Bárki arra kényszerülhet, hogy súlyos órákat töltsön el a halott hozzátartozója mellett

„Szeptemberben halt meg nagymamám. Anyukám és a húga, tehát a lányai találtak rá, nem sikerült újraéleszteniük, miközben hívták a mentőket is. A mentő kijött, és látták, hogy a nagymamám meghalt, de mondták, hogy már nem vihetik el, mert előtte kell a hivatalos szakvélemény arról, hogy halott. Azt viszont ők nem adhatják, úgyhogy hívni kell az ügyeletes orvost. Ő három és fél óra után ért ki. Ennyi időt töltöttek a lányai a halott anyjukkal az orvosra várva. Arra emlékszem, hogy ahogy teltek az órák, egyre letargikusabbak, elkeseredettebbek, de közben dühösebbek és fáradtabbak voltak” – mesélte egy olvasónk.

Hasonló történt azzal a szentendrei nővel is, akinek a hétvégén öt és fél órát kellett várakoznia, miután az 1830-as számon hívta az ügyeletes orvost a halott édesapjához, előtte pedig a számot fél órán át senki nem vette fel.

Leterhelt ügyeletes orvosok

A két történet között eltelt fél év, változott az ügyeleti rendszer, de így is előfordul, hogy azoknak, akiknek otthon hal meg hozzátartozójuk, hosszú órákat kell tölteniük halott szerettük mellett, amíg kiér az ügyeletes orvos. A hatályos szabályozás szerint az értesítéstől számított 4 órán belül kell megkezdeni a halottvizsgálatot, de ha az ügyeletes orvos nem veszi fel a telefont, akkor hivatkozhat arra, hogy betegellátással kapcsolatos feladata volt.

A Telexnek név nélkül nyilatkozó, halottvizsgálatot is végző orvos szerint nem általános, de előfordul, hogy valaki hosszabb időt kénytelen eltölteni a halott hozzátartozójával egy lakásban. A jelenlegi ügyeleti rendszerben leterhelt ügyeletes orvosnak ugyanis súlyoznia kell, hogy melyik esethez megy ki előbb.

„Jelenleg csak orvos kezdheti meg a halott vizsgálatát, ő állapíthatja meg a halál okát, és ő szállíttathatja el a halottasházba is. Ha az ügyeletes orvos épp beteget lát el, akkor várhatóan megnövekszik a várakozási idő. Ilyenkor állhatnak elő az olyan esetek, amikor a hozzátartozónak a meghalt szerette mellett kell várakoznia” – mondja a szakember.

Ha valaki otthon hal meg, akkor a hozzátartozónak a háziorvost, a mentőt vagy az ügyeletes orvost kell hívnia, a mentőtisztek azonban nem végezhetnek halottvizsgálatot, ehhez egy képzést kell elvégezniük, csak ezután lesz jogosultságuk arra, hogy megkezdjék a halottvizsgálatot a helyszínen. Ha az egészségügyi adatok a rendelkezésükre állnak, és nincs a természetes okot kizáró tényező, akkor

• valószínűsítik a természetes halálmódot;
• megkezdhetik a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltését;
• elszállíthatják a holttestet;
• majd egy orvos megállapítja a halál okát.

„Más a helyzet, ha valaki balesetben vagy más, nem természetes okból hal meg, abban az esetben hatósági orvos, igazságügyi orvos szakértő megy ki a rendőrséggel” – mondja a szakértő. Szerinte egyébként a hosszú várakozási idő valószínűleg csökkenni fog akkor, amikor a mentőtisztek tehermentesítik az ügyeletes orvosokat.

A januárban hatályba lépett kormányrendelet-módosításnak van egy 2023. december 31-ig élő átmeneti rendelkezése is, amely szerint ha este 10 és reggel 6 között kapja a halálról szóló értesítést az ügyeletes orvos, akkor legkésőbb 6 órán belül meg kell kezdenie a halott helyszíni vizsgálatát, tehát ennyi időn belül kell házhoz mennie. A rendelkezés hivatalosan már nem hatályos ugyan, de ez az idősáv lehet nehézkes a halottvizsgálatot is végző orvos szerint épp a hozzátartozók szempontjából nézve is legkritikusabb tényezőnél, a várakozásnál. „Vidéken van egy szürke zóna, nem lehet tudni, hogy lesz-e éjjel könnyen elérhető ügyeletes orvos” – fogalmaz a szakember.

Pánikreakció és higgadt kezelés is előfordul

Dr. Török Zsolt háziorvos szerint a világ számos részén a hazaihoz hasonlóan működik a rendszer, a halált az ügyeletes orvos, a háziorvos, vagy az arra kiképzett egészségügyi személyzet állapítja meg, ha valaki az otthonában hal meg. „Nagyon irtózunk a haláltól, pedig régen az volt a természetes, hogy a haldoklók otthonukban, családi körben, szeretteikkel körülvéve hunytak el. Így volt a családnak lehetősége végső búcsút venni a halottól. Sok kultúrában ez most is így van” – mondja évtizednyi skóciai családorvosi és még több magyarországi tapasztalata alapján a kétlaki magyar orvos. Persze szerinte sem mindegy, hogy egy betegség utáni, várható halálról vagy egy váratlanul bekövetkező halálról van-e szó, ezért nem fekete vagy fehér ennek a megélése.

„Rendelési időn kívül például Skóciában is az ügyelet megy ki a halált megállapítani, de később a háziorvosra vár az ügyintézés egy része. Kint úgynevezett életvégi gondozás is van, különösen idősek, leromlott egészségi állapotú betegek esetén. Ennek részeként a háziorvos előre átbeszéli a beteggel és a szűk családdal az ápolási, gondozási lehetőségeket, a kívánságokat, az adminisztrációs teendőket, valamennyire felkészítve őket az elkövetkező nehéz időszakra. Együtt dönthetnek például arról is, hogy adott esetben újraélesztik-e a beteget, vagy igénybe veszik-e a kórházi beutalást” – mondta. Török Zsolt szerint akkor is nagyon sok múlik az orvos és a hozzátartozó közötti kommunikáción, amikor az orvos tudja, hosszabb idő után fog csak tudni kimenni a halott vizsgálatát elvégezni.

„Lehet például körülbelüli időpontot mondani a családnak arról, hogy mikor tud kiérni az orvos, nagyjából meghatározni, hogy mikor érkezik, el lehet mondani, mit csináljanak addig.” A családorvos szerint a gyászreakció is teljesen változó, van, akinél pánikreakciót vált ki a sokk, a felfoghatatlan, más higgadtabban kezeli. „Az ügyletes orvosnak ilyen esetekben is mérlegelnie kell, ha a halotthoz hívással egy időben beesik egy súlyos akut eset, az prioritást élvezhet, mert mindig az életmentés az első” – mondta Török Zsolt. Szerinte egy ilyen helyzetben az ügyeletes orvos mindig nehezebb helyzetben van, mint a háziorvos, aki ismeri a családot. A kommunikáción kívül Török Zsolt szerint nagyon fontos az ügyeletes orvossal együtt dolgozó mentőtisztek és nővérek, egészségügyi dolgozók képzése.

Kevesebb ügyeleti pont, több mentőtiszt

A kormány tavaly alakította át az orvosi ügyeleteket, először Hajdú-Biharban, aztán a többi megyében is fokozatosan lépett életbe az új rendszer, végül pedig február 1-jétől Pest és Fejér megye is átállt rá. Az átalakítás lényege, hogy a 16–22 óra közötti, illetve a 16-tól másnap reggel 8 óráig tartó orvosi ügyeletek rendszerében az eddiginél jóval kevesebb ügyeleti pont van, ezek mind az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetése alá kerültek, ők látják el a betegeket.

Országosan bevezették az 1830-as központi ügyeleti számot, ami automatikusan mindig az adott megye alapellátási irányítójához kapcsol, itt egy kikérdezési protokoll alapján diszpécser végzi a betegosztályozást (triázs) és a betegirányítást. Az első hétvégén az 1830-ra érkező telefonhívások és az ambulanciákra érkező betegek száma is többszöröse volt az átlagosnak. Előfordult az is, hogy egyszerre 30-an hívták tanácsért a központi ügyeleti telefonszámot.

Az OMSZ azt közölte, hogy az új ügyeleti rendszer első hétvégéjén 935 beteget láttak el az orvosok, a mentőtisztek és az APN-szakemberek, azaz az emelt hatáskörű ápolók. A betegek közül 361 volt gyerek, illetve 18 év alatti fiatal, az OMSZ szerint 19 esetben a telefonos tanácsadás elegendőnek bizonyult, több mint 800 beteget valamelyik ügyeleti telephelyen láttak el, 105 beteg pedig az otthonában kapta meg a szükséges ügyeleti ellátást.