Így építik körbe a partot – egymás után valósulnak meg a vitatott beruházások a Balaton körül

Kemping helyett százmillió forintos házak; MÁV-üdülő helyére konferenciaközpont külön bevezetett Balatonnal; letarolt, majd üresen hagyott terület; és 175 hajóra tervezett, a strandot kettévágó kikötő – néhány beruházás a Balaton-parti településekről, amit hiába ellenzett a lakosság egy része, hiába támadták meg a bíróságon, akkor is felépült vagy jelenleg is dolgoznak rajta.

A Balaton partját évről évre egyre nagyobb arányban terítik be a nagy, sok esetben oda nem illő beruházások. A természetes és zöld partszakaszokat felváltják az épületkomplexumok, vagy a magáncélra megvásárolható, árban mindenképpen luxuskategóriába tartozó ingatlanok. Eközben a helyiek sokszor már azért küzdenek, hogy a megszokott helyükön valahogy még oda tudjanak menni a vízhez. Összeszedtük, hogy milyen nagyobb, vitatott beruházások valósultak meg az elmúlt években a Balatonnál, és mik készülhetnek el a következő években. Természetesen csak a teljesség igénye nélkül, mivel mára alig akad olyan település, amelynek ne jutna legalább egy ilyen projekt.

Balatonakarattya

Néhány éve Akarattya megkapta a maga nagy beruházását: két éve már javában készült a Magyar Nemzeti Bank alapítványának konferenciaközpontja. A partra, az egykori MÁV-gyermeküdülő helyére gyakorlatilag felhúztak egy teljesen új negyedet. A korábban itt található MÁV-nyaralóban – ami jóval visszafogottabb építmény volt – az 1970-es évektől pihenhettek a vasutasok, illetve gyermekeik, viszont az elmúlt bő két évtizedben már üresen álltak az épületek. A végül az MNB alapítványához került a terület, ahol felépült a Balatonakarattyai Oktatási- és Konferencia Központ néven futó projekt. A területére még a Balatont is bevezették, amire „jóléti vízfelület” néven kaptak engedélyt. Itt egy részén korábban csónakkikötő működött, így egy szűkebb meder már megvolt, de az nem nyúlt be ennyire a területre.

A konferenciaközpont, aminek éves működési költségét 2022-ben 2 milliárdra becsülték végül tavaly nyárra készült el. Az MNB felügyelőbizottsága egyébként idén jelezte, hogy túl nagy lábon él a jegybank, itt szóba került az akarattyai üdülő is. Az épületek hivatalosan, az MNB-Ingatlan honlapja szerint workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszínéül szolgálnak. Az építmények területe több mint 12 ezer négyzetméter, amiből hasznos körülbelül 9 ezer. A helyiek leginkább azért kritizálták a beruházást, mert az új komplexum jelentősen megbolygatta a környezetet, ráadásul a környező infrastruktúrát nem igazították a fejlesztéshez.

Balatonfüred

A sokak által az északi part központjának tartott Balatonfüreden egymást váltják a nagyobb, leginkább a NER-hez köthető projektek. Bár az átalakítások nagyok, itt nem jellemző, hogy a lakók tömegesen fellázadnának egy-egy beruházás ellen. Azonban Füredet is érdemes megemlíteni, mert a településen gyakorlatilag mindig folyamatban van valami nagyobb építkezés, ami évről évre teljesen átformál egy-egy városrészt vagy utcát.

Az egyik legnagyobb, jelenleg is folyamatban lévő gigaprojekt a Balaport ingatlanegyüttes. A korábbi vitorláskikötő helyén most az új kikötő mellé 200 férőhelyes mélygarázst, 24 luxusapartmant és egy 102 szobás, ötcsillagos szállodát is építenek. A fejlesztő BalaPort Investmentnek tavaly május óta Szepesi Richárd szállodaipari szakember az egyedüli tulajdonosa. Balatonfüreden a Fidesz-közeli gazdasági elit gazdagodását a K-Monitor tavaly kiadott interaktív térképe mutatja be a legjobban: ezen látható, hogyan sajátította ki az elmúlt években a NER Tihanyt és Balatonfüredet.

Tihany

Tihanyban a Cordia ingatlanfejlesztő cég leányvállalata 45 lakásos lakótelepet akar építeni a Kenderföldeknek nevezett, spontán beerdősült területen, közel a révhez. A tervekből hatalmas fölháborodás lett, ezért egy viharos márciusi képviselő-testületi ülés után elhalasztották a döntést a projektről, de azóta sem történt érdemi változás az ügyben. Időközben a település fideszes polgármestere, aki 18 éve irányította Tihanyt, bejelentette visszavonulását a polgármesterségtől. A település vezetését Kötél Balázs független polgármester veszi át október 1-jétől. A 45 lakásos lakótelep jövőjéről egyelőre nem sokat tudni.

Tihany egyébként a nagy építkezések mellett a NER egyik kedvence üdülőhelyévé is vált. Azt, hogy miként vált a levendulamezők és történelmi-geológiai emlékek községéből részben a beton településévé, korábbi Komplex cikkünkben foglalkoztunk. A településen egyébként valamilyen formában jelen van NER-elit egy része és az ország leggazdagabb emberei is. Az új tihanyiak között ott van Mészáros Lőrinc, akinek luxuspanorámás ingatlana mellé van itt több borászata, étterme, sőt még gyümölcsöse is. Rogán-Gaál Cecíliának is van itt nyaralója, de áttételesen felmerül Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt neve is.

Balatonakali

Akalinak néhány évvel ezelőtt még három vízparti kempingje is volt, ebből az eredetihez hasonló formájában egy maradt meg. A 24.hu néhány éve írta meg, hogy a vízparti naturista kemping helyére egy új tulajdonos 2021-ben, kihasználva a 10 százalékos beépíthetőséget, apartmanokat és sorházakat tervezett. A Levendula Naturista Kemping végleg bezárt, a sorházak viszont nem készültek el. A település másik felén viszont eltérő a helyzet: a korábbi Strand-Holiday kemping helyén – ami korábban az egyik leghosszabb partszakaszú balatoni kemping volt – a 2016-os felszámolás után két terület jött létre. Az egyik rész Mészáros Lőrinchez került, itt található az egyetlen, ma is működő kemping.

A másik részt egy beruházó építette be apartmanházakkal. A nagyjából egy kilométeres szakaszon 2020-ra tervezték az üdülők átadását, de 2024 nyarára sem talált minden ház gazdára. A beruházó, SSS Group honlapja szerint a The Village Holiday nevet viselő projektben elkészült lakásokból és házakból még mindig lehet vásárolni, egy ingatlanközvetítő oldalon pedig szintén máig hirdetik ezeket. Ez a projekt korábban onnan vált „ismertté”, hogy 2019-ben 150 méter hosszan, nagyjából 8-12 méteres sávban letarolták a kiemelten védett nádast. A beruházót gyorsan eltiltotta a kormányhivatal és kötelezték őket, hogy telepítsék vissza a növényzetet.

Az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárásban az ingatlanfejlesztő cég tisztázódott, mert a földmunkát végző kivitelezőt hivatalosan úgy bízta meg a mederkezeléssel, hogy azt az engedélyben meghatározott módon, illetve a feltételek betartása mellett végezheti. Ennek ellenére a földmunkacég a bírósági adatok szerint az engedély kereteit jelentősen túllépve pusztította a nádast, ráadásul azt is tudták, hogy a nádirtással jogellenes tevékenységet végeznek. A megbízott földmunkavégző cég két embere felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kapott.

Zánka

Januárban derült ki, hogy Balaton-parti villák épülhetnek az egykori zánkai MÁV-üdülő területén. A telek jelenleg építési területnek számít, a rajta található épületeket már ekkorra elbontották. Az ingatlan 2015-ig az állami vasúttársaság üdülőjeként funkcionált, majd bezárása után állami tulajdonba került. A több mint 16 ezer négyzetméteres telket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 574 millió forintért adta el 2022-ben árverésen. A 24.hu a vevőről, a Goro Maxi Kft. nevű cégről azt írta, hogy annak vezetője Weinhardt Csaba vitorlázó volt. Tavaly nyáron viszont a cég a tóparti telekkel együtt két magántőkealap, a Trustify I. Magántőkealap és a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealap tulajdonába került.

A társaság a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felügyelete alatt álló MFB Csoport által elindított városi tőkealapok egybeolvadásával jött létre. Weinhardt Csaba, aki ügyvezetőként maradt a cégben, a tervekről korábban azt mondta: „a Balaton-régió és a környék hagyományos nyaralóira, a klasszikus balatoni villaépítészet előképeire támaszkodó, emberi léptékű üdülőépületeket tartalmazó fejlesztést kívánunk létrehozni. A konkrét tervezési munkát még nem kezdtük meg, így tervek még nem állnak rendelkezésre.”

A zánkai önkormányzat honlapján található dokumentumok szerint a tulajdonos „a klasszikus balatoni villákra jellemző stílusú építmények kialakítását tervezi”, és a parkos, fás jelleg megtartását ígéri, illetve a nádas védelmét. A tulajdonos kérésére az önkormányzat 60 százalékról 55 százalékra csökkentette a zöldfelület legkisebb mértékét, az új szabályozás pedig elvileg azt is lehetővé teszi, hogy a telek beépítettsége 20 százalékos legyen.

Badacsonyörs

A nyugodt kis településrészen, ami hivatalosan Badacsonytomajhoz tartozik, még 2021-ben lett hatalmas felháborodás abból, hogy a kemping területének tulajdonosa gyakorlatilag az összes ott található fát kivágta. A régi tölgyfák állítólag betegek voltak. A történtek után volt egy feszült hangulatú lakossági fórum, ahol a lakosok és a nyaralótulajdonosok azt akarták kideríteni, hogy mit terveznek a területre – számolt be ekkor a 24.hu. Aztán magától a beruházótól, a B-FUND Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt. egyik képviselőjétől derült ki, hogy négycsillagos szállodát, apartmanszállásokat és egy kempinget álmodtak a területre.

A terület tulajdonosi háttere korábban sem volt túlságosan egyszerű, 2020-ra gyakorlatilag átláthatatlanná vált az egész. Előbb Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc üzlettársának érdekeltsége volt, majd a papírok szerint egy B-WELL nevű, végső soron egy svájci adóparadicsomban bejegyzett cég tulajdonában álló ingatlanbefektetési alapkezelőhöz került – foglalta össze a helyzetet 2020-ban az Átlátszó. Jászai már 2021-ben jelezte: a beruházáshoz és a fakivágásokhoz neki semmi köze, ő 2019-ben értékesítette a területet a B-WELL-nek. A kivitelezési munkák kezdetét három évvel ezelőtt 2023 tavaszára mondták, de a projektből máig nem lett semmi, a kivágott fák helyén máig nem áll semmi. Hogy végül belekerül-e a badacsonyörsi panorámába a luxusszálló, egyelőre kérdés.

Balatonmáriafürdő

Balatonmáriafürdőn nagy ellenkezést váltott ki 2022-ben a győri Balaton Coast Kft. építkezésének bejelentése. A Balaton partján található területre egy 71 lakásos, háromszintes épületkomplexumot szeretne a beruházó. A tervekért a helyi civilek annyira nem voltak oda, tiltakozni kezdtek: jelezték, szerintük a kaszárnyaszerű épület egyáltalán nem illik a nyaralóövezetbe a nádassal körbevett szabadstrandhoz. Ráadásul szerintük az emiatt megnövekedett forgalmat a környező kis utcák sem bírnák. 12 ezren írták alá az építkezés ellen szóló petíciót, miután 2022 januárjában meg is állt egy ideig a projekt, hogy a beruházó átgondolja, min lehetne módosítani.

A rendszerváltás óta a terület egy részét – nagyjából ötödét – az önkormányzat bevitte egy projektbe, de elbukta: a több mint 5000 négyzetméteres területet évekkel ezelőtt 130-150 millióért hirdette a bank, de csak nemrég akadt vevőre, a Népszava információi szerint jóval drágábban. A területen a beépíthetőség 30 százalék, a beépíthető magasság 7,5 méter. A marcali építési hatóság végül a 71 lakásos ingatlanra, amelyben a szolgálati lakások számát megnövelték az apartmanok kárára, megadta az engedélyt, így elkezdődött az építkezés. A beruházó gyakorlatilag a szolgálati lakásokkal találta meg a kiskaput az építési szabályzatban. A máriafürdői Balaton-partról a nagy zöldterület eltűnt, 2024 nyarán már az első emeletig megépült betontorzó áll itt. A projektről, ami 2022 elején a 12 ezres petíció után egy időre leállt, itt írtunk bővebben.

Balatonszemes

Balatonszemes utolsó kempingjéért két éve hiába címeztek 5300 aláírással ellátott petíciót az önkormányzatnak. Tavaly ősszel derült ki, hogy a korábbi Hattyú kemping helyére egy 153 lakásos luxuslakóparkot kapnak a balatonszemesiek, mélygarázzsal, medencékkel. Az Átlátszó ekkor azt írta, hogy a parti telken több mint 50 fát taroltak le a projekt miatt, de közölték: minden szabályosan történt és cserébe több mint harminc fát és 330 cserjét ültetnek majd. Már tavaly év végén leválasztották a privát strand helyét, 8600 négyzetméteren pedig kotrással mélyítik a Balaton medrét, de még egy 150 négyzetméteres stég is épül.

A kemping tulajdonosa a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. volt, de ők a járvány pénzügyi hatásaira hivatkozva megszabadultak a területtől, ami egymilliárd forintért került a Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alaphoz. A cég Nagygyörgy Tiboré, akinek vagyonát 54 milliárdra teszik, amivel pedig ott van az ország 50 leggazdagabb embere között. Korábban leginkább Budapesten építettek lakóparkokat, a Balatonnál ez az első. Az üzletember tavaly azt mondta az Átlátszónak, hogy már egy másik alapjuk dolgozik a területen, mint ami eredetileg megvette. A telken két háromszintes épületet húznak fel, a lakásokhoz balatoni örök panoráma, kültéri medence, szauna és jakuzzi is jár. A Szemesbay Resort oldala szerint egy egyszobás lakásért például 62 milliót kell kicsengetni, a háromszobás viszont már 140 millió körül van.

Balatonföldvár

Balatonföldváron egy érdekes projektet próbált megakadályozni a helyiek egy része, ami miatt az építkezés indulása sokáig húzódott is. A település Nyugati strandjának a közepén az új, elektromos e-kikötő beruházója viszont már tavaly januárban megkapta a szükséges engedélyeket, hiába a helyiek tiltakozása. A földvári önkormányzat 2019-ben tűzte napirendre a kikötő tervét. A koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrend ideje alatt Holovits Huba kormánypárti polgármester 2020 tavaszán ki is írta a pályázatot, amin egyedül a nem sokkal korábban az e-kikötő létesítésére 897 millió forintos állami támogatást nyert Balabo Kft. indult, és nyertek is.

A kormányhivatal megadta a szükséges engedélyeket, ebből derült ki, hogy 2,3 hektár vízfelületű, összesen 2,8 hektáros, 175 hajó befogadására alkalmas két mólószárral rendelkező kikötő épülhet. Tavaly nyárra a mólószárak készen is voltak, de időközben visszavonták a kikötő vízjogi létesítési engedélyét. Ez a helyi civilek tiltakozásának volt tulajdonítható, akiknek az volt a legnagyobb problémájuk, hogy a strand közepén valósul meg a beruházás. Végül néhány helyi szabálymódosítás után már zöld jelzést adott a bíróság, így akadály nélkül befejeződhet a „strandkikötőként” ismert beruházás, ami a kivitelező cég ügyvezetője a Magyar Narancsnak adott nyilatkozata szerint idén őszre el is készülhet. Az ügyvezető, Deák Sándor, a Balabo oldalán egyébként többször is közleményekben kommunikált, jelezte a helyieknek, hogy mindig jogszerűen jártak el, és Földvár érdekeit tartották a szemük előtt. Azt is tisztázta, hogy szerinte a strand területe a kikötő építésével nem fog csökkenni, mivel az önkormányzat eddig szabadon nem elérhető területeket is szabadstranddá nyilvánít, aminek üzemelési költségét állítólag a kikötő üzemeltetője viseli majd.

A beruházás, illetve az új kikötő honlapján már elkezdték a kikötőhelyek hosszú távú értékesítését is, a várható nyitásnak most 2025. április 1-jét jelölik. A Balabo Kft. tulajdonosa, Deák Sándor, egy szintén a honlapon közzétett kérdezz-felelekben be is mutatkozott, ebből kiderült: Deák földvári, és korábban ott volt a Pizza Forte alapítói között.

Szántód

Szántód egyik részén valósult meg egy NER-közeli szálloda és lakópark beruházás, amit az állam több mint 6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással tolt meg. A Balaland sokaknak onnan lehet ismerős, hogy egy nagyobb partszakaszt kerítéssel zártak el strandolók elől, bónuszként pedig 4 ezer négyzetméter nádast is elintéztek. Az elvileg szabadon használható tízméteres partszakaszt először lezárták, majd kiderült: bár lezárva nincs, fürödni hivatalosan onnan nem lehet.

Balatonvilágos–Balatonaliga

Balatonvilágos, illetve Balatonaliga az utóbbi években nem egyszer került be a hírekbe a Club Aliga és a helyiek tiltakozása miatt. A hajdani pártüdülő területén a NER-közelinek tartott erdélyi magyar vállalkozó, Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer Property Zrt. végez fejlesztéseket. A terület – aminek sétányait, útjait teljes hosszában szabadon lehetett használni – korábban a Bayer Propertyhez került, egy részét felparcellázták, és kialakítottak 13 közvetlenül Balaton-parti telket, megszüntetve az 540 méter hosszú sétányt.

A beruházást május végén, a nyilvánosság kizárásával nyitották meg. Ezt több lépésben próbálták megakadályozni a civilek és a helyiek, akik attól tartanak, hogy ismét elveszítik a rendszerváltás előtt lezárt, azóta viszont szabadon használható partszakaszt. Az ügy évek óta húzódik, korábban a Telexen is részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a Club Aliga miatt veszélybe került a parthoz való szabad hozzáférés Balatonvilágoson. A területet időközben felparcellázták, a korábban szabadon használható sétányt megszüntették, a tómederig nyúló telkeket jellemzően ingatlanfejlesztő, -hasznosító cégek vásárolták meg. A civilek a bíróságon többször is sikerrel akadályozták meg a különféle engedélyek kiadását, ezért a kormány szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet: közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik.

Az aligai kikötő üzemeltetési engedélyét egyébként június elején megszüntette a Pécsi Törvényszék és új eljárásra kötelezte a Fejér Vármegyei Kormányhivatal katasztrófavédelmi igazgatóságát. Így a projekt és a település évek óta húzódó története máig nem zárult le. A kikötő üzemeltetési engedélyét tavaly egyszer már megsemmisítették, majd a kérelem a Fővárosi Kormányhivatalhoz került, és az itt lefolytatott új eljárás végén ismét megkapta az engedélyt.