 százalék), valamint a kenyéré (67 százalék) is jócskán emelkedett.
A KSH adataiból az is kiderül, hogy a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia ára 27,6 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, a szeszes italokért és dohányárukért átlagosan 19,7, míg a szolgáltatásokért 13 százalékkal kellett többet fizetni márciusban, mint tavaly ugyanekkor.
A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek az elmúlt egy hónapban. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak februárhoz képest, míg a háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött.
Van, aki jól keres rajta, mégis leküzdené
Az infláció leküzdése az utóbbi hónapokban a magyar politika meghatározó kérdésévé vált. A kormány szerint a drágulásról elsősorban a háború, másodsorban az arra reakcióként adott brüsszeli szankciók tehetnek.
Orbán Viktor az évértékelőjében tigrishez hasonlította az inflációt, majd kijelölte a célt, hogy év végére egy számjegyűre gyalulják azt.
A kérdésnek viszont van egy másik oldala, ez pedig az infláció miatt növekvő adóbevételeké. A 27 százalékos magyar áfa világrekordnak számít, a 25 százalék feletti infláció pedig uniós rekordnak. Ez azt jelenti, hogy az állam áfabevételei ilyen nagy inflációnál és ilyen nagy áfánál jelentősen nőnek, ami nem kis segítség a költségvetésnek.
Ez tavaly azt jelentette, hogy az előirányzott 5487 milliárd forint helyett 6860 milliárd forint áfa folyt be az államháztartásba, ami a tervhez képest 25 százalék különbség. Ez az államnak persze jó, hiszen a kiadásai nem nőnek ilyen gyorsan, az embereknek (és elsősorban a bevételeik nagy részét azonnal elfogyasztó szegényeknek) viszont óriási teher. Erről itt írtunk bővebben.
A lakosság egyre súlyosabb terheire több ország a forgalmi adók csökkentésével válaszolt, Spanyolországban például áfamentessé tették a kenyér, a tej, a sajt, a tojás, a zöldség és a gyümölcs áfáját. Magyarországon ilyen nem volt, vannak viszont árstopok, amelyek a kormány szerint csökkentik, kritikus közgazdászok és az MNB szerint viszont brutálisan növelik az inflációt.
Az európai országok többségében az utóbbi hónapokban már csökkent az infláció, ahogy lefelé tartanak a globális energiaárak is, ez pedig előbb-utóbb be fog szűrődni Magyarországra. A brutális drágulásnak tehát egyszer mindenképpen vége lesz, kérdés, hogy mikor és milyen gyorsan. Arról, hogy hogyan jutottunk el ehhez az inflációs környezethez, ebben a cikkünkben nézegethet részletes adatokat.
Az eurózónában már megvalósult Orbán álma
Az Eurostat előrejelzése szerint az eurózónába tartozó 21 ország márciusi inflációs átlaga 6,9 százalék, így ezen országok többségében már megvalósult az a cél, amit Orbán Viktor tavaly tűzött ki, de csak idén év végére: vagyis az egy számjegyű infláció.
A magyar kormány által az elhibázott brüsszeli szankciókra fogott infláció az előzetes adatok szerint
- Luxemburgban csak 3 százalék,
- Spanyolországban 3,1 százalék,
- Hollandiában 4,5 százalék
volt 2023 márciusában, a sor másik végén 17,3 százalékkal Lettország, 15,6 százalékkal Észtország, illetve 14, százalékkal Litvánia áll.
Az eurózónában már tavaly december óta egy számjegyű az inflációs átlag, akkor 9,2 százalék volt, ami azóta hónapról hónapra tovább csökkent. A 21 ország közül idén márciusban már mindössze hatban volt két számjegyű.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerőseinek!