Néha kevés, néha több beteg, hosszabb utazás – Pest vármegyében is megritkították a háziorvosi ügyeletet

„A hétvégén több mint ötszázan csak kipróbálási céllal hívták a háziorvosi ügyeletet” – válaszolta a Telexnek az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), amelyet azután kerestünk meg, hogy az új ügyeleti rendszer első hétvégéjén többen is hiába hívták Pest vármegyében az 1830-as háziorvosi ügyeleti számot. A mentőszolgálat szerint a kezdeményezett közel kétezer hívás jelentős részében nem ellátásra, hanem valamilyen egészségügyi információra volt szükségük a telefonálóknak. Az erősebb hétvégi terhelés után a hét eleje csendesebben telt: hétfő és szerda között a vármegye 21 ügyeleti telephelyén összesen 102-132 beteget kellett ellátni, ami óránként és ügyeleti helyenként kevesebb mint 1 beteget jelentett – írta kérdésünkre a mentőszolgálat.

Február 1-jétől Fejér mellett Pest vármegye is csatlakozott az egységes alapellátási ügyeleti rendszerhez. Ez azzal járt, hogy sokkal kevesebb helyen maradt meg az orvosi ügyeleti ellátás: az 52 ügyeleti pontból 18-ban. Ezek mind az Országos Mentőszolgálat vezetése alá kerültek. Az ügyeleti pontok megritkítása részben válasz a kínzó orvoshiányra, részben pedig az ügyeletek eddigi kihasználatlanságára.

Az új ügyeleti rendszert az ország több megyéjében már tavaly fokozatosan bevezették, eddig 17 vármegye csatlakozott. A cél az, hogy szervezettebben működjön a betegellátás. Hétköznap napközben a betegek ezután is ugyanúgy kereshetik fel a háziorvosi rendelőket, a szakrendeléseket, kórházakat, ahogy eddig. A háziorvosi ügyeleteknek a normál rendelési időn kívüli, tehát az esti, éjszakai és hétvégi ellátást kell megoldaniuk.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az eddigi tapasztalatok alapján gyorsabb és jobb színvonalú lett az ellátás. Bár a február elseje óta eltelt egy hét tapasztalataiból még messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, utánajártunk, hogyan indult el a rendszer Pest vármegyében. A helyiek a megnőtt utazási időre és hosszú várakozásra panaszkodnak, az OMSZ szerint viszont mindenkit idejében elláttak.

Sokkal többet kell utazni az ellátásért

Pest vármegyében már a rendszer elindulása utáni első napokban voltak fennakadások. „Az 1830-as ügyeleti szám túlterhelt, elérhetetlen, vagy csak hosszú várakozás után kapcsolják. Volt olyan, akinek 75 percet kellett várnia” – mondta a Telexnek Kosztek Gabriella, a tahitótfalui orvosi ügyeletet támogató Facebook-csoport tagja. A csoportot azután hozták létre helyiek, hogy a faluban megszűnt az orvosi ügyelet.

Egy szentendrei nő a halott édesapja miatt tárcsázta az 1830-as számot, de senki nem vette fel. Végül apja gondosórájával sikerült mentőt hívnia, de még így is öt és fél órát kellett várnia az ügyeletes orvosra, aki kiállíthatta a halotti bizonyítványt. Egy másik, Tahitótfaluban élő nő lábsérülés miatt hívta az ügyeletes orvosi hívószámot, azonban fél óráig senki nem vette fel neki a telefont.

A változás azért is érintette érzékenyen a lakókat, mert érthető módon sem a városvezetés, sem a helyiek nem örülnek annak, ha messzebb kell menni az ellátásért. Pomázon például az ügyelet megszűnésével Pilisvörösvárig vagy Szentendréig kell utazni, a gyerekorvosi ügyelet pedig még ennél is messzebb, a 40 kilométerre lévő Vácra került át.

A Tahitótfalun élők azt nehezményezik, hogy a kijelölt gyermekügyeleti ellátásért kell sokat utazniuk. A Duna jobb partján élőknek a túlpartra, Vácra kell eljutniuk.

„Számunkra az a biztonság, hogy elérhető távolságból, illetve azonnali egészségügyi segítséget tudjunk kérni és kapni” – mondta Kosztek Gabriella.

Budaörs a saját pénzén, a szomszédos Törökbálinttal közösen üzemeltetné tovább a háziorvosi ügyeletet.

Más az ügyelet, és más a sürgősségi betegellátás

Az ügyeleti rendszerben a mentőszolgálat és a háziorvosok együttesen biztosítják az ellátást. Háziorvosi ügyelet mostantól Pest vármegyében 18 helyszínen van hétköznap délután 4-től este 10-ig, hétvégén és ünnepnapokon reggel 8-tól délután 2-ig. Éjszakai ügyelet 11 helyen van: este 10-től reggel 8-ig, hétvégén és ünnepnapokon délután 2-től reggel 8-ig. Külön gyermekorvosi ügyelet 3 városban van: Vácon, Érden és Cegléden.

A betegek az 1830-as egységes telefonszámot hívhatják, ha problémájuk van. Ez automatikusan az adott megye alapellátási irányítójához kapcsolja őket. Itt egy kikérdezési protokoll alapján egy szakember dönti el, ki mit csináljon. Van, akinek azt tanácsolja, maradjon otthon, és másnap rendelési időben menjen el a háziorvosához. Vagy ha nem tűnik súlyosnak az eset, de orvosi beavatkozást igényel, akkor kiküld valakit a páciens otthonába, vagy megkéri a beteget, menjen be a legközelebbi ügyeletre. Amennyiben a diszpécser súlyosnak ítéli az esetet, dönthet úgy is, hogy mentőt hív, ami a legközelebbi sürgősségi osztályra viszi a beteget.

Az ügyeleti ellátást nem szabad összekeverni a sürgősségi betegellátással.

• A háziorvosi ügyeletet például influenzaszerű tünetek, enyhe láz, azonnali ellátást igénylő, apróbb sebek, enyhe allergiás reakciók, rándulások, enyhe-közepes asztmás roham, enyhe-közepes fájdalom vagy diszkomfortérzés, állatharapás, rovarcsípés esetén érdemes felkeresni. Ez az ügyelet érhető el az 1830-as egységes telefonszámon.
• A kórházak sürgősségi osztályaira kell menni nagyobb problémáknál, például csonttörésnél, súlyos égésnél, erős nehézlégzésnél, erős gyomortáji vagy mellkasi fájdalomnál, amikor azonnali beavatkozásra lehet szükség. Ehhez a 112-es telefonszámon lehet gyors segítséget kérni.
• A mentőket az igazán sürgős, életveszélyes esetekben, nagyon súlyos sérülésnél, erős vérzésnél, eszméletvesztésnél, fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás esetén, infarktus vagy sztrók gyanújával, mérgezésnél, ön- vagy közveszélyes magatartászavarnál, megindult szülésnél vagy fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség esetén kell hívni szintén a 112-es számon.

Hónapok óta fájó térddel is ügyeletre mentek a betegek

A hivatalos indoklás szerint a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítására azért is volt szükség, mert nem mindenhol működött szervezetten az ellátás. Volt, ahova túl sok, máshova viszont túl kevés beteg érkezett.

A tapasztalatok szerint például a betegek olyan régóta húzódó panaszokkal is elmentek az ügyeletre, amikkel rendelési időben is felkereshették volna a háziorvosukat. Korábban egy vidéki háziorvos a Telexnek azt mondta:

az esti, éjszakai ügyeletben a náluk megforduló betegek 95 százaléka olyan problémával jelentkezett, amivel nyugodtan várhatott volna másnap reggelig.

„A háziorvosi ügyelet a rendelési időn kívül jelentkező olyan akut esetek ellátására szolgál, amelyek halasztása súlyos egészségromláshoz vezethet” – mondta a Telexnek Török Zsolt, aki egyszerre két ország egészségügyi rendszerében mozog otthonosan: évtizednyi skóciai családorvosi és még több magyarországi tapasztalata van, jelenleg mindkét országban dolgozik háziorvosként. Szerinte a lakosság felvilágosítása ezen a téren kiemelten fontos. Csak így lehet megelőzni, hogy egy négy hónapja fájó térddel ügyelethez forduló beteg elvegye a helyet a súlyos esetektől.

A másik véglet, hogy sok ügyelet kongott az ürességtől. Ez pedig különösen drága akkor, ha az orvos- és ápolóhiány miatt Magyarországon eleve nehéz összeszedni elég szakembert az ügyelet fenntartásához.

Török Zsolt szerint az is probléma, hogy sok nappal működő háziorvosi vagy szakorvosi helyiséget lezárnak éjszakára, pedig kis rugalmassággal ezek is alkalmasak lennének háziorvosi ügyeletre. Például Skóciában nappal egyéb szakmák által üzemeltetett rendelőkben egy-két speciális eszközzel akár szubintenzíves ellátásra is alkalmas ügyeleti ellátást tudnak kialakítani.

Hétköznap nem volt nagy terhelés

A 24.hu megkereste az Országos Mentőszolgálatot, hogy kiderítse, mekkora volt az ügyeleti forgalom hétvégén. A mentőszolgálat szerint Pest vármegyében a hétvégi betegforgalom nem volt egyenletes. Voltak olyan órák, amikor az 1830-ra érkező telefonhívások és az ambulanciákra érkező betegek száma is többszöröse volt az átlagosnak. Előfordult az is, hogy egyszerre 30-an hívták tanácsért a központi ügyeleti telefonszámot. Az OMSZ hozzátette, hogy az „1830-ra érkező ügyeleti hívások fogadásakor nem várható el és nem is szükséges az életmentésben megszokott, másodperceken belüli híváskezelés”. Az OMSZ szerint az átlagos várakozási idő így is kevesebb mint egy perc. Ahogy a cikk elején írtuk, az OMSZ szerint sokan amúgy is csak kíváncsiságból hívták fel a központi telefonszámot.

Kedden megkerestük az OMSZ-t, arra voltunk kíváncsiak, hogy azóta mennyi beteg vette igénybe az ügyeleti ellátást Pest vármegyében, és mennyire ment gördülékenyen a betegellátás. Az OMSZ azt írta: hétköznap jóval kevesebben hívták az ügyeletet.

Hétfőn, kedden és szerdán a hívásszám a hétvégi napok számainak
hatodára csökkent. Pest vármegye 21 ügyeleti telephelyén hétfőn összesen 132 beteget, kedden 101 beteget, szerdán 102 beteget kellett ellátni, ami óránként és ügyeleti helyenként kevesebb mint 1 beteget jelentett.

Például a szentendrei ügyeletet kedden 16 órától reggel 8-ig 3 beteg, szerdán 4 beteg kereste fel, mindannyian megfelelő ellátásban részesültek.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) háziorvosi csoportjának vezetője, Keczéry Attila korábban azt mondta: nagyon eltérő, hogy az ország különböző pontjain mennyire leterheltek az ügyeletesek. A miskolci ügyeleti ponton például rendszeresen visznek magukkal könyvet az orvosok, mert annyi idejük van, míg Budapest környékén nem is tudnak minden hívásra reagálni.

A MOK és az OMSZ között nem túl baráti a viszony

Az OMSZ már többször hangsúlyozta, hogy az ügyeleti átalakítás kritikusai sokszor ok nélkül támadják a rendszert. Szerintük „az új ügyeleti rendszerhez februárban csatlakozó Pest vármegye esetében is szembetűnő, hogy a háziorvosok ellenérzéseit sokan egyéni, vagy politikai érdektől hajtva táplálják és kihasználják, rombolva ezzel a lakossági bizalmat is”.

Az tény, hogy a MOK és az OMSZ között nem túl baráti a viszony, amióta elkezdték bevezetni az új alapellátási ügyeletet. Tavaly februárban a Magyar Orvosi Kamara például arra buzdította a háziorvosokat, hogy ne írják alá a szerződésüket a mentőszolgálattal. A MOK szerint az életbe lépett új egészségügyi szabályok tovább rontják az ellátás színvonalát, és veszélyeztetik a betegellátást.

Az OMSZ szerint az eddigi tapasztalatok alapján „gyakorlatilag megbukott a MOK ügyeleti szerződések aláírása ellen lázító, kizárólag politikai hangulatkeltésre alkalmas akciója”. Szerintük az új alapellátási ügyeleti rendszer működik.

Ehhez képest a MOK honlapján január közepén azt írta: „Az új ügyeleti ellátási rendszer továbbra sem problémamentes, a hibák orvoslására az OMSZ és a Kamara részéről egyaránt történtek kezdeményezések, háziorvosi munkacsoportunk segíti ezt a folyamatot.” Szerintük a kapacitáshiány valós jelenség. Ezt igazolja, hogy januártól a háziorvosokat a járás helyett már az egész vármegyében kötelezik ügyeleti ellátásra.

Kérdéseket írtunk az orvoskamarának arról, hogy információjuk szerint mennyire gördülékeny az ügyeleti ellátás Pest vármegyében, de válaszukban azt írták: még nem telt el elég idő az értékeléshez.

Az év második felében vagy a jövő év elején Budapesten is megtörténhet az átállás az új orvosi ügyeleti rendszerre. Gulyás Gergely az előző kormányinfón azt mondta: itt lesz a legkönnyebb biztosítani az ellátást, mert sok ügyeletes kórház van.