KSH: Magyarország népessége 333 ezer emberrel csökkent

A 2022. évi népszámlálás előzetes eredményeiről számolt be csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH két és fél hónappal az adatfelvételi időszak vége után tette közzé a népszámlálás első eredményeit. 2022. október 1-jén, a népszámlálás időpontjában Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer. 2022 október elsején

• 4 millió 613 ezer férfi;
• 4 millió 991 ezer nő;
• 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban.

Az aktív korúak – vagyis a 15 és 64 év közöttiek – száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt. A lakosság 21 százaléka volt időskorú, 15 százaléka pedig gyerekkorú.

Összességében 333 ezer fővel csökkent Magyarország népessége az előző népszámlálás óta: 2011-ben 9,9 millióan éltek hazánkban, a 2022-es népszámlálás idején pedig 9,6 millióan.

A két népszámlálás között eltelt időben 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent – írja az MTI a KSH-ra hivatkozva.

A sajtótájékoztatón Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője elmondta, hogy a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban a születések, és a halálozások száma is ingadozott.

Az elmúlt 11 évben a halálozás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosságszám, ezt mérsékelte a 131 ezer, többségében a környező országból érkező bevándorló.

Kovács Marcell ismertetése szerint a halálozások száma az elmúlt 11 évben 130 ezer körül alakult évente, jelentős emelkedés volt azonban a koronavírus-járvány miatt: 2020-ban 141 ezerre, 2021-ben pedig 156 ezerre emelkedett az elhunytak száma.

Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, 2022-ben az ország népességének 18%-a élt a fővárosban. Budapest után az ország legnépesebb térsége Pest vármegye 1 millió 339 ezer fővel. A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád.

A 2011-es év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket fokozódó gyermekvállalási kedv jellemezte,

a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett.

Kovács Marcell a lakásadatokról elmondta, 2011 óta a lakások száma 4,6 százalékkal nőtt, Békés megye kivételével mindenhol emelkedett, a dunántúli vármegyékben nagyobb mértékben, mint a keleti országrészben, a legnagyobb emelkedés Győr-Moson-Sopron, Pest, valamint Somogy vármegyében volt.

A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a II. negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható.

Az adatok gyors feldolgozását segíti, hogy a 2022-es volt az első népszámlálás, amely teljesen elektronikusan zajlott. Október 1. és 19. között mindenki önállóan, online tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok digitálisan rögzítették az interjú során gyűjtött adatokat. Az eredmények gyors közléséhez az is hozzájárul, hogy a hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a hivatal, mondta Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. Ő azt is elmondta, hogy a 155 éves hivatal történetében 16. alkalommal készítették el azt a pillanatképet, amely bemutatja az országot, a népességet, a társadalom sokszínűségét, a lakásviszonyokat, a családi és háztartási körülményeket.

A tervek szerint a 2022. évi volt az utolsó – adatfelvételi módszer tekintetében – hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő összeírás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal, vázolta fel a jövőre vonatkozó kilátásokat a KSH elnöke.

A részeredményekről itt talál további adatokat.