Több ezren tüntettek Budapesten, Orbán zárt körben beszélt Veszprémben

Oszlik a tömeg is. A tudósítást is lezárjuk.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója rövid összegzést adott Facebook-oldalán október 23-ról este: „a kormánypártok méltósággal ünnepelték az 56-os forradalom és szabadságharc évfordulóját. A baloldal viszont ismét bizonyította, hogy csak balhézni és rongálni tud emlékezés helyett.”

Végül az Egységes Diákfront képviselői, Kiss Gergő, Machač-Tóth Mia és Perlaki-Borsos Noel, és az ADOM-tól Merucza Tibor Alex arról beszéltek, az iskolában évek óta csak magolni tanulnak, de gondolkodni nem, „végül is, a diktatórikus rendszernek ellensége a kritikus gondolat”. Büszkék arra, hogy „a diktátort ismét elűzték” Budapestről, ahogy tavaly október 23-án is. Azt is mondták, sokan vannak, de nem elegen, egy egységes társadalmi szolidaritás kéne a változáshoz. „Várjuk meg, míg lerohad a narancs, vagy lefacsarjuk, ha egyszer már megérett rá?” – tette fel a kérdést egyikük, aki szerint „a mi diktátorunk oly' bőszen rázta a véreskezű Putyin kezét október 23-a előtt, hogy a saját keze is megpiroslott a végére”.

A mai rendezvény is egy híd a köztársaságért tenni akaró civilek és önkormányzatok között – folytatta Karácsony Gergely.

„Ez egy nagyon fontos szövetség, de még nem teljes. A köztársasági oldal pártjainak is csatlakozniuk kell hozzá. Sajnos ők időnként azzal vannak elfoglalva, hogy kik közülük a legnagyobb kicsi, és nem azzal, hogy hogyan teszünk végre közösen nagy dolgokat.”

A főpolgármester csapdának nevezte, hogy a Fidesz-KDNP egy napra tette a jövő júniusi EP- és önkormányzati választást. „Én vállalom, hogy heteken belül létrehozom az ellenzéki pártok budapesti szövetségét a jövő évi önkormányzati választásra. Azzal, akivel lehet. Mindenki eldöntheti, hogy akar-e a közös sikerből részesülni” – fogalmazott Karácsony. A köztársaság ügye ugyanis a nemzet fővárosában sikerre van ítélve szerinte.

„Éljen a szabadság, éljen a haza, éljen a köztársaság, éljen Budapest” – zárta beszédét.

Karácsony szerint amikor ő azt mondja, Budapest köztársaság, az nem azt jelenti, hogy a főváros hátat fordít az országnak, hanem azt, hogy Budapest abban segít, hogy „túléljük a nehéz időket addig, amíg az egész országban újjáépítjük a köztársaságot”. A főpolgármester szerint a város sokszínűsége csak növeli a város erejét: „Budapest erős, a Budapest köztársaság erős és megingathatatlan. Ez ad hitet minden magyarnak, hogy lesz még magyar köztársaság”.

A köztársaság ügye azonban nem veszett el teljesen, „csak épp illegalitásba vonult” – mondta Karácsony Gergely. A köztársaság azonban ott van szerinte a tanárokban, a diákokban, a civil szervezetekben, a környezetvédőkben, a helyi közösségben és a szabad önkormányzatokban is.

Arról is beszélt a főpolgármester, hogy a szabad önkormányzatok ma az állam egyetlen olyan területét jelentik, amelyek nem uralkodni, hanem szolgálni akarnak. 2019-ben Budapesten és több vidéki városban az emberek visszavették a településüket a hatalomtól. „A hatalom embereit leváltotta az emberek hatalmát.”

„Ma Budapest köztársaság, és az is marad” – jelentette ki, és azt is mondta: a nemzet fővárosának lenni óriási felelősség, és Budapest ezt viseli 150 éve.

Karácsony Gergely szerint történelmi paradoxon, hogy 1956 Magyarországa hiába volt méltó, nem kapta meg a szabadságot. 1989 szabadsága pedig hiába volt szabad, három évtized után úgy tűnik, nem tudott erre elég méltó lenni.

Egy köztársaságban a másik szabadsága ugyanolyan fontos, mint a sajátunk, a politikai vitáktól függetlenül az intézmények mindenki szabadságát védik. Mindez Karácsony szerint reményteli kísérlet volt, „de elbukott, mi magunk buktattuk ezt meg, mert nem hittünk benne eléggé, nem voltunk elég bátrak, márpedig gyáva népnek nincs hazája”. Azért bukott meg, mert nem éreztük a szolidaritást, magyarok milliói elviselhetetlen szegénységben élnek.

„A köztársaságot kivették az ország nevéből, és lépésről lépésre kivették az állam működéséből is. Ma az állam a köz társasága helyett egy részvénytársaság, a köz érdeke helyett a magánérdeket képviseli” – fogalmazott, és arról beszélt: az állam oda is benyomul, ahol nincs helye, és kivonul onnan, ahol pedig dolga lenne.

„Jó estét, Magyarország, jó estét, Budapest, jó estét, szabad magyarok! – mondta a színpadra lépő Karácsony Gergely.

Október 23-a a köztársaság ünnepe a főpolgármester szerint: „az 1956-os forradalomban született köztársaságé, az 1989-ben kikiáltott harmadik magyar köztársaságé, és azé a negyedik köztársaságé, amit a szívünkben hordunk”.

Mint fogalmazott, azért vannak a tüntetésen, mert nem engednek 56-ból, nem engednek 89-ből, és nem engednek abból, hogy „hazánk egyszer a szabad és egyenlő állampolgárok közös otthona, köztársaság legyen”.

„Köztársaságban élni annyit tesz, hogy igyekszünk jól bánni egymással”.

A főpolgármester szerint az 56-os forradalom hősei ilyen közös hazát akartak: baloldaliak és jobboldaliak, munkások és értelmiségiek, fiatalok és idősek, budapestiek és vidékiek küzdöttek közösen a szabad Magyarországért.

Karácsony szerint a nemzeti összetartozás csak akkor lehetséges, ha senki nem akarja megmondani, hogy hogyan kell szeretni a hazát. „Az 56-sok tudták, hogy csak egy bátor nemzet lehet szabad, és csak az együvé tartozás ad egy nemzetnek bátorságot.”

Pedig még nincs vége a tüntetésnek.

„Szerettem tanítani, vérzik a szívem a tanítványaimért, hiányoznak a kollégáim, de nem tehettem mást” – mondta Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom tagja, a Kölcsey Gimnázium volt tanára, akit a polgári engedetlenség után rúgták ki.

„Vádolom a kormányt mindazért, amit az oktatással, a gyerekeinkkel, a jövőnkkel tesz. A kormány bűnös.”

Berta Beáta arról beszélt, ő kénytelen volt felmondani, mert olyan helyzetet teremtett a kormány a kollégái kirúgásával és a tanárok sztrájkjogának ellehetetlenítésével, hogy nem lehetett folytatni. „Célkeresztbe kerültem, de nem hallgathattam.”

Pilz Olivérnek négy nap van a felmondási idejéből, miután nem írta alá az új szerződést a státusztörvény elfogadása után. Mint fogalmazott, elege lett abból, ahogy a közalkalmazottakkal bánik a kormány, és annyira erodálták a pedagógus szakma becsületét szerinte, hogy az komoly károkat okoz a nemzet jövőjének. „Vannak a gerincesek, meg vannak a…” – kezdte el a mondatot Pilz, majd a tömeg fejezte be helyette. „Nektek még jól megtanították” – tette hozzá.

A Tanítanék tagjai a kormány felelősségét firtatták több aktutális ügyet felidézve. Törley szerint a magyar közélet legnagyobb problémája, hogy „nem érezzük, hogy közünk lenne hozzá”. Most a pedagógusok kerültek célkeresztbe, de valójában bárki célkeresztbe kerülhet. „Ha kiállunk egymásért, akkor nem lehet minket egyenként levadászni, még hőkamerákkal sem.”

Messze van-e még a változás? Ha csak várunk, messze. Ha azonban a kezünkbe vesszük az irányítást, elérhető, folytatta Pilz, és arra biztatta a résztvevőket, hogy vegyenek részt a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazáson.

1956 mindannyiunké, minden szabadságáért küzdő vásárhelyi, minden szabadságáért küzdő magyar emberé – jelentette ki Márki-Zay Péter polgármester hétfőn a hódmezővásárhelyi megemlékezésen.

Szabadság nélkül nincs jólét – tette hozzá Márki-Zay, aki szerint a forradalom kitörésének számos oka közül az egyik, hogy „akkoriban Magyarország nem előre ment, hanem hátra”, az országban pedig megfélemlítés és szegénység volt. Szerinte akkoriban jellemző volt, hogy a szűk pártelit féktelenül gazdagodott, míg az átlagember egyre szegényedett. „Ezt ma mi is át tudjuk élni” – mondta.

Postákat, vasútvonalakat, az orvoshiány miatt kórházi osztályokat zárnak be, az iskolákban pedig nincs megfelelő tanár, aki az adott szaktárgyat tanítaná. Mindeközben sanyargatják azokat a városokat, melyek nem kérnek a korrupcióból – tette hozzá.

A Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) elnöke úgy fogalmazott, a két kultúra közötti harcban nem lehet semlegesnek maradni. „Mi vagyunk '56 örökösei, mi fogjuk megvédeni Hódmezővásárhelyet, mi fogjuk megvédeni Magyarországot!” – jelentette ki.

(MTI)

„Ki az, aki hisz egy szabad és demokratikus Magyarország lehetőségében?” – tette fel a kérdést a közönségnek Máté Barbara, az Országos Közös Akarat (OKA) tagja.

Arról beszélt, a civilek egy szolidáris, demokratikus Magyarországban hisznek, miközben hétről hétre, napról napra távolodunk ettől az országtól.

„Nekünk a feladás nem opció”

– jelentette ki Máté, és ezt skandálta a tömeg is.

Vágó Csaba, az OKA másik tagja arról beszélt, 1956. október 23-án „elsöprő többségben volt a mi”, míg az ők egy szűk elitet jelentett akkor. A tömeg akkor felismerte, hogy összefogásra van szükség, és ez vezetett sikerre.

Ma is hasonló a helyzet: nem valódi demokráciában élünk, így nincs értelme a pártok egymás elleni küzdelmének sem. „Vagyunk mi, és vannak ők. Már rég többségben vagyunk, mindössze a hatékony, közös cselekvés hiányzik” – fogalmazott.

„Nekünk csak az a fontos, hogy mi közösen hogyan tudjuk helyreállítani a köztársaságot, a jogállamot és a demokráciát.”

Egy szűk, oroszbarát hatalmi elit 13 év alatt foglyul ejtette a hazát szerinte, és megsértette, szembeállította a társadalom minden rétegét. Véget kell vetni az emberek szembeállásának. „Egy ország, egy köztársaság, egy közös haza az álmunk”.

Egy rögtönzött beszédre a mikrofonhoz lépett Iványi Gábor, a MET Egyház és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője, aki előbb megköszönte a szolidaritást, majd azt mondta a tüntetőknek: „Ti vagytok a pesti srácok örökösei, ti vagytok a jövőnk”.

Az első felszólaló Pöli-Oláh József volt, a Méltóságot a Romáknak nevű mozgalomtól. Arról beszélt, azok a romák, akik '56-ban küzdöttek a szabadságért, azokról nem lehet hallani, ők nincsenek benne a tankönyvekben. Pöli-Oláh szerint ez „méltatlan a cigánysággal szemben”, hiszen „részt vettek a harcokban, és az ország újjáépítésében (…) Magyarok vagyunk elsősorban, és azok leszünk, ha tetszik, ha nem”.

Pöli-Oláh szerint az nem szabadság, hogy még mindig 200 ezer ember él nyomortelepeken, és hogy kiszorulnak a munkaerőpiacról azért, mert a bolygó másik oldaláról hoznak vendégmunkásokat.

Kollár-Klemencz zenekara után Jordán Tamás tüntetésre írt jelenetét adták elő Fodor Tamás és Bárnai Péter színészek, majd Edvy Remo mondott el egy slam poetryt.

Az Oktogonon felállított színpadon egymás után következnek a felszólalók.

Beért a tüntetés az Oktogonra, a Vörösmarty utcai kereszteződésig ér a tömeg. A színpadon az est házigazdája, Szabó Simon, aki Örkény István Fohász Budapestért művét szavalta el.

Elsőként Kollár-Klemencz László kamarazenekara a színpadon. Előbb az Angyalokra gondolok című számot játsszák, majd Erdős Virág verse alapján a Van egy ország című dalt:

A tervek szerint a menet megállt volna a Terror Házánál is gyertyát gyújtani, de a tömeg nem állt meg az épületnél, hanem egyenesen az Oktogonhoz ment, ahol lesz egy csomó beszéd.

Az Andrássy út és a Bajza utca kereszteződésénél tartanak a tüntetők. Az orosz nagykövetség épületét kordonok és komoly rendőri sorfal védi, nem is lehet bekanyarodni a Bajza utcába. A kerítésre egy magyar szalagot kötött az egyik tüntető.

A menet második megállója az Andrássy úton lévő orosz nagykövetség. Az épület előtt páran azt skandálták, hogy „ruszkik, haza”.

A közmédia riportere, Császár Attila kérdezte a tüntetés résztvevőit. Pankotai Lili odament, és egy megafonnal a kezében elkezdte üvölteni a kamerába: „Hazudik a tévé”.

Páran csatlakoztak hozzá, és helyszíni tudósítónk szerint az M1 riporterét az egyik résztvevő ásványvízzel öntötte le.

A menet első megállója a Kölcsey Ferenc Gimnázium, ahonnan tanárokat rúgtak ki a polgári engedetlenség miatt, köztük Törley Katalint és Palya Tamást. Tóth Bence tanár itt arról beszélt, azután döntötte el, hogy elhagyja a tanári pályát, hogy 2022. szeptember 30-án megtudta, több kollégáját kirúgták. „A megoldáskeresésnek már a látszatát sem akarják mutatni, egyszerűen utcára teszik a szeretett tanárokat”, mondta Tóth, aki szerint ha Pintér Sándor belügyminiszter (aki az oktatásért is felel) értene az oktatáshoz, akkor nem így történtek volna a dolgok. Azt üzeni neki és Orbán Viktornak is, „itt lenne az ideje nagyon gyorsan elgondolkodni”. „Pintér, takarodj”, „Mocskos Fidesz”, skandálta erre válaszul a tömeg.

A civilek menete lassan a Podmanicky és a Munkácsy Mihály utca sarkához ér. Itt fordulnak be a Kölcsey Gimnáziumhoz. A menetben felbukkant Pankotai Lili is.

Mint megtudtuk a szervezőktől, a Csepel teherautó platóján a fiatalság lángja ég. A civil szervezetek transzparensei mellett a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom zászlója is feltűnt a tömegben.

Az úti cél az Oktogon, előtte viszont még lesz három megálló: a Kölcsey gimnázium, az orosz nagykövetség és a Terror Háza.

A menetet egy Csepel teherautó vezeti, azon egy láng ég. Az emberek azt skandálják, hogy „demokráciát”, és hogy „szabad ország, szabad oktatás”. A környéken egyelőre kevés a rendőr.

Délután öt órára már megtelt a Hősök tere nagy része. Egy méretes magyar zászlót és az oktatási tüntetők szimbólumát emelték a magasba a tüntetők, mielőtt elindul a menet.

Kivágott címeres magyar zászlót 1500 forintért, nagy, koronás címerest pedig 3000 forintért árusít egy férfi a tüntetésen. Egyelőre azonban csak néhány transzparenst látni, és egy kisebb csoportnál ukrán zászlók is vannak. A szervezők egyébként kérték is, hogy aki akar, vigyen ukrán zászlót, mert a menet egyik megállója az orosz nagykövetség lesz.

Fél ötkor több százan gyülekeznek a Hősök terén, hamarosan indul a civil szervezetek tüntetése. A gyülekezők többségét két korcsoport alkotja: a hatvan év fölöttiek és a tizenévesek.

A tervek szerint a Hősök teréről fél öt után nem sokkal indulnak. Előbb megállnak a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahonnan tanárokat rúgtak ki a polgári engedetlenség miatt, majd az orosz nagykövetség előtt, hogy az 1956-os vérengzésekről és a mostani háború ukrán áldozatairól emlékezzenek meg. Az utolsó megálló az Andrássy út 60. alatti Terror háza, itt a diktatúra áldozatairól emlékeznek meg.

A végállomás az Oktogon lesz este 6-kor, itt többen mondanak majd beszédet. Köztük Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a Tanítanék Mozgalom, a diákszervezetek és a civil összefogás képviselői is.

A Mi Hazánk egyik meghívott vendége egy lengyel parlamenti képviselő, Roman Fritz volt, aki a „fenntartható fejlődés őrült ideológiájáról” és kitalált klímaváltozásról beszélt a Corvin közben. Azt is mondta, szerinte szörnyű háború zajlik „Ukrajnában és Palesztinában”.

Fritz után Novák Előd felkonferálta a párt elnökét, Toroczkai Lászlót, akitől Novák szerint „fél a Facebook”.

Toroczkai arról beszélt, hogy a Mi Hazánkon kívül egy párt sem emlékezik meg méltón ‘56-ról, még a Jobbik (amely Toroczkai szerint „szégyen, hogy létezik”) és a Fidesz sem. A pártelnök azt is mondta, hogy bár ‘56 központi eseményei Budapesten történtek, Orbán mégis „megfutamodott” innen a nyilvánosságot és a sajtót kizárva, és Veszprémben mondott beszédet. Toroczkai szerint ugyanis róla „minden mocskot” leírt már a sajtó, de akkor „sem működtethetünk olyan propagandát Magyarországon, ami egyeduralomra tör”, és amely Toroczkai szerint olyan, mint amilyen a Kádár-rendszer médiája volt.

„Azon az úton halad Orbán Viktor rendszere, ami a Kádár-rendszerben is volt” – mondta Toroczkai, aki szerint sem Gyurcsány, sem Orbán rendszere nem lehet Magyarország jövője. Toroczkai ezután felolvasta az ‘56-osok 16 pontját, hogy „napjainkba átültetve” elmondja, miért nem.

Toroczkai arról is beszélt, hogy „miközben mi fogyunk, egyre többen törekednek a helyünkre”. Szerinte kommunizmus, bolsevizmus, bárhogy hívják, „sokkal erősebb, mint valaha”. Szerinte a globalizmus ugyanúgy el akarja pusztítani a nemzetet, Toroczkai ezért úgy látja, egyre közelebb vagyunk a harmadik világháborúhoz. Ebben a helyzetben „a magyarok bölcsebben látják a helyzetet”, mint mások, mégpedig azért, mert a magyarok már két világháborút is elbuktak, mondta. Az ukrajnai és az izraeli háború „haszonélvezőiről” is beszélt a párt elnöke. Toroczkai azokat kérdezte, akik „elhitték a Fidesz békepártiságát”, mondván: „Most mit gondolnak, amikor az izraeli konfliktus esetében még a semlegesség látszatát is feladta a kormány?”

Toroczkai azt is mondta, hogy ‘56-ban mi „nem úgy jártunk, mint Zelenszkij”, mert a magyaroknak nem segítettek. Szerinte magunkra számíthatunk, és a magyarok feladata most az, hogy tanuljanak a történelemből. Toroczkai végül az esemény zárásaként arról beszélt, hogy ezt a „nevet és formát változtató” ideológiát kell lerázni magunkról.

A Mi Hazánk idén is eldurrantotta ágyúját a megemlékezésük részeként.

Az első díszlövés leadása után Novák Előd úgy kommentálta az eseményeket, hogy „Magyarország mindenkié, a Corvin köz a miénk”.

Utána Grundtner András, a Mi Hazánk főpolgármester-jelöltje lépett a színpadra, arról beszélve, hogy „a baloldal hazudik továbbra is”, most épp az orosz-ukrán háborúról. Grundtner szerint „azzal a rágalommal álltak elő, hogy elfelejtettük, az ‘56-osok ki ellen harcoltak (…) Természetesen ez hazugság. Tudjuk, hogy kik voltak ‘56-ban az ellenségeink, és tudjuk, hogy ugyanaz ma is. (…) Kizárólag a nemzetközi baloldali rablóbanda”. A főpolgármester-jelölt ezután a spekuláns pénzügyi maffiáról beszélt, miszerint az orosz-ukrán háborúért és a „szabadságjogainkat nyirbáló” koronavírusért is „az a baloldal felelős, akik a kommunizmust okozták”.

Novák Grundtner beszéde után még azt mondta, hogy bár a főváros egy kemény terep, ők „szeretik a kihívásokat”. Végül pedig a Mi Hazánk egyik kedvenc szava, a „luxusnyugdíjak” ellen adta le a párt az újabb lövését, amelyet Novák Előd az ágyúval szemben, a körúton lévő bankfióknak is küld.