Bezárják az óvodát, egyre kevesebb a gyerek, és ők most egy zsúfoltabb helyre kerülnek át

Az önkormányzat bezárja Budapest XIX. kerületében a Kispesti Árnyas Óvoda Esze Tamás utcai tagintézményét, az odajáró gyerekeket az óvoda egy másik tagintézményébe helyezik át. A Kispesti Önkormányzat tájékoztatása szerint a telephely bezárását az indokolja, hogy kevés a gyerek. A szülők szerint azonban lenne elég jelentkező, és az óvodabezárás mögött inkább a pedagógushiány és a rezsin való spórolás áll.

Nem új keletű problémáról van szó, februárban írtunk arról, hogy a XV. kerületben egyszerre három óvodát zártak be, és például Százhalombattán és Szegeden is hasonlóan a gyereklétszám csökkenése és az óvodapedagógus-hiány miatt szüntettek meg óvodákat. A bezárásokból az az általános probléma rajzolódik ki, hogy az óvodákba nem jelentkezik annyi gyerek, mint amennyi férőhelyük lenne az intézményeknek. Pedagógusból viszont nem lesz több, az összevonások miatt így zsúfoltabbak lesznek az óvodák, és a jövőben még kevesebb figyelem juthat egy gyerekre.

Integráltan oktatnak sajátos nevelési igényű gyerekeket

A Kispesti Árnyas Óvodának három tagintézménye van: az Esze Tamás utcai, a Vonás utcai és a Corvin körúti. Információink szerint az Esze utcai óvodából a Corvin körútiba helyeznék át a gyerekeket. Az Árnyas Óvoda honlapja szerint a három épületben jelenleg hét csoport működik: a Vonás utcai székhelyen és a Corvin körúti intézményben három-három, az Esze Tamás utcai intézményben egy. Mindhárom épületben integrált csoportok működnek, ami azt jelenti, hogy sajátos nevelési igényű (SNI), például autista gyerekek is járnak az óvodákba.

Már korábban is felmerült, hogy megszüntetik az Esze utcai tagóvodát, így viszont nagyon zsúfolt lesz a másik két intézmény – mondta lapunknak egy édesanya, akinek gyereke az „Esze oviba” jár. Szeptembertől nagycsoportos lesz a kislánya, akit az utolsó évére a Corvin körúti tagintézménybe helyeznek át. A szülők is úgy tudják, hogy azért zárják be az Esze utcai intézményt, mert nincs elég gyerek, de ők nem ezt tapasztalták. Egy másik édesanya a Telexnek azt mondta, hogy az önkormányzat a rezsin akar spórolni, és az emberi erőforrás hiányát akarják megoldani a bezárással. A szülők úgy tudják, hogy az Esze Tamás utcai tagintézménybe többen is jelentkeztek, mint ahány gyereket felvettek.

Egy édesanya szerint mivel kis alapterületű óvodákról van szó, a csoportösszevonások miatt az altatásnál nem fognak elférni a gyerekek ágyai egy teremben, szerinte ki kell majd pakolni a folyosóra az asztalokat, vagy a gyerekeknek a galérián kell aludniuk. A szülők szerint ez tűzvédelmi szempontból is aggályos. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy egy SNI-s gyerek „kettőnek számít”, ezen belül egy autista pedig háromnak, vagyis a csoportösszevonásokkal még kevesebb figyelem jutna egy gyerekre.

„A gyerekektől pont a szabad teret veszik el, ami egy integrált intézményben kiemelten fontos, mert egy autizmussal elő vagy más SNI gyereknek gyakran szüksége van az elvonulásra”

– mondta lapunknak az édesanya.

Szeptembertől maximális létszámmal üzemelne a másik két telephely

Megkerestük az ügyben a kispesti önkormányzatot. Válaszukban azt írták: az Esze utcai tagintézmény bezárását az indokolja, hogy a statisztikai adatok alapján a kerületben az óvodáskorú gyerekek száma folyamatosan csökken, ez hatással van az önkormányzati óvodákba beiratkozott gyerekek számára is.

Ezt adatokkal is alátámasztották:

2013-ban még 2046 gyerek 75 csoportban kezdte meg, 2023-ban már csak 1309 gyerek 60 csoportban kezdi meg az óvodai nevelési évet.

A kispesti önkormányzati óvodák idén augusztus elsejétől az alapító okiratukban rögzítettek szerint 1520 gyermeket tudnak fogadni. Levezethető a számokból, hogy a telephelyek kihasználtsága jelentősen csökkent, így kettő 3 csoportos telephelyet zárnak be augusztus elsejétől – válaszolta az önkormányzat a megkeresésünkre.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a jelenlegi gyereklétszámok az Árnyas Óvoda három telephelyén a következőképpen alakultak:

• Vonás utcai: 59 fő; a felvehető gyerekek összlétszáma: 68 fő;
• Corvin körúti: 61 fő; a felvehető gyerekek összlétszáma: 71 fő;
• Esze Tamás utcai: 23 fő; a felvehető gyerekek összlétszáma: 50 fő.

Miután a gyerekek egy része iskolás lesz, az Esze Tamás utcai óvodások közül 12-en kerülnek át a Esze Tamás utcai tagintézményből a Corvin körútiba. Szeptembertől tehát így alakulnak a várható gyereklétszámok:

• Vonás utcai: 68 fő; a felvehető gyerekek összlétszáma: 68 fő;
• Corvin körúti: 71 fő; a felvehető gyerekek összlétszáma: 71 fő.

Így tehát maximális létszámmal üzemelne mind a két telephely. Az önkormányzat tájékoztatása szerint minden óvoda esetében 2019-ben kapacitásfelmérés történt, ez volt az alapja a felvehető gyereklétszám meghatározásának.

A kapacitásfelmérés az óvodai csoportszobák hasznos alapterületének felmérését is magában foglalta, a jogszabálynak való megfelelés érdekében. Az intézményekbe felvehető gyereklétszámokat ez alapján határozták meg. Óvoda esetében a minimális csoportlétszám 13, a maximális 25 fő.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint a csoportlétszámok egyik telephelyen sem érik el a 25 főt.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi lesz az Esze Tamás utcai telephelyen dolgozó pedagógusokkal. Az intézményben jelenleg két óvodapedagógus dolgozik. Az egyikőjük a Corvin körúti tagintézménybe megy át augusztus 1-jétől, a másik álláshelyen határozott időre szóló szerződéssel dolgozott egy nyugdíjas óvodapedagógus.

Arról még nem született döntés, hogy mi lesz az ingatlannal, a telephely augusztus elsején kerül ki a Kispesti Árnyas Óvoda vagyonelemei közül.

Az óvodák kihasználtsága 2000 óta csökken

Ahogy a cikk elején említettük, a XV. kerületben is nagyon hasonló volt a helyzet idén februárban. Itt az önkormányzat 19 óvodát üzemeltetett, 91 óvodai csoportba 1755 gyerek járt. Ezzel a létszámmal tavaly szeptemberben az intézmények 78,6 százalékos kihasználtsággal üzemeltek, ugyanis a maximálisan felvehető gyereklétszám 2232. A tervek szerint az előző nevelési évhez képest a 91 csoportból 85 csoportot csinálnának, míg a maximálisan felvehető gyerekek létszámát 2083-ra csökkentenék. Az önkormányzat szerint a 19 óvoda már középtávon sem működtethető a szakmai színvonal jelentős csökkenése nélkül. Számításaik szerint már 21 óvodai csoportot kellett volna megszüntetniük.

A pedagógushiány is súlyos probléma az ágazatban. Csak néhány példa vidékről: Miskolcon tavaly tizennéggyel kevesebb óvodai csoport indult a pedagógushiány miatt. A városban 24 óvodapedagógus ment nyugdíjba, így majdnem 40 szakember hiányzott a miskolci óvodákból. Szegeden is felmerült az önkormányzati óvodák egy részének bezárása.

A magyarországi óvodai rendszer sokáig európai összevetésben is kiemelkedően jónak számított mind pedagógiai, mind szervezeti szempontból. Ezekből és a XIX. kerületi óvodabezárásokból is az az általános probléma látszik, hogy az elmúlt években romlott az ellátás színvonala. Ennek talán leglátványosabb tünete éppen az, hogy nincs elég óvodapedagógus, ami még úgyis nagy problémát okoz, hogy egyre kevesebb az óvodáskorú gyerek.

A csoportösszevonások pedig csak tovább növelik a dolgozók leterheltségét.

Ha csak a statisztikákat nézzük, nem is látszik, hogy akkora gond lenne az óvodai ellátással. A KSH legutóbbi adatai szerint 2011 és 2021 között több lett az óvoda, csökkent az óvodai csoportok átlagos létszáma (23,4-ről 21,6 főre) és az egy óvodapedagógusra jutó gyerekek száma (11,3-ről 10,5-re). A 21,6 fős átlagos csoportlétszám kevesebb ugyan, mint amennyit a törvény maximálisan megenged (ez ugye 25 fő, amit 20 százalékkal túl lehet lépni), viszont több az Európai Unió által javasoltnál. Az sem példa nélküli, hogy 30 fős gyerekcsoportokkal működnek óvodák.

Az óvodák kihasználtsága – kisebb hullámzásokkal ugyan, de – folyamatosan csökken 2000 óta: a kétezres évek elején közel 98 százalékos kihasználtsággal működtek az óvodák, 2021-ben már csak 84 százalékossal. Két évtizede még 353 ezer óvodáskorú gyerek jutott 361 ezer férőhelyre, 2021-ben viszont már csak 322,7 ezer gyerek járt óvodába, miközben még nőtt is a férőhelyek száma.

2020-ban Pest megyében volt a legmagasabb az óvodák kihasználtsága (88,5 százalék), köszönhetően a fővárosi agglomerációba kiköltözők tömegének, míg Zalában és Tolnában 78,8, illetve 79,2 százalékos kihasználtsággal működtek az óvodák. Ettől még persze előfordulhat, hogy valahol nincs elég férőhely, sokszor településeken belül is egyenlőtlenül oszlik meg a gyerekszám.