Túl a csúcson: kicsit csökkent az infláció, 25,4 százalék volt februárban

2023. március 8. – 08:32

Túl a csúcson: kicsit csökkent az infláció, 25,4 százalék volt februárban
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

25,4 százalék volt az infláció februárban Magyarországon – derül ki a KSH legfrissebb tájékoztatójából. A februári adatot azért várták sokan izgalommal, mert korábban több helyről azt kommunikálták: a januári 25,7 százalékos infláció lehet a rekord, és innen csökkenés következik. Az előző hónapokhoz hasonlóan most is az élelmiszerek és a háztartási energia drágult a leginkább.

Másfél éve velünk van, és mindenki a végét várja – a politikusok egymásra, Brüsszelre meg Moszkvára kenik a felelősséget az évtizedek óta nem látott inflációért, de az embereket csak az érdekli, hogy mikor lesz már vége az egésznek. És a több helyről jövő ígéretek szerint ha vége nem is lesz, de legalább normális mederbe tér vissza a következő hónapokban.

Erre már az év eleje óta vannak jelek: a statisztika szerint a háztartási energia ára a novemberi csúcs óta csökkent, és az élelmiszerek inflációja is mérséklődött decemberről januárra. Van, ahol a hétköznapi életben is lehet érezni hasonlókat, februárban például az Aldi és a Lidl is jelentősen csökkentette a vaj, majd a többi tejtermék árát.

Más kérdés, hogy sokaknak az a benyomásuk: bizonyos termékek árának csökkenését más termékek drágításával érik el az üzletláncok. Így például brutálisan drága zöldségekkel és gyümölcsökkel is sokan találkoztak mostanában a boltokban. Egy olvasónk nemrég azzal akasztotta ki a szerkesztőséget, hogy elküldött egy fotót a Spar gyümölcssalátájáról, amit 16 400 forintos kilós áron árultak.

A KSH friss adatai is mérséklődést mutatnak: az előző év februárihoz képest 25,4 százalék volt az infláció, ami három tizeddel kevesebb, mint az előző havi adat. A részletezésből az látszik, hogy 2022. februárhoz képest 2023 februárjában az élelmiszerek ára 43,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (79,2 százalékkal), a tejtermékek (76,2 százalékkal) a vaj és vajkrém (75,1 százalékkal), a sajt (72,1 százalékkal), a kenyér (71,1 százalékkal), az édesipari lisztesáru (68,6 százalékkal), a száraztészta (57,3 százalékkal), a tej (53,7 százalékkal) és a péksütemények (51,9 százalékkal) drágultak meg. A liszt (9,8 százalékkal) és az étolaj (3,4 százalékkal) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 49 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 12,6, ezen belül az új személygépkocsikért 23,9, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,2, a konyha- és egyéb bútorokért 19,6, a szobabútorokért 17,8 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 18,8, ezen belül a szeszes italok 25,6 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 55,5, a mosó- és tisztítószereké 33,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 28,5, a testápolási cikkeké 28,2 százalékkal lett magasabb. Az üzemanyagok 30,3 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 11,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 33,2, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,7, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a járműjavítás és -karbantartás 24,7, a belföldi üdülés 23,8, a lakásjavítás és -karbantartás 22,0 százalékkal került többe.

Egy hónap alatt is volt változás, így 2023 januárjához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,4, a kávé 6,1, a gyümölcs- és zöldséglé 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,9, a munkahelyi étkezés 2,2, az éttermi étkezés 1,9, a kenyér 1,3, a csokoládé, kakaó 1,2 százalékkal került többe.

Olcsóbb lett a margarin (2,2 százalékkal), a sertéshús (0,6 százalékkal), a baromfihús (0,5 százalékkal) olcsóbb lett. A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal mérséklődött az előző havihoz képest. Az állateledelek 7,0, a virág és dísznövény 4,9, az ágy- és asztalnemű 3,0 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 2,5, a sport- és múzeumi belépők 2,3, a belföldi üdülés 1,9, a testápolási szolgáltatások 1,6 százalékkal drágultak.

Van, aki jól keres rajta, mégis leküzdené

Az infláció leküzdése az utóbbi fél évben a magyar politika meghatározó kérdésévé vált. A kormány szerint a drágulásról elsősorban a háború, másodsorban az arra reakcióként adott brüsszeli szankciók tehetnek. Orbán Viktor az évértékelőjében tigrishez hasonlította az inflációt, majd kijelölte a célt, hogy év végére egy számjegyűre gyalulják azt.

A kérdésnek viszont van egy másik oldala, ez pedig az infláció miatt növekvő adóbevételeké. A 27 százalékos magyar áfa világrekordnak számít, a 25 százalék feletti infláció pedig uniós rekordnak. Ez azt jelenti, hogy az állam áfabevételei ilyen nagy inflációnál és ilyen nagy áfánál jelentősen nőnek, ami nem kis segítség a költségvetésnek.

Ez tavaly azt jelentette, hogy az előirányzott 5487 milliárd forint helyett 6860 milliárd forint áfa folyt be az államháztartásba, ami a tervhez képest 25 százalék különbség. Ez az államnak persze jó, hiszen a kiadásai nem nőnek ilyen gyorsan, az embereknek (és elsősorban a bevételeik nagy részét azonnal elfogyasztó szegényeknek) viszont óriási teher. Erről itt írtunk bővebben.

A lakosság egyre súlyosabb terheire több ország a forgalmi adók csökkentésével válaszolt, Spanyolországban például áfamentessé tették a kenyér, a tej, a sajt, a tojás, a zöldség és a gyümölcs áfáját. Magyarországon ilyen nem volt, vannak viszont árstopok, amelyek a kormány szerint csökkentik, kritikus közgazdászok és az MNB szerint viszont brutálisan növelik az inflációt.

Az európai országok többségében az utóbbi hónapokban már csökkent az infláció, ahogy lefelé tartanak a globális energiaárak is, ez pedig előbb-utóbb be fog szűrődni Magyarországra. A brutális drágulásnak tehát egyszer mindenképpen vége lesz, kérdés, hogy mikor és milyen gyorsan. Arról, hogy hogy jutottunk el ehhez az inflációs környezethez, ebben a cikkünkben nézegethet részletes adatokat.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerőseinek!

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!