Nem válaszolt arra a külügy, hogy visszavonták-e Balog Zoltán diplomata-útlevelét

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternél kérdezett rá arra az LMP-s Csárdi Antal, hogy Balog Zoltán volt emberi erőforrások minisztere és a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lemondott elnöke rendelkezett-e diplomata-útlevéllel. A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy amennyiben Balognak volt diplomata-útlevele, „a kegyelmi botrányban való szerepe után visszavonták-e, vagy visszavonják-e diplomata-útlevelét?”

A 24.hu vette észre, hogy Szijjártó helyett Magyar Levente államtitkár a válaszában csak annyit írt, hogy Balogot Ádár János akkori köztársasági elnök „2019-ben rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki, így diplomata útlevelet is kapott.” Ennél több nem derült ki.

Balog 2018-ig volt miniszter. 2019-ben Szijjártó terjesztette elő, de az nem derült ki, hogy Balog hol áll a diplomáciai szolgálatban, miután képviselői mandátumáról hivatalosan azért mondott le, hogy lelkészként szolgálhasson, írja a lap. Balog nagykövetként először Izraelben képviselte a kormányt, de azt kihangsúlyozta, hogy a megbízatásáért nem kapott külön díjazást, csak az útiköltségét térítették meg.

Február elején Szijjártó Péter visszavonta Lénárd Andrásnak, a Csíki Sör tulajdonosának a diplomata-útlevelét. Ez akkor a DK-s Vada Ágnes kérdésére adott válaszból derült ki. Lénárd január 7-én a magyar állampolgárságára és diplomata-útlevelére is hivatkozott, amikor fellebbezést nyújtott be Romániában a 250 ezer forintnak megfelelő büntetése miatt, miután a Bentley-jével százas táblánál 162 km/h-val repesztett az autópályán.

Balog Zoltánnak fontos szerepe volt a kegyelmi botrányban, aktívan lobbizott azért, hogy Novák Katalin köztársasági elnök írja alá K. Endre kegyelmi kérvényét. K. Endre kegyelmi ügye után lemondott Novák Katalin, illetve Varga Judit volt igazságügyi miniszter és parlamenti képviselő is visszavonult a közélettől.

Balog a református egyház zsinati elnökeként összehívta a református vezetők egy részét február közepén: akkor azonban nem mondott le sem püspöki, sem zsinati elnöki pozíciójáról. A magyarázata szerint azért nem, mert bizalmi szavazást indítványozott és bizalmat kapott. Ezért, mint közölte, bár valóban támogatta, hogy K. Endre kegyelmet kapjon, nem fog lemondani. Ez pár nappal később azonban megváltozott. Az egyházon belüli felháborodás miatt végül Balog visszalépett zsinati elnökként a református egyház éléről.