A kitelepülés újabb hátulütője: megteltek az agglomeráció óvodái, bölcsődéi
2022. június 4. – 07:01
Nem új jelenség, hogy a fővárosi agglomeráció növekedése sok nehézséget okoz. Szinte az összes Budapest-környéki település életét nehezíti, hogy az infrastruktúra nem tartott lépést az új lakók emelkedő számával. A kitelepülési hullám évtizedek óta tart, és az utóbbi időben egyre erősebb, így a hiányosságok is mindjobban kiütköznek. Legújabban az verte ki a biztosítékot, hogy egész egyszerűen nincs annyi óvodai férőhely, amennyire a helybeli kisgyerekes szülőknek igényük van.
A gödi Facebook-csoportokban az elmúlt napokban jó pár szülő kiakadt. Most küldték ki ugyanis az értesítéseket az óvodai felvételikről, és kiderült, a helyi intézmények nem tudják felvenni az összes olyan gyereket, akit a szülei óvodába szeretnének íratni.
Magyarországon minden gyereket hároméves korától kötelezően óvodába kell járatni. A jogszabály úgy szól, hogy – bizonyos felmentéseket kivéve – a gyerekek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévüket betöltik, kötelesek legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson részt venni.
Az óvoda felveheti azt a gyereket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. Ezt azonban csak akkor tehetik meg az intézmények, ha minden olyan gyereknek biztosítottak férőhelyet, akinek az előírások szerint jár, és ezen felül maradtak még helyek.
A gyes miatt is életbe vágó
Bár törvényileg valóban nem kötelező, fel szokták venni azokat is, akik, mondjuk, szeptemberben vagy októberben töltik a hármat. A húszezres Gödön viszont annyira sok a gyerek, hogy nem maradt hely az opcionálisan felvehetőknek. A szülők azért akadnak ki ilyenkor, mert ha nem tudják megoldani a gyerekelhelyezést, akkor nem tudnak visszamenni dolgozni, majd csak akkor, ha már négyéves lesz a gyerek, viszont például gyes csak addig jár a gyerek után, amíg be nem tölti a három évet.
Tehát egy példával szemléltetve, amelyik gyerek az idén szeptemberben tölti be a hármat, most nem mehet állami óvodába Gödön, viszont októbertől nem jár utána gyes, tehát ha nem tudják megoldani az elhelyezését, akkor majdnem egy évig úgy kell vele otthon maradnia a szülőnek, hogy gyest nem kap már. Ráadásul nem is csak a pénzről van szó. Bár ebben nem beszélhetünk egységes szülői hozzáállásról, sokan úgy vélik, szocializációs szempontból is jó a gyereknek, ha háromévesen vagy akár már előbb is közösségben van, belerázódik a társas normákba, sokoldalúbban, harmonikusabban fejlődik.
Különösen sok gyerek Pesttől északra
A gödi szülőket arról tájékoztatták, hogy például a Kincsem óvoda férőhelyeinek száma 390 fő, amiből jelenleg 79 szabad hely van az új, legfiatalabb évfolyamnak. Eleve ennél is több, 88 gyereket kötelezően fel kell venniük a már részletezett törvényi előírások miatt, és ezen a 88 gyereken felül még további 72 gyereket szerettek volna oda beíratni a szüleik, de őket nem tudja fogadni az intézmény.
A hozzászólók szerint ilyen kapacitáshiány nemcsak Gödön van, hanem Dunakeszi és Vác térségében is jó pár településen ugyanez a helyzet. Ennek részben az lehet az oka, hogy a fővárosi agglomerációnak ebben az északkeleti régiójában lakosságarányosan különösen sok gyerek van, sok fiatal pár költözik ide, és nyilván bölcsődébe, óvodába, iskolába akarják járatni a gyerekeiket.
Kapacitásgondok vannak más szempontból is, ebben a térségben például a gyerekorvosnál is érezhető, hogy sok gyerek van túl kevés orvosra. Előfordul, hogy nagyon sokat kell várni egy vizsgálatra vagy oltásra, és nem könnyű másik orvoshoz kérni a gyereket, mert majdnem minden praxisban telt ház van.
Biatorbágy is megtelt
De forrásaink szerint más Budapest-környéki településen is hasonló a helyzet. Kérdést küldtünk például a biatorbágyi önkormányzatnak is az óvodai férőhelyekkel kapcsolatban, a válaszukban azt írták, minden óvodaköteles gyereket sikerült elhelyezniük, de hozzáfűzték, vannak olyan igények is, amelyek a jogszabályi korhatárnál fiatalabb gyerekekre vonatkoznak.
Írtunk a gödi önkormányzatnak is, onnan azt válaszolták, hogy próbálnak mindent megtenni, de nincs elegendő férőhely az óvodában, viszont valahogy szeretnék megoldani a dolgozó szülők gyerekeinek elhelyezését. „Végleges döntés augusztusban születik, de a dolgozó szülők gyerekei nem maradnak intézményi nevelés nélkül” – írták. Hozzáfűzték azt is, hogy képviselő-testület napirenden tartja az óvodai fejlesztés kérdését, „de jelenleg nincs tervezés sem építés alatt új óvodai férőhely bővítés”. A Telex szerda reggel kereste meg a gödi önkormányzatot, amelynek vezetője, az ellenzéki Balogh Csaba, csütörtök délután – cikkünk megjelenése előtt – megszólalt az óvodai férőhelyek hiányával kapcsolatban a Facebookon, és azt írta, „akik később (szeptember 1., illetve azután) töltik be a három éves kort, a bölcsődében maradhatnak”.
Van olyan agglomerációs település is, ahol óvodai férőhely van ugyan elég, felvesznek akár két és fél éves gyerekeket is, az óvónőhiány viszont gondot okoz. Veresegyházon például több képzett óvónőre és dajkára lenne szükség, ráadásul óriási a fluktuáció. Az óvónőhiány miatt gigantikus méretű csoportokba rakják a gyerekeket.
A Balatonra is begyűrűzik
Úgy tudjuk, az utóbbi években az óvodai-, bölcsődeikapacitás-gondok ráadásul messze nemcsak a fővárosi régióban jelentkeztek, hanem a Velencei-tónál és egyes Balaton körüli településeken (például Alsóörs) is találkozni ilyen problémával. (A bölcsődei helyek növelése céljából korábban fejlesztési programot indított a kormány.)
Az állami helyekre be nem férő gyerekek szüleinek opció lehet még a magánóvoda is, ami viszont zsebbe nyúlós dolog. Kevés az olyan magánovi, ahol étkezéssel együtt havi 80-90 ezernél kevesebből meg lehet ezt úszni gyerekenként, de jellemzően inkább ennél is többet kell fizetni.
Nem számoltak ennyi emberrel
A Telex többször foglalkozott már a budapesti agglomeráció népességgyarapodása miatt előálló ügyekkel. Budapest környékén egyre település lakóinak van elegük abból, hogy nagyon sokan költöznek oda, de a közlekedésre, vízhálózatra, utakra, óvodákra, bölcsődékre az állam (és az önkormányzatok) nem költenek eleget.
Nagytarcsán tüntetést is tartottak a helyiek, mondván, az agglomerációs község „nem megtelt, hanem túlcsordult”. „Hol a vizünk? Hol a bölcsődénk? Rakják már ki a megtelt táblát!” – kiabálták a helyiek a demonstráción.
Tavaly nyáron jó pár településen vízhiány alakult ki a Budapest-környéki agglomerációban. Elmentünk Pécelre, ahol az odatelepülők száma évtizedek óta meredeken emelkedik, a vízügyi infrastruktúrát azonban nem fejlesztették megfelelő ütemben. És amikor a jó idő beköszöntével mindenki egyszerre akarja feltölteni a medencéket, akkor egyszer csak egyes területeken nincs víz.
Miközben Magyarország népessége 10,7 millióról nagyjából 9,7 millióra csökkent negyven év alatt, addig Budapest úgynevezett metropolisztérségének lakossága nem változott, nagyjából 3 milliós maradt. Az arányok azonban eltolódtak. A nyolcvanas évek közepén még 2,1 millió volt Budapest lakossága, ez viszont azóta 1,7 millióra csökkent, tehát a metropolisztérség népessége 900 ezerről 1,3 millióra nőtt – mondta akkor Kocsis János Balázs, a Corvinus docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke.
Az agglomeráció növekedése nem áll meg
Kocsis szerint manapság az az egyik fő oka az agglomeráció növekedésének, hogy a budapesti lakásállomány meglehetősen ramaty állapotban van, elég drága (ez jelentős részben a spekulatív célú ingatlanvásárlók miatt van), de ehhez képest kicsi lakások vannak a fővárosban. Ha egy családban több gyerek van, akkor egyszerűen nem férnek el rendesen ezekben az ingatlanokban.
A kutató szerint nemcsak az új építésű ingatlanokkal növekszik az agglomerációs települések lakosságszáma, hanem azzal is, hogy sok, már régebb óta ott lévő családi házból kirepültek a gyerekek, csak a szülők maradtak ketten vagy esetleg egyedül, és ők a házukat gyakran többgyerekes kitelepülő családoknak adják el, tehát egy-két ember helyére beköltözik akár négy-öt is. Ez építkezés nélkül is akár négyszeres-ötszörös népességnövekedés. És emellett vannak még az újonnan parcellázott részekre költözők.
A fővároskörnyéki térségben sok helyen a kilencvenes években volt utoljára nagyobb infrastrukturális fejlesztés, és akkor sem számítottak arra, hogy ilyen meredeken emelkedik majd az agglomerációba költözők száma. Közismert az is, hogy az agglomerációs településekre vezető utak többsége nem megfelelő méretű, és a vonatközlekedés sem mindenhol ideális, a lakott részektől ugyanis túl messze vannak a vasútállomások (Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint stb.). Az urbanisztikai szakértő szerint a következő években még tovább növekszik a budapesti agglomeráció.
