Mi lesz így Budapesttel? Olyan feszült körülmények között indul el a Fővárosi Közgyűlés, mint még soha

Péntek délelőtt alakul meg az új Fővárosi Közgyűlés, ami a magyar belpolitika egyik legizgalmasabb terepe lehet a következő hónapokban. Karácsony Gergelynek nem sikerült többséget kialakítania maga mögött, így minden egyes döntést alkuk sorozata előzhet meg. Ez egyfelől jelentősen meghosszabbíthatja a döntéshozatalt és akár meg is nehezítheti Budapest működését, másrészt olyan demokratikus viszonyokat teremthet, amelyektől az elmúlt 14 évben elszoktunk.

Az elmúlt napokban két fő kérdés körül alakult ki vita a főpolgármester és Magyar Péter, illetve Vitézy Dávid között.

• Ki vagy kik lesznek a főpolgármester-helyettesek?
• Milyen jogkörök maradnak a főpolgármesternél, és mik kerülnek át az új közgyűléshez? Ez a kérdés hivatalosabban úgy hangzik, hogy miben változzon az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, az szmsz.

Az elmúlt hetekben, de főleg az elmúlt napokban szinte mindenki egyeztetett mindenkivel. Karácsony Gergely a Fidesz kivételével minden frakcióvezetővel külön-külön is leült tárgyalni, szerdán pedig az összes frakciót meghívta a Városházára, ahova már Szentkirályi Alexandra is elment egy limonádéval a kezében. Bár a megbeszélést többen konstruktívnak írták le, nem sikerült minden pontban megegyezni.

A 33 fős új közgyűlésben minden döntéshez 17 képviselő szavazatára lesz szükség, ennyien jelentik a többséget. Karácsony Gergelynek tehát a saját 3 fős frakcióján (Párbeszéd) kívül 14 képviselőt kell meggyőznie. Ez egyelőre nem tűnik túl egyszerű feladatnak.

Miután a parlament fideszes többsége a Mi Hazánk javaslatára visszaállította a listás választási rendszert a fővárosban, októbertől már nem a kerületi polgármesterek ülnek a Fővárosi Közgyűlésben, hanem pártlistákról került be 32 képviselő. A testület 33. tagja a főpolgármester, akit közvetlenül választották meg a budapestiek.

Karácsony Gergely a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogy az előző ciklusban a javaslatok 58 százalékát egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, de vannak olyan szimbolikus és személyi döntések, ahol fontosabbak az országos pártpolitikai érdekek, és nincs ekkora egyetértés.

Nincs helyettes

2019-ben öt főpolgármester-helyettessel kezdte meg a ciklust Karácsony Gergely, ám akkor még kényelmes többsége volt, és az őt támogató pártok mindegyike delegálhatott egy-egy jelöltet a vezetésbe.

Most azonban – a rendszerváltás óta először – úgy kezdi meg a munkát az új városvezetés, hogy a főpolgármesternek nincsenek helyettesei.

Karácsony Gergely ragaszkodna az eddigi helyetteséhez, Kiss Ambrushoz, akinek a főpolgármester szerint fontos szerepe volt abban, hogy Budapest életben tudott maradni a válságok és kormányzati megszorítások közepette.

Magyar Péter azonban jelezte: a Tisza Párt semmiképp nem szavazná meg Kiss Ambrust, mert korábban a Gyurcsány- és Bajnai-kormány alatt kabinetfőnökként, illetve szakállamtitkárként dolgozott, és távol akarják tartani magukat a 2010 előtti politikai világtól.

A Tisza Pártnak veszélyes terep Budapest, és talán utólag már ők is megbánták, hogy a választás előtt nem vonták vissza a fővárosi listát. Ha ugyanis Karácsonnyal együtt szavaznak, akkor a kormányoldal rögtön rájuk süti a Gyurcsány-bélyeget. Ha viszont mindenben akadályozzák a főváros működtetését, akkor azt a kritikát kapják meg az ellenzéki oldalon, hogy nem képesek a felelős vezetésre, és Karácsony gáncsolásával végső soron a fideszes főispán kezére akarják a fővárost játszani. Tíz képviselővel úgy kell tehát lavírozniuk, hogy távol tartsák magukat a Fidesztől és az eddigi ellenzéktől is.

Ennek a kísérletnek az egyik lépése, hogy nem akarnak főpolgármester-helyettest jelölni, nem delegálnak tagokat az igazgatóságokba, felügyelőbizottságokba, mindössze két tanácsnokot adnak. Karácsony szerint Magyarék egyedül Vitézy Dávidot támogatnák helyettesként, habár ezt így soha nem mondták ki.

A főpolgármester olyan kompromisszumot javasolt, hogy két helyettese legyen: Kiss Ambrus és Vitézy Dávid. Ez azonban nem menne át a testületen. A Tisza így, csomagban sem szavazná meg Kisst, a 10 fős Fidesz-frakció – az eddigi nyilatkozatok szerint – pedig egyik jelöltet sem támogatná. Vitézyt azzal vádolják, hogy elárulta fideszes szavazóit azzal, hogy összeáll Magyarral és Karácsonnyal. Kiss Ambrust pedig csak szimplán Gyurcsány káderének nevezte Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője.

A DK Kiss Ambrust ugyan megszavazná, Vitézyt azonban semmilyen formában nem támogatják Gyurcsányék. A Kutyapárt nem szeretne helyettest jelölni, de szerintük jogos elvárás, hogy Karácsonynak legyen egy olyan helyettese, akit ő választ, és akiben megbízik. Baranyi Krisztina, a Kutyapárt fővárosi képviselője, ferencvárosi polgármester úgy nyilatkozott: harminc százalék felelősséggel jár, és érthetetlen, hogy a Tisza Párt miért akar távol maradni a főváros ügyeitől. Arra a Kutyapárt sem lenne vevő, hogy a főpolgármester egyetlen helyettese a korábbi ellenfele, Vitézy Dávid legyen.

Karácsony Gergely csütörtökön délután egy videóban még Tarlós István volt főpolgármestert is felvonultatta maga mellett. Tarlós ugyanis a napokban nagy meglepetésére felhívta őt, és azt monda neki: „Tartsál ki, igazad van. Egy főpolgármesternek meg kell tudnia választani a közvetlen kollégáit.”

Karácsony a pénteki alakuló ülésen így nem nyújt be javaslatot a főpolgármester-helyettes személyére, Kiss Ambrus pedig a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójaként ugyanazokkal a jogkörökkel dolgozhat a jövőben, mint eddig helyettesként. A főpolgármester abban bízik, hogy előbb-utóbb megállapodásra jutnak a pártok. „Megvárom, amíg a munkaterápia egy kicsit jobb belátásra bírja a pártokat, és esetleg rájönnek arra, hogy itt van egy város, amiért felelősséggel tartoznak – fogalmazott a főpolgármester – ha meg nem, akkor a főispán fog rám küldeni valakit főpolgármester-helyettesnek.”

„Ha ez a közgyűlési frakciók szerint így oké, akkor majd a főispán embere kap egy irodát a negyedik emeleten, hozzá egy kávéfőzőt, viszont semmilyen jogkört.”

A jogszabályok szerint ugyanis a főváros működtetésének egyik feltétele az, hogy Karácsonynak legyen egy helyettese a közgyűlésből (azaz nem külsős helyettes). Ha a képviselők hónapokig nem tudnak dönteni, akkor valóban léphet a Fővárosi Kormányhivatalt vezető főispán, aki nem más, mint a Fidesz–KDNP fővárosi listáján közgyűlési mandátumot szerző, majd arról lemondó Sára Botond. Az így a főispáni poszton maradó Sára feladata, hogy helyreállítsa a törvényes működést. Ebben az esetben akár ő is jelölhetne helyettest.

„A közgyűlésnek törvényesen kell működnie” – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Gulyás azt kizártnak tartja, hogy a főispán közbelépése után Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi listavezetője legyen Karácsony helyettese. Mindeközben Vitézy is azt mondja, hogy nem vállalná a posztot akkor, ha Sára Botond jelölné őt. Egy hosszú jogi procedúra végén azonban akár odáig is eljuthat a főispán, hogy felkéri az Országgyűlést: oszlassák fel a közgyűlést, és írjanak ki új, időközi választást Budapesten.

Megy a bingó a főpolgármester jogköreiről is

A főpolgármester-helyettes kérdése mellett a másik nagy mumus a főváros szervezeti és működési szabályzata, azaz az szmsz. Ez persze elsőre elég unalmas vitatémának tűnik, de úgy máris érdekesebb, ha a lényegre szűkítjük le: Karácsony és a Vitézy–Tisza Párt duó azon nem tud megegyezni, milyen jogkörök maradjanak a főpolgármesternél, és miket vegyenek el tőle. Magyarán, hogy miben dönthessen egyedül a főpolgármester, és miben nem.

Karácsony Gergely a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte a Tisza Párt szerelmes lett Vitézybe, és egy „mesterterv szerint Vitézy minden hatalmi jogkört magához ragadva kvázi főpolgármesterként vezetné a várost”. Szerinte ez azt jelentené, hogy a Fidesz vesztes jelöltje veszi át a hatalmat az ellenzéki többségű fővárosban. A főpolgármester azt állította, hogy az általa látott javaslatban az összes jogkört el akarják venni tőle, „konkrétan arról szólt a javaslat, hogy a főpolgármester egy senki, Vitézy Dávid pedig minden”.

Vitézy erre úgy reagált, hogy „fogalmilag lehetetlen”, hogy a főpolgármester-helyettesnek több joga legyen, mint magának a főpolgármesternek, és nem létezik ilyen javaslat. Az LMP-s képviselő szerint ugyanakkor a főpolgármesternek „extrém módon” széles a jogköre a többi polgármesterhez képest, ám ezeket még Karácsony elődje, Tarlós István harcolta ki. A jelenlegi szmsz szerint a főpolgármester korlátlanul és indokolás nélkül vétózhat, és előterjesztői elsőbbsége is van. Eddig ezeket a jogköröket sem Tarlósnak, sem Karácsonynak nem kellett használnia, mert többségük volt a közgyűlésben. Most változott a helyzet.

Ebben a kérdésben egyelőre Vitézy Dávid a legaktívabb, jó pár módosítást kezdeményezett. Egyes vélemények szerint Magyar Péter ezt a részt teljesen rábízta Vitézyre, aki már a módosításaival teletűzdelt szmsz-szel járt a háttértalálkozókra is. A frakcióvezetőnek több javaslata is van.

• A főpolgármester két ülés között ne dönthessen egy személyben a közgyűlés nélkül (ahogy a kormány is teszi néha a veszélyhelyzetre hivatkozva) például a nemzetközi sporteseményre való pályázatról, a fővárosi cégek beruházásainak prioritásairól (útfelújítások, közműberuházások), uniós pályázatokról, agglomerációs tarifamegállapodásról vagy épp a gazdasági társaságok alapítói, tulajdonosi jogkörébe tartozó kérdésekről.
• A BKK, a BKV, a Budapesti Közművek vezérigazgatóinak munkáltatói joga szálljon vissza a Fővárosi Közgyűlésre a főpolgármesterről.
• A közgyűlés dönthessen a fővárosban élőket különböző ügyekben megszavaztató Budapesti Lakógyűlések kérdéseiről.

Az álláspontok szinte napról napra változnak, és úgy tűnik, Karácsony kénytelen lesz lemondani több jogköréről is, hogy elfogadja az szmsz-t a közgyűlés. A keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy 19 főpolgármesteri jogkörből enged. Vitézy szerint viszont nagyon nem mindegy, mik ezek a jogkörök, mert nem azonos a súlya mindegyiknek. Az LMP frakcióvezetője állítja: Karácsony a lényegesebb elemekből nem enged.

A főpolgármester már többször kijelentette, hogy vannak olyan jogosítványok, amelyekhez ragaszkodni fog. Például ahhoz, hogy két ülés között a főpolgármester is eljárhasson különböző ügyekben, a másik a fővárosi cégek vezetőinek kinevezéséhez kötődik. Ezt azzal magyarázta, hogy ez a főpolgármester felelőssége, őt szidják a budapestiek, ha nem működik jól a tömegközlekedés. Abban viszont engedne, hogy a képviselők hosszabb időt kapjanak a rendelettervezetek megismerésére és a közgyűlési beszédekre, és a képviselői fizetéseket is megemelné.

Úgy tudjuk, a Tisza Pártnak, a DK-nak és a Fidesznek is lesznek még ötletei az szmsz-módosításhoz. A módosítókkal teletűzdelt szmsz-ről pénteken, már az alakuló ülésen szavaznak. Ha azt nem szavazzák meg, akkor egyelőre minden marad a régiben.

Komoly vita lehet még a BKK-rendészet felállításáról is, ami Vitézy Dávid egyik legfontosabb kampányígérete volt főpolgármester-jelöltként, hogy a budapestiek „atrocitásoktól mentes, tiszta és rendezett körülmények között” utazhassanak a buszokon, villamosokon, metrón. A frakcióvezető az alakuló ülésre már be is nyújtotta a javaslatot, amit várhatóan a Tisza Párt is megszavaz, legalábbis Magyar Péter maga is többször kiállt az ötlet mellett. Karácsony szerint ugyanakkor ez csak egy politikai termék, hiszen „BKK-rendészet hosszú évek óta van”, a Fővárosi Rendészet látja el a feladatot.

Vitézy előterjesztésében az szerepel, hogy 365 napos, 24 órás készenléti szolgálat álljon fel a Fővárosi Rendészet létszámbővítésével, és állandó járőröket biztosítana a város kritikus pontjaira, közlekedési csomópontjaiba és vonalaira. A vitába Szentkirályi Alexandra is beszállt: a Fidesz azt javasolja, hogy növeljék a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözési óraszámát, és a kiemelt pontokon a főváros teremtse meg a 24 órás jelenlét lehetőségét.

Még nem kerül napirendre a jövő évi költségvetés, de arról is meg kell majd állapodniuk a képviselőknek, ha nem akarják, hogy Sára Botond főispán alkossa meg a főváros gazdálkodását.