Egyszerre három óvodát zárnának be a XV. kerületben

A XV. kerületben a képviselő-testület három óvodát akar bezárni szeptembertől, egy negyedikben pedig már csak kettő csoport működését engedélyezné. A döntésnél figyelembe vették, hogy egyre kevesebb a gyerek, viszont egyre több a betöltetlen óvodapedagógusi álláshely. Bizonyos óvodaépületek rossz állapotban vannak, és drága lenne őket felújítani, az energiaárak pedig drasztikusan emelkedtek – olvasható az átalakításokról szóló előterjesztésben. A képviselő-testület jövő héten szavaz az ügyben. Az érintett négy tagóvoda a következő:

1. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont óvoda Tóth István Tagóvodája: megszüntetik.
2. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai összevont óvoda Bocskai Tagóvodája: megszüntetik.
3. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Napsugár 2 Tagóvodája: megszüntetik.
4. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont óvoda Régi Fóti Tagóvodája: kettő csoport maradhat.

Bár a cikk nagy részében a XV. kerületi bezárásokról lesz szó, de az itt felmerülő problémák nem egyediek, Százhalombattán és Szegeden is hasonló okok miatt terveznek óvodákat megszüntetni. A XV. kerületi óvodabezárásokon keresztül nézzük meg, mi állhat az intézménybezárások hátterében.

Kevesebb a gyerek, nincs kihasználva minden intézmény

A XV. kerületben az önkormányzat 19 óvodát üzemeltet, 91 óvodai csoportba 1755 gyermek jár. Ezzel a létszámmal tavaly szeptemberben az intézmények 78,6 százalékos kihasználtsággal üzemeltek, ugyanis a maximálisan felvehető gyereklétszám 2232. A tervek szerint az előző nevelési évhez képest a 91 csoportból 85 csoportot csinálnának, míg a maximálisan felvehető gyermekek létszámát 2083-ra csökkentenék. Az önkormányzat szerint a 19 óvoda már középtávon sem működtethető a szakmai színvonal jelentős csökkenése nélkül.

A mostani előterjesztés nem számít egyedinek a kerületben, az önkormányzat fokozatosan próbálta úgy alakítani a csoportok létszámát, hogy az igazodjon a gyereklétszámhoz. Ennek az az oka, hogy az elmúlt 10 évben az önkormányzati fenntartású óvodákban 527-el kevesebb gyerek lett. A maximális létszámmal számolva 25-en lehetnek egy csoportban, tehát ez azt jelenti, hogy 21 óvodai csoportot kellett volna már megszüntetni.

Végül ebből 10 év alatt 11 óvodai csoportot szüntettek meg.

„A csoportok számának ilyen mértékű megszüntetése egyáltalán nincs összhangban a gyermeklétszám csökkenésével” – írták az előterjesztés indoklásában.

Az önkormányzat a tavaly októberi adatokból kiindulva az előterjesztésben részletes statisztikát tett közzé az intézmények kihasználtságáról. Ezek szerint a négy bezárni vagy átalakítani kívánt intézmény kihasználtsága így alakult:

• Tóth István Tagóvoda: 80 százalékos kihasználtság.
• Bocskai Tagóvoda: 67 százalékos kihasználtság.
• Napsugár 2 Tagóvoda: 96 százalékos kihasználtság.
• Régi Fóti Tagóvoda: 73 százalékos kihasználtság.

Ránézve az adatokra, meglepő lehet, hogy a felsorolásban van egy óvoda, ami szinte teljes kapacitással működik. Főleg annak tükrében, hogy nem a bezárni kívánt óvodáknak van a legalacsonyabb kihasználtsága a kerületben: a felsorolásban nem szerepel, mert a bezárás nem érinti, de például a Vácrátóti Tagóvodának a kihasználtsága is csak 68 százalékos, ezen kívül még négy tagóvodának van 70 százalék alatti kihasználtsága.

Frissítés: Megkerestük az ügyben a XV. kerületi önkormányzatot, arra voltunk kíváncsiak, hogy a 96 százalékos kihasználtsággal működő Napsugár 2 Tagóvodát miért akarják bezárni. A polgármester válaszában azt írta: az épület rossz állapota miatt, és azért, mert a 6 óvodapedagógi álláshelyből 3 nincs betöltve. Ez azt jelenti, hogy egy csoportot lehetne csak működtetni.

„A Napsugár 1 telephely 6 csoportos óvoda, jelenleg 5 csoporttal működik. Itt is igaz, hogy egy nagy óvodát nem lehet egy kicsi óvodába betuszkolni, ezért is szükséges a rosszabb paraméterekkel rendelkező telephelyet megszüntetni. A két óvoda között a távolság egyébként 50 -60 méter. Mind az óvónők, mind a dajkák a csoportokkal maradhatnak. Figyelembe lesz véve a kérésük.”

Az adatokból az az általános probléma látszik, hogy az óvodákba nem jelentkezik annyi gyerek, mint amennyi férőhelyük lenne az intézményeknek. Ez nem csoda annak fényében, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a legutóbbi népszámláláshoz képest 333 ezerrel csökkent Magyarország népessége. A két népszámlálás között eltelt időben 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.

Kevés az óvodapedagógus, sokan nyugdíjasként dolgoznak

A másik, szintén nem egyedi probléma, a pedagógushiány: 2022-ben hatszázzal kevesebben felvételiztek óvodapedagógus képzésre, mint 2021-ben, és körülbelül feleannyian, mint hat éve. Nem meglepő, hogy tavaly, a tanév közepén több mint 450 óvónői állást hirdettek.

Idén január 31-én a XV. kerületben a 182 óvodai álláshely közül 26 volt betöltetlen, kilenc munkavállaló pedig tartósan távol volt. Ez azt jelenti, hogy összesen 35 dolgozónak nem volt határozatlan idejű pozíciója. A határozatlan idejű, teljes állású munkavállalók nagyobb eséllyel maradnak még évekig a pályán, ezzel egyfajta garanciák a munkaerő biztosítására. Főleg azért van szükség határozatlan idejű munkavállalókra, mert sokan vannak az óvodai dolgozók közül GYES-en vagy GYED-en, őket szintén pótolnia kell valakinek. A tapasztalatok pedig azt mutatják: a fő probléma, hogy

a kieső munkaerőt csak nyugdíjas óvodapedagógusokkal vagy pedagógiai asszisztensekkel lehet betölteni.

A statisztikák szerint 17 nyugdíjas óvodapedagógus dolgozik teljes munkaidőben a kerületi óvodákban. Részmunkaidőben, óraadóként 6 nyugdíjas óvodapedagógust alkalmaznak jelenleg. Viszont hosszú távon ez sem jelent megoldást, mivel a nyugdíjas óvodapedagógusok ebben a formában csupán heti 14 órát dolgozhatnak. A kezdő óvodapedagógusi bérek és a dolgozók társadalmi megbecsültsége nagyon alacsony, ezért a végzős óvodapedagógusok közül alig néhányan helyezkednek el óvodákban – olvasható az előterjesztésben.

Az intézménybezárások és a csoportösszevonások következménye lehet, hogy kevesebb óvodapedagógusra lesz szükség a jövőben. Ugyanakkor az önkormányzat leszögezte:

munkavállalót nem fognak elbocsátani a megszűnő óvodapedagógusi álláshelyek miatt.

Egyeztettek a szülőkkel, de nem mindenki fogadta el a bezárást

Felmerülhet a kérdés: akkor mi lesz az intézményekkel a jövőben, hogyan fogják megoldani a gyerekek gondozását, a pedagógusok áthelyezését? Az elmúlt időszakban erről egyeztetett az önkormányzat az alkalmazottakkal és a szülői közösséggel is. Az egyeztetéseken szinte az összes óvodai alkalmazott és a legtöbb szülő részt vett.

Az önkormányzat javaslatát nem minden szülő fogadta pozitívan. Az egyik szülő lapunknak azt mondta, hogy igaz voltak egyeztetések, de mégis az önkormányzat eredeti elképzelése érvényesült. Szerinte több furcsa pontja is volt a megbeszéléseknek: például nem értette, miért pont az említett három intézményt zárják be, hiszen azok közül a Tóth István és a Napsugár 2 tagóvodák nagyon népszerűek a szülők és az óvónők körében is. A lapunknak nyilatkozó szülőnek a Tóth István Tagóvodába jár a gyereke. Szerinte az a probléma, hogy nem engedik a körzeten kívüli (vagyis a kerületben lakó, csak nem abba az óvodába tartozó) gyerekek felvételét, pedig ezzel fel lehetne tölteni az alacsony létszámú csoportokat. Szerinte a Tóth István Tagóvodában van elég óvónő, így nem gondolja, hogy az önkormányzat érvei helytállóak lennének. A szülő szerint inkább arról van szó, hogy a kicsi, 2-3 csoportos óvodákat be akarják olvasztani a nagyobb, 6-7 csoportos intézményekbe.

A szülő állítása szerint eredetileg az önkormányzat adatokat tett közzé arról, hogy mennyi pénzt tudnának megtakarítani az egyes intézmények bezárásával. Például a Tóth István Tagóvodával 25 millió forintot. A szülők nem értették, hogyan jött ki ez az összeg, szerintük az önkormányzat olyan költségeket is beleszámolt ebbe, amit a gyerekek áthelyezése esetén ugyanúgy ki kellene fizetni: például az étkezésüket, tisztálkodó szereket. A szülő a Telexnek azt mondta:

„Az előterjesztés első változatában szerepelt megtakarítási értéket sokadik nekifutásra sem tudta számadatokkal bizonyítani a szakterület, végül az előterjesztés új változatából a megtakarításokat teljesen kihagyták.”

Mi lett végül a megoldás?

Az előterjesztésben az szerepelt, hogy a Bocskai Tagóvodában az átszervezésre tett javaslatot az óvoda alkalmazotti és szülői közössége elfogadta. A Napsugár 2 Tagóvodában az óvoda alkalmazotti közössége egy fő kivételével megváltoztatta a korábbi véleményét, az átszervezésre vonatkozó javaslatot tudomásul vette, ezzel elfogadta. A Fóti Tagóvodában az új javaslatot az óvoda alkalmazotti és szülői közössége elfogadta.

A Tóth István Tagóvodában az óvoda munkavállalói megértették az óvoda megszüntetését, viszont a szülői közösséggel egyetértésben elutasították az önkormányzat által felajánlott Mozdonyvezető Tagóvodába való költözést, ahol szeptembertől a gyermekek és az óvoda munkavállalói együtt maradhattak volna. A munkavállalók és a szülők nem támogatták azt a változatot sem, hogy a Tóth István Tagóvoda kifutó rendszerben szűnjön meg, azaz a következő nevelési évben csak egy csoport működjön a tagóvodában. A lapunknak nyilatkozó szülő szerint ezt azért nem támogatták, mert így nem maradhatott volna a gyerekekkel az összes óvónő, és nem szeretnének egy évig bizonytalanságban lenni, várva, mikor kell bezárni az intézményt.

Az előterjesztés szerint az óvoda alkalmazottai azt kérték, hogy az átszervezés után részben vagy teljes egészben együtt folytathassák a munkájukat. „Figyelembe véve az óvoda munkavállalóinak kérését, ezért szeptembertől a csoportok együtt maradnának, de a két csoport különböző telephelyekre költözne” – olvasható az előterjesztésben.

Megkerestük az ügyben a XV. kerületi önkormányzatot, a tájékoztatásuk szerint az átalakítások 83 gyereket érintenének. „A szülők véleménye természetesen fontos, több alternatív javaslat közül is választhattak. Megértve a szülők érzelmi reakcióit, ragaszkodásukat az adott épülethez, a racionális döntést mégis meg kell hozni.”

Máshol is hasonló a helyzet

Hasonló problémák miatt terveznek bezárni óvodákat Szegeden és Százhalombattán is. Nemrégen Szegeden tüntettek szülők, mert az önkormányzat 45 óvodából négyet be akar zárni ősztől. Pénteken pedig a jobboldali képviselők kivonultak a közgyűlésről a négy óvoda bezárásának megszavazása miatt.

Százhalombattán pedig a polgármester a Százszorszép Óvoda szeptemberi bezárására tett javaslatot. A városban jelenleg öt óvoda működik, viszont az elmúlt hónapokban az egyre több sajátos nevelési igényű gyermek ellátása okozott kihívást. Emellett itt is probléma az óvodapedagógushiány, amit a képviselő-testület pedagógiai asszisztensek felvételével próbált enyhíteni.

„Míg korábban az öt óvoda teljes kihasználtsággal működött csoportszámok
tekintetében, napjainkra eljutottunk oda, hogy három csoportot kellett megszüntetni óvodai szinten”

– olvasható a lapunkhoz eljutott, polgármester által jegyzett javaslat indoklásában.

A javaslatban érvként merül fel, hogy egyre több az idős, és az óvodákkal ellentétben az idősek otthonaiba túljelentkezés van. A polgármester szerint a 76 gyereket befogadó Százszorszép Óvoda megszüntetése jelenthet megoldást a városban kialakult helyzet megoldására. „Mellyel egy racionálisabb alapokon nyugvó köznevelési intézményhálózat kialakítása mellett az Idősek Tartós Bentlakásos Otthonának bővítésére is lehetőség nyílik az ellátás iránt megnövekedett igények hatékonyabb kielégítését szolgálva” – olvasható a javaslatban.

A javaslat szerint a változtatásokhoz szükség van a felvételi eljárásrend módosítására is, mégpedig úgy, hogy

az óvodák közös megegyezés szerint nem veszik fel a rendszerbe a 3. életévüket ősszel betöltő gyermekeket.

Ezzel a számítások szerint 50 gyerekkel kevesebbet kellene szétosztani. A Napsugár Óvodában és a Kipp-Kopp Óvodában pedig plusz egy csoport beindításával 26 csoportban tudnák elosztani a gyerekeket úgy, hogy egy csoportban maximum 25-en legyenek.

A százhalombattai óvodabezárás tervezete miatt levelet küldtünk Vezér Mihály polgármesternek, arra voltunk kíváncsiak, hogy a felvételi rendszer átalakításának milyen következményei lehetnek és rákérdeztünk arra is, ami a javaslatból nem világos: a Százszorszép Óvoda bezárása után az épületet tervezik-e idősek otthonává átalakítani. Jövő hét hétfőre ígértek választ.

Frissítés: Vezér Mihály polgármester hétfőn lapunknak azt írta: a Százszorszép Óvoda bezárását az indokolja, hogy ez a legkevésbé kihasznált intézmény az összes közül, hiszen 54 százalékos kihasználtsággal üzemel. Emellett szerinte az óvodák földrajzi elhelyezkedése is ezt a döntést indokolja. Az óvodabezárásra ugyanazért van szükség, mint máshol: egyre kevesebb az óvodáskorú gyerek, viszont az üzemeltetés költséges, így ezeket kell racionalizálni. Vezér Mihály szerint ezzel éves szinten 50 millió forintot spórolna meg az önkormányzat. De ez még csak egy önkormányzati vélemény előkészítése, ha a testület támogatja, egy minden érintettre kiterjedő véleményezési folyamat indulhat el.