Ellenfélből barát – egy csapásra megváltozott Orbán véleménye az USA-ról a szankciók után

„Az Egyesült Államok a barátunk és egy fontos szövetségesünk is” – jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök hosszasan dicsérte a két ország közti katonai és gazdasági kapcsolatot, de szerinte a szabadság és piacgazdaság hite, valamint a kereszténység is összeköti Magyarországot és az USA-t.

Szokatlan és némileg meglepő volt a pénteki interjú hangvétele az elmúlt hónapok nyilatkozatháborúja után. Februárban a Fidesz–KDNP balatonfüredi frakcióülésén zárt ajtók mögött

a kormányfő még az ellenfelei közé sorolta Joe Bident és az amerikai kormányzatot a Magyar Nemzet cikke szerint.

Hogy pontosan hogy fogalmazott Orbán a képviselőknek, azóta sem derült ki. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón azt mondta, a nyilvánosság előtt soha nem mondott ilyet a magyar kormányfő, egy zárt ülés tartalma pedig nem tartozik a nyilvánosságra. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt tanácsolta mindenesetre az amerikai diplomáciának, hogy ne a Magyar Nemzetből tájékozódjon Orbán ellenfeleiről.

Orbán nem véletlenül fogalmazhatott most barátságosabb hangvétellel az Egyesült Államokról. Szerdán David Pressman amerikai nagykövet bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyarországi központú – kémbanknak is nevezett – Nemzetközi Beruházási Bankot, és annak három vezetőjét. Közülük ketten orosz állampolgárok, de van egy magyar is, Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.

„Ezt mi tudomásul vesszük és betartjuk” – reagált Orbán pénteken az amerikai kormány döntésére, és azzal próbálta élét venni az ügy súlyának, hogy szerinte nem Magyarországgal szemben hoztak szankciót, mert a 34 fős listán csak egy magyar név szerepel. A kormány mindenesetre egy nap alatt úgy döntött, hogy Magyarország inkább kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből.

Mi azzal a kormánnyal működünk együtt, amelyet az amerikai nép megválaszt

Bár a második világháború óta barátságra törekedett a magyar diplomácia az USA-val, Orbán Viktor szerint nem mindegy, ki vezeti a szövetséges nagyhatalmat. „Ha demokrata elnök van a Fehér Házban, akkor a kapcsolataink nehezebbek. Ha republikánus elnök van, akkor könnyebbek.”

Mint fogalmazott, a republikánus nézőpont közelebb van a magyar kormányhoz például a gender és migráció kérdésében, de rögtön hozzátette:

„nem a mi dolgunk, hogy válogassunk az amerikai politikai élet szereplői között. Az amerikai nép majd eldönti, hogy kinek adja oda a főhatalmat. Mi pedig azzal a kormánnyal működünk együtt, amelyet az amerikai nép megválaszt”.

Ez ugyancsak újdonságként hat azután, hogy Orbán évek óta támadja Joe Bident és a demokrata kormányzatot, miközben nyíltan kiáll Donald Trump mellett.

„Folytassa a harcot, Elnök Úr! Mi Önnel vagyunk” – április elején még közös képet posztolt Trumppal a magyar kormányfő, miközben Szijjártó Péter többször is arra figyelmeztette a budapesti amerikai nagykövetet, hogy ne szóljon bele Magyarország belügyeibe, mert semmi köze hozzá, és amúgy is érdektelen, mit gondol.

Orbán Viktor már a 2020-as amerikai választás előtt is nyíltan beszélt arról, hogy szurkol Trump újrázásának, mert az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata nagyon megváltozott, baráti lett az egykori amerikai üzletember megválasztásával. Úgy fogalmazott a magyar kormányfő, hogy

„mi ezt a ritka ajándékot kaptuk a gondviseléstől és Donald Trump elnök úrtól”.

Trump bukása után sem hátrált ki Orbán, és a következő választás közeledtével ismét letette a voksát. „Mi úgy kalkulálunk, hogy 2024-ben Amerikában újra választás lesz, republikánus barátaink duzzadó izmokkal készülnek a visszatérésre” – mondta Orbán a februári évértékelő beszédében, de arról is többször beszélt a miniszterelnök az elmúlt egy évben, hogy szerinte nem tört volna ki az orosz–ukrán háború, ha Donald Trump lenne az USA élén.

Pár hete pedig már azt fejtegette, hogy a 2024-es amerikai választás közvetlen befolyással lesz a háborúra is, mert Trump – a magyar kormányhoz hasonlóan – tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne. Márpedig Orbán szerint „az igazság az, hogy csak addig tud Ukrajna harcolni, amíg az Egyesült Államok erre igent mond”.

Azt küldenek Magyarországra, akit akarnak

De nemcsak abba nem akart már a pénteki rádióinterjúban beleszólni Orbán, hogy az amerikaiak kit válasszanak meg az országuk vezetőjének, hanem úgy tűnik, azt is elfogadja, hogy az amerikai kormány David Pressmant nevezte ki budapesti nagykövetnek.

„Azt küldenek, akit akarnak. Nekünk pedig tudomásul kell venni, hogy az amerikai nagykövet képviseli az Egyesült Államok véleményét Magyarországon”

– mondta Orbán a közrádióban.

David Pressman tavaly szeptemberi kinevezése óta valóságos nyilatkozatháború alakult ki a magyar kormány és a nagykövet között. Pressman fogadására a protokoll általános szabályaitól eltérően a magyar Külügyminisztérium csak főosztályvezetőt küldött, miután a nagykövet arról beszélt szenátusi meghallgatásán, hogy Magyarországon hanyatlik a demokrácia és a jogállamiság.

„Még szerencse, hogy a Fehér Házban megőrizték a humorérzéküket, és Biden elnök a jó barát helyett egy présembert, »press man«-t küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlünk egy csatlakozó nyilatkozatot. Jó ez így, a humor átsegítheti a barátságot a nehezebb időkön. De oda azért nem kellene eljutni, hogy legközelebb valami Puccini nevű embert küldjenek” – szúrt oda a nagykövetnek Orbán a februári évértékelőjén is. Gulyás Gergely később ezt megengedhető szellemességnek nevezte.

Abban, úgy tűnik, nem változott Orbán véleménye az amerikai szankciók hatására sem, hogy azt mondja, az amerikaiak háborút szeretnének, míg a magyarok békét. Miközben azt továbbra is kritizálja, hogy az Egyesült Államok szerinte bele akarja préselni Magyarországot a háborúba, jóval megengedőbben fogalmazott ennek diplomáciai következményeiről.

„Az amerikai–magyar barátságnak ezt a véleménykülönbséget ki kell bírnia.”

Sőt, azt is mondta a magyar kormányfő, hogy megérti az amerikaiakat is, hiszen tőlük távol van az ukrajnai front, és más képet mutat a világháború kockázata Washingtonból, mint Budapestről, Kassából vagy épp Beregszászról.

Diplomáciai fordulatról aligha lehet beszélni, de Orbán érezhetően más hangnemben beszél, miután az USA már nemcsak elítélő nyilatkozatokkal és emberi jogi jelentésekkel, hanem konkrét lépésekkel is fellépett a magyar kormánnyal szemben. Pláne, hogy sajtóhírek szerint az amerikaiak már készülnek az újabb körre: több volt magyar kormányzati tisztviselő és kormányközeli szereplő vízumtilalmi listára kerülhet egy korrupcióra fókuszáló amerikai törvényjavaslat alapján.

Hogy miként jutottunk el az amerikai szankciókig, arról itt írtunk részletesebben.