Visszautasította az Alkotmánybíróság a Ryanair panaszát az utasadó miatt

Visszautasította az Alkotmánybíróság a Ryanair alkotmányjogi panaszát, írja a 24.hu. A fapados légitársaság azért indított eljárást még tavaly júliusban, mert szerintük a kormány „extraprofit-adónak” nevezett utasadója sérti az arányos közteherviseléshez fűződő jogot.

A kormány a 2022-es választás előtt – bebiztosítandó a kormánypárt sikerét – igen komoly pénzosztást végzett. Olyannyira komolyat, hogy alig két hónap múlva bejelentette: adóemelésekkel próbálnák helyrehozni a megroggyant költségvetés helyzetét.

Ennek egyik eleme az az utasadó is, amit a légitársaságokra vetettek ki, eszerint az Európai Unión belülre vagy az európai országok többségébe tartó utasonként a cégeknek 3900 forintot kell fizetni, az azon kívüli úticélok felé pedig 9750 forintot kell befizetni utasonként az államkasszába.

Bár a kormány megfenyegette a légitársaságokat, hogy ne merjék áthárítani az adót az utasokra, ez az olcsó jegyeiről ismert Ryanair esetében így történt. A cég vezérigazgatója, Michael O'Leary pedig ezután színes-szagos kommunikációs háborúba keveredett a magyar kormánnyal:

• először a cég ostobaságnak nevezte az extraprofitadót,
• majd Michael O’Leary idiótának nevezte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert,
• aki azzal reagált, hogy ez a stílus elfogadhatatlan,
• majd O’Leary riposztolt azzal, hogy Gulyás Gergely és Nagy olyanok, mint Dumb és Dumber,
• beszállt a hepajba a twitterhuszár Deutsch Tamás is, aki hímtagnak nevezte a Ryanair-vezért,
• Gulyás meg úgy kontrázott O’Leary hülyézésére, hogy szerinte az ír menedzser fiatalon túl sok alkoholhoz jutott,
• Varga Judit igazságügyi miniszter pedig augusztusban bejelentette, hogy a Ryanair 300 milliós bírságot kapott az adó áthárítása miatt.

A Ryanair erre közölte, hogy nyolc várost törölnek a budapesti célpontjaik közül, a téli szezonban pedig hét útvonalon ritkították járataikat. Bár az „extraprofit-adót” a kormány azóta „környezetvédelmi adóvá” alakította, az utasadó árát megtartotta jegyei árában a Ryanair,

így a választási osztogatás miatt elszállt költségvetés befoltozását továbbra is az adófizető magyar állampolgárok biztosítják.

Ebbe pedig egyelőre az Alkotmánybíróság sem tud beleszólni, szerdán közölt döntésük alapján ugyanis ebben nincsen hatáskörük. Sőt, az Alkotmánybíróság 2010 utáni jogkörszűkítései miatt amíg államadósság a GDP felénél magasabb, addig a költségvetésről, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról szóló törvények alkotmányosságát kizárólag

• az élethez és az emberi méltósághoz való joggal,
• a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal
• és a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal

összefüggésben vizsgálhatják felül. Jelzésképpen: utoljára valamikor a Kádár-korszakban lehetett az államadósság alacsonyabb a GDP 50 százalékánál, a rendszerváltáskor ugyanis már 73 százalékot tett ki, és azóta nem jutott el ez az adat 52 százaléknál alacsonyabb szintre.