Újabb több évtizedes rekord dőlt meg januárban, amikor az előző év azonos hónapjához képest átlagosan 25,7 százalékkal drágultak a termékek és a szolgáltatások Magyarországon – derült ki a KSH tájékoztatójából. Ahogy az elmúlt fél évben mindig, úgy most is elsősorban a háztartási energia és az élelmiszerek drágultak leginkább, míg a ruhák, szolgáltatások, szeszes italok és tartós fogyasztási cikkek ára jóval kisebb mértékben nőtt.
Tizenkét hónap alatt, 2022. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 44,0 százalékkal emelkedett.
Ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék), a száraztészta (66,4 százalék), a margarin (57,9 százalék), a péksütemények (56,3 százalék), a baromfihús (48,3 százalék) és a tej (48,2 százalék) drágult. A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9 százalékkal csökkent.
A háztartási energia egy év alatt 52,4 százalékkal drágult.
Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 13,5, ezen belül az új személygépkocsikért 24,2, a konyha- és egyéb bútorokért, valamint a fűtő- és főzőberendezésekért egyaránt 20,6, a szobabútorokért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 49,0, a mosó- és tisztítószereké 33,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,7, a testápolási cikkeké 29,0 százalékkal lett magasabb.
A járműüzemanyagok 35,9 százalékkal drágultak tavaly januárhoz képest. A szolgáltatások díja 11,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 32,6, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,1, a sport- és múzeumi belépők 25,2, a járműjavítás és -karbantartás 24,2, a lakásjavítás és -karbantartás 23,1, a belföldi üdülés 22,0 százalékkal került többe.
Egy hónap alatt, 2022. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerek 2,4 százalékkal drágultak, ezen belül a tojást (mínusz 0,4 százalék) kivéve minden termékkör ára emelkedett. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 5,6, a csokoládé, kakaó 4,7, a kávé 4,3, a margarin 3,7, a párizsi, kolbász 3,5, a péksütemények 2,9, a baromfihús 2,8, a kenyér 2,7 százalékkal kerültek többe.
A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött decemberhez képest, ezen belül a vezetékes gázért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok 8,2 százalékkal drágultak. Az edény, konyhafelszerelés 3,6, az állateledelek 2,8, a sportszer és játék 2,4 százalékkal kerültek többe.
A szolgáltatások ára átlagosan 2,4 százalékkal nőtt, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 17,3, a tévé-előfizetés 10,0, a postai szolgáltatások 4,9, az egészségügyi szolgáltatás 3,9, a járműjavítás és -karbantartás 3,7, a telefon, internet 3,0 százalékkal drágult az előző hónaphoz viszonyítva.
Az elemzők nagy része, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és a Magyar Nemzeti Bank is egyetértenek abban, hogy valószínűleg ez a januári adat lesz a legmagasabb, februártól már csökken majd az infláció. Ez viszont persze nem feltétlenül azt jelenti, hogy a termékek olcsóbbak lesznek, csak azt, hogy a drágulás üteme lassul.
Ennek egy sor külső és belső oka van, leginkább az befolyásolja, hogy az élelmiszerek és az energia világpiaci ára hónapok óta csökken, ami mostanra szivárog be a magyar gazdaságba. Szintén javít a magyar kilátásokon, hogy az eurózónában az októberi csúcs óta folyamatosan mérséklődik a drágulás üteme: a januárra kiadott Eurostat-becslés szerint ez már a magyar adat egyharmada, 8,5 százalék volt.
Ha van rajta sapka, azért
A régi és szörnyű viccet felidézve az élelmiszerekkel ma Magyarországon két okból lehet probléma: ha van rajta sapka, azért, ha nincs rajta sapka, akkor meg azért. Magyarul amin ársapka van, abból áruhiány alakult ki, amin nincs ársapka, az meg iszonyú drága lett, hiszen az ársapkás termékekkel megtermelt veszteséget ezen hozzák vissza a kiskereskedők.
Az ársapka inflációra gyakorolt hatásairól eléggé eltérő vélemények vannak, a kormány szerint ezzel 2-3 százalékkal sikerült mérsékelni az inflációt, egyes közgazdászok és Matolcsy György jegybankelnök szerint pedig pont ennyivel növelték azt. Azt mindenki eldöntheti, hogy kinek ad igazat, viszont abból elég könnyű következtetéseket levonni, hogy az árstopok földje mindenkit messze ver inflációban az EU országai közül.
A lakosság körében amúgy elég népszerű ársapkák kivezetéséről hónapok óta megy az agyalás kormányzati körökben, Parragh László iparkamarai elnök szerint ennek lassan itt az ideje, és Nagy István agrárminiszter is arról beszélt, hogy hamarosan gond nélkül meg lehet majd szüntetni ezt az intézkedést. Nagy nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a kormány nem tervezi meghosszabbítani az árstopokat a most meghatározott április 30-i határidő után.
A brutális drágulással kapcsolatban mostanában megjelenő másik kérdés az, hogy vajon a kiskereskedők mennyire árazzák tudatosan túl a termékeiket, hogy az infláció ürügyén keressék agyon magukat. Ennek a Gazdasági Versenyhivatal is megpróbál utánajárni, ők az elmúlt hetekben elsősorban a tejiparban kezdték el vizsgálni az árazási gyakorlatokat.
Elemzői gondolatok
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója gyorskommentjében azt írta, hogy
„a januári inflációs adat várakozásunk (25 százalék) felett alakult. Előrejelzésünk azon alapult, hogy az inflációt hajtó mögöttes tényezők lendülete megtört, és lassan csökkenés kezdődhet a bázishatások miatt is.”
Az üzemanyagok ársapkájának decemberi kivezetése nagyjából 0,7-0,8 százalékos áthúzódó hatást jelenthetett januárban, ezen túl az árak nem változtak nagyobb mértékben a kutakon. Az áremelkedésben eddig meghatározó élelmiszereknél a kereslet látványos visszaesése tapasztalható (decemberben az élelmiszerboltok értékesítési volumene 11 százalékkal csökkent az előző évhez képest) a lakossági reáljövedelem csökkenése miatt, így enyhülhet az árnyomás.
A szakember szerint az idén a gazdasági lassulás ellenére az infláció viszonylag magas szinten ragadhat (2023-ban az éves átlag 18,3 százalék körül alakulhat), ráadásul felfelé mutató kockázatok is vannak.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője volt előzetesen a legpesszimistább, de még ennél is magasabb lett az adat, így a piaci konszenzust érdemben felülmúló inflációról beszélhetünk.
Az ING előrejelzéséhez képest a meglepetést elsősorban a maginflációs kosár elemei okozták, ugyanis a volatilis tételek áralakulásától megtisztított mutató is magasabb lett, méghozzá 25,4 százalékos éves bázison. Mindez arra utal, hogy továbbra is meglehetősen erős az alapvető inflációs nyomás.
Hajdu Egon, az Eurizon Asset Management Hungary Zrt. befektetési igazgatója szerint optimizmusra adhat okot, hogy a világgazdasági vérkeringésbe visszatérő Kína a saját termékein keresztül deflációt (árcsökkentést) exportál, mert Kínában most esnek az árak.
Ugyanakkor az infláció mérséklésének legnagyobb globális ellensége a feszes munkaerőpiac:
ameddig kevés a munkaerő, ameddig a vállalatok csak magas bérekkel tudnak embereket felvenni, és mindenkinek van munkája, aki szeretne dolgozni, addig nem fog érdemben csökkenni a kereslet, és nem fognak érdemben csökkenni az árak.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője is kockázatot lát az ár-bér spirálban, ő 2023-ra átlagosan 17-18 százalékos inflációt jósol, ugyanakkor az elemző később egyre gyorsabb inflációcsökkenésre és 2024-re 7 százalékos átlagos inflációra számít.
Az éttermeken és a menzákon csattan az ostor
Már ősszel sokat írtunk arról, hogy az élelmiszer- és energiaárak elszállása egy csomó ágazatban nagyon fenyegető, ez mostanra valósággá vált. Az egyik ilyen ágazat a vendéglátás, ahol a költségek nagyon nagy részét pont az energia és az alapanyagok teszik ki. Legutóbb egy cikkben részletesen foglalkoztunk az ágazattal, akkor kiderült, hogy:
- egy csomó hely csődbe ment és bezárt a megemelkedett költségek miatt, de azért csődhullám még nem látható;
- sokan hatékonyságnöveléssel és áremeléssel próbálkoznak, de kérdés, meddig bírja a vendégek pénztárcája;
- van, aki szerint az egész vendéglátás a mediterrán országok modelljei felé halad, azaz hétköznaponként egyre több hely csak ebédre és vacsorára nyit ki, és elsősorban a hétvégére koncentrálnak.
Hasonló kihívásokkal jár a menzák üzemeltetése. A megnövekedett költségeket itt vagy az önkormányzatnak, vagy a gyerekek családjainak kell állni, de a legtöbb helyen ezt az önkormányzatok inkább magukra vállalják. Erről itt írtunk bővebben.
Mikor lesz már vége?
Európa legtöbb államában már ősz óta csökken az infláció, ami miatt jogos a kérdés, hogy nálunk mi a fenéért növekszik még, és mikor fog már végre itt is csökkenni. Az okosok szerint valószínűleg ez a januári adat volt a csúcs, és most már szépen-lassan lefelé tendálnak majd a számok, Orbán Viktor azt is beígérte, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció. Ez mondjuk nem nagy vállalás, tekintve, hogy az eurózónában már most is annyi, de a legtöbben azért összetennék a kezüket, ha már nem vernénk minden más európai országot a drágulásban.
A legtöbb külső mutató most már tényleg arra utal, hogy küszöbön a drágulás vége, tehát 2023 második felére valószínűleg nem fogunk minden héten a szívünkhöz kapni a az árak láttán. Arról, hogy hogy jutottunk el ehhez az inflációs környezethez, ebben a cikkünkben nézegethet részletes adatokat.