Nem mondott le a diplomata-útleveléről Balog Zoltán

Jelenleg is érvényes Balog Zoltán református püspök diplomata-útlevele – közölte Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, írta a Népszava.

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője március elején írásbeli kérdést nyújtott be a külügyminisztériumhoz, hogy megtudja, a kegyelmi botrányban érintett Balog Zoltán rendelkezett-e diplomata-útlevéllel. A külügyi államtitkár erre azt válaszolta, hogy igen, Balogot 2019-ben rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Áder János köztársasági elnök, így diplomata-útlevelet is kapott akkor.

Csárdi ezután rákérdezett arra, hogy megvan-e még Balog diplomata-útlevele. Magyar Levente a március 25-i válaszában azt írta:

a református püspök diplomata-útlevele jelenleg is érvényes, vagyis nem mondott le a rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangjáról.

A korábbi emberierőforrás-miniszternek, Balog Zoltánnak fontos szerepe volt a kegyelmi botrányban, aktívan lobbizott azért, hogy Novák Katalin köztársasági elnök írja alá K. Endre kegyelmi kérvényét. K. Endre kegyelmi ügye után lemondott Novák Katalin, illetve Varga Judit volt igazságügyi miniszter és parlamenti képviselő is visszavonult a közélettől.

Balog a református egyház zsinati elnökeként összehívta a református vezetők egy részét február közepén: akkor azonban nem mondott le sem püspöki, sem zsinati elnöki pozíciójáról. A magyarázata szerint azért nem, mert bizalmi szavazást indítványozott és bizalmat kapott. Ezért, mint közölte, bár valóban támogatta, hogy K. Endre kegyelmet kapjon, nem fog lemondani. Ez azonban pár nappal később megváltozott. Az egyházon belüli felháborodás miatt végül Balog visszalépett zsinati elnökként a református egyház éléről, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki rangjáról azonban nem mondott le.

Balog nagykövetként először Izraelben képviselte a kormányt, de azt hangsúlyozta, hogy a megbízatásáért nem kapott külön díjazást, csak az útiköltségét térítették meg.