Megjelentek az extraprofitadó részletei, a légitársaságoknak fejenként 3900 forintot kell fizetniük az európai utasok után

2022. június 04. – 23:06

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Szombaton késő este, a pünkösdi hosszú hétvégén megjelentek a Magyar Közlönyben az úgynevezett extraprofitadó részletei. A közlönyt itt lehet elérni.

A különadókat hivatalosan az „extraprofit” után kell befizetni a vállalatok egy részének a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba. Ebben a cikkünkben írtunk részletesen arról, hogy a kormány a választások előtt komoly osztogatást végzett, majd kiderült, hogy egy kissé kellemetlen az államháztartás helyzete. A kilátásokat rontja, hogy a világgazdaság is bukdácsol: még helyre sem állt a normális rend a Covid után, de már megérkeztek az orosz-ukrán háború hatásai.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szombati közleménye szerint a különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban.

A legnagyobb extraprofit-különadót a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott Molnak kell fizetni – írta a KTK.

A rezsivédelmi alap 700 milliárd forinttal, a honvédelmi alap 200 milliárd forinttal jön létre, amelyek bevétele nagyobb részt az extrapofit-különadók befizetése lesz (800 milliárd forint), valamint egyéb költségvetési bevételek.

A rezsivédelmi és honvédelmi alap bevételéhez hozzájárulnak egyéb költségvetési bevételek is: emelkedik az alkohol és dohánytermékek jövedéki adója, a cégautó adó, emelkedik a bányajáradék, egyes nem a lakosság által fizetett energiatermék jövedéki adója, emelkedik a népegészségügyi termékadó (pl. energiaitalok, sós snackek esetén kivetett „chipsadó”), és egyes alkalmi munkák utáni adók, írta a KTK.

  • A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevételből 2022-ben 10 százalékot, 2023-ban 8 százalékot kell befizetni.
  • A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Amennyiben ez az érték külföldi pénznemben van meghatározva, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. (Ez megegyezik az átutalások illetékével). Mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjeszti a kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). A tranzakciós illeték megegyezik a normál mértékkel, azaz 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint.
  • Kőolajtermék-előállítóknál a különadó mértéke 25 százalék, az alapja pedig az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata.
  • A szénhidrogént bányászó cégeknek a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagból keletkező érték után kell emelt bányajáradékot fizetniük. A 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított mezőkön a kőolaj és földgáztermelés értékének 48 százaléka, az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön a földgáztermelés 42 százaléka, a 2008. január 1. után megnyitott mezőkön a bányászott kőolaj és földgáz értékének 36 százaléka lesz a járadék.
  • A villamos energia átvételére jogosult termelőknél, jellemzően a megújuló energiát használó termelőknél a különadó 65 százalék, a termelők különböző fajtáinál változik, hogy pontosan mit és hogyan kell fizetni. A különadó alapját jellemzően a betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege határozza meg.
  • A légitársaságoknak a Magyarországról (belföldről) induló utasok száma után kell megfizetni az adót, a tranzitutasok után nincs fizetési kötelezettség. Utasonként 3900 forint az adó mértéke, ha az utasok az Európai Unió területére, emellett Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Izlandra, Koszovóba, Lichtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, Nagy-Britanniába, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába vagy Ukrajnába utaznak. Az ezen kívüli országokba utazó utasonként 9750 forint az adó mértéke.
  • A gyógyszerforgalmazókat (és nem a gyártókat) sújtó adó alapja a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 000 forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 000 forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalék.
  • Távközlési cégeknél a pótadó alapját az adóévi nettó árbevétel jelenti. Az adó mértékét sávosan határozzák meg. Az adóalap egymilliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 1 milliárd forint felett, de az 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, 50 milliárd forint felett, de a 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.
  • A kiskereskedelmi láncoknak a kiskereskedelmi adójuk alapján az adóévük évesített összegének 80 százalékával megegyező pótadót kell fizetniük. A 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértékeket kell alkalmazni árbevétel szerint:
    - az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
    - az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
    - az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
    - az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.
  • A biztosítóknak a biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni. Ennek mértéke is sávosan változik. 2022-ben magasabb a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék lesz.

Emelkedik a céges autók adója, dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó mértéke is, azaz a „snackadó” vagy „chipsadó” is. Jelentős százalékos emelést tartalmaz a csomag, az üdítőitaloknál például a literenkénti 15 forint 23-ra nő, vagyis 35 százalékkal lesz magasabb az új adókulcs a réginél. Az egyes termékekre vonatkozó pontos adómértékeket a Közlönyben lehet elolvasni a 3807. oldalon kezdődő táblázatban.

A Magyar Közlöny extraprofitadókról és pótadókról szóló kiadványát itt lehet elolvasni.

A Magyar Közlönyből ezen kívül kiderül, hogy:

  • Semjén Zsolt lett hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök helyettese.
  • Felmentették a Magyar–Egyiptomi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnökét, Magyar Leventét, a bizottság elnöke mostantól a külügyminisztere, Szijjártó Péter.
  • Kinevezték a Nemzeti Információs Központ vezérigazgatóját (Kovács Zoltán András) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóját (Kiss Csaba) is.
  • Az állam a „földgázellátási veszélyhelyzet” esetén a felügyelete alá vonhatja az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. Vészhelyzet azonban jelenleg nem áll fenn, az állam nem vonta felügyelete alá az FGSZ-t. A földgázellátási vészhelyzet olyan súlyos gázellátási zavar, mely során nem áll rendelkezésre elegendő gázforrás az ellátási igények kielégítésére.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével három napos kihelyezett ülést tartott a kormány Sopronban szombaton, ahol elfogadták az extraprofit adó kivetéséről szóló rendelkezéseket és a 2023-as költségvetés tervezetét is. A kormányülésről itt írtunk.

Az extraprofitadónak nevezett különadókról korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.