Ordítva törtek rá a TEK-es kommandósok a hajléktalanok megrugdosásával vádolt exrendőrökre

2023. január 25. – 17:15

Ordítva törtek rá a TEK-es kommandósok a hajléktalanok megrugdosásával vádolt exrendőrökre
A hajléktalan emberek bántalmazásával vádolt mohácsi rendőrök tárgyalása 2022 szeptemberében – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A bíróság szerdán hallgatta meg azt a két mohácsi exrendőrt, akiket hajléktalan emberek bántalmazásával vádol a kaposvári ügyészség. A vádirat szerint a járőrök több alkalommal is megrugdostak két hajléktalant, indok nélkül lefújták őket gázspray-vel, egyiküket pedig léggitározásra kényszerítették, amit videóra is vettek. Az ügyészség hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, hivatali visszaélés és szolgálati kötelességszegés miatt emelt vádat ellenük, akár három és fél év letöltendő börtönbüntetést is kaphatnak.

A mostani tárgyaláson a vádlottak korábbi írásos vallomását olvasták fel. Ebből kiderült, milyen körülmények között fogták el őket. Az elbeszélés szerint egyik este járőrözésre készültek, amikor:

a TEK kommandósai ordítva rájuk törtek, majd megbilincselték őket, elvették tőlük a mobiljukat és a felszerelésüket.

Valószínűleg azért a TEK fogta el a két rendőrt, mert a Nemzeti Védelmi Szolgálat korábban lehallgatta a járőrkocsijukat, így derült fény a bántalmazásokra. Azt viszont nem tudni, hogy miért és mikor rendelték el a megfigyelésüket.

Mindketten azt állították vallomásukban, hogy a kihallgatás ideje alatt is bilincsben voltak. Az elsőrendű vádlott azt mondta: annyira szoros volt a bilincs, hogy a kihallgatás végére belilult a csuklója, de nem mert szólni érte, mert megfélemlítették. Azt is nehezményezték, hogy a kihallgatás közben trágárul beszéltek velük, kinevették őket. Egyikük úgy írta le az eljárást, hogy:

„úgy bántak velünk, mint egy bűnözővel”.

Elmondásuk szerint azt sem engedték meg nekik, hogy telefonáljanak egyet. Mivel féltek és aggódtak a családjuk miatt, olyasmit is aláírtak, ami nem felelt meg a valóságnak. Azt mondta nekik az ügyész, ha aláírják a vallomásaikat, hamarabb elengedik őket, állították a vallomásokban.

A bántalmazásos ügy miatt mindketten eljöttek a rendőrségtől. A 26 éves elsőrendű vádlott jelenleg segédmunkásként dolgozik, míg a 23 éves egykori járőrtársa raktárosként. Az elsőrendű vádlott vallomásában kiemelte, hogy teljesítménye miatt előléptették, jutalmat is kapott. Sok bűncselekményt derített fel, bolti tolvajokat, betörőket fogott el. Egy alkalommal megmentette egy lány életét, aki öngyilkosságot kísérelt meg. „A munkám, hivatásom gyerekkori álmom volt, mindig sikerorientált voltam, képeztem magam.”

Az ügy miatt ugyanakkor fenyegetéseket kapott, hetekig nem mert kimenni az utcára, nem tudott elhelyezkedni, panaszolta vallomásában. A másodrendű vádlott pedig arról beszélt, hogy egy olyan időszakban kellett eljönnie a rendőrségtől, amikor több családtagja is elveszítette a munkáját a Covid miatt.

Mindenki ismerte a bántalmazott hajléktalanokat Mohácson

A két bántalmazott hajléktalan ember közül az egyik egy idősebb férfi, a másik sértett értelmi fogyatékossággal él, emiatt részleges gondnokság alatt áll. A vádlottak úgy írták le őket vallomásukban, hogy jól ismert figurák Mohácson, többször intézkedtek ellenük korábban. Az idősebb férfit Télapónak becézték a szakálla miatt, és mert egy alkalommal Mikulás-jelmezben látták az utcán. Gyakran látták őket ittasan, sok lakossági bejelentést kaptak a viselkedésük miatt. Agresszívan kéregettek, trágárul beszéltek a járókelőkkel, zaklatták őket, ami a mohácsi Facebook-csoportokban is téma volt.

Más hajléktalan emberekkel nem volt ennyi problémájuk, mások nem szemeteltek, nem csináltak semmiféle feszültséget, mondták. Ezzel a két férfival viszont nem tudtak mit kezdeni, hatástalanok voltak az intézkedések. Ennek ellenére nem volt ellenséges a viszonyuk, a mentális problémával élő hajléktalan férfival egyszer még arról is beszélgettek, hogyan került ebbe a helyzetbe, hogyan szokott rá az italozásra.

Azt is leírták vallomásukban, hogyan történtek szerintük azok a rendőri intézkedések, amelyek során a vád szerint bántalmazták a hajléktalanokat. Az egyik eset az volt, amikor járőrözés közben az út közepén fekve, egy buszmegálló közelében találták meg az értelmi fogyatékossággal élő hajléktalan férfit. Részeg volt, próbálták felébreszteni, de nem reagált semmire. „Csak nem hagyjuk ott feküdni, úgymond hogy megmentsük az életét. Nem biztos, hogy a sötétben észreveszi a buszsofőr” – válaszolta az elsőrendű vádlott arra a kérdésre, hogy miért próbálták meg felébreszteni a férfit.

Ekkor bökdöste meg a fejét a másodrendű vádlott a bakancsával, legalábbis a vallomás szerint. Ügyvédje kérdésére erről azt mondta a tárgyaláson, hogy szó sem volt rúgásról, nem volt semmiféle erőszak. Egyébként is csak a kapucniját érte el a bakancs orrával, nem okozhatott neki sérülést. A vádlottak azzal is érveltek, hogy a koronavírus miatt nem akartak hozzáérni a hajléktalan férfihez, akinek egyébként is szakadt, koszos volt a ruházata.

A vád szerint a két egykori rendőr egy alkalommal arra kényszerítette a fiatalabb hajléktalan férfit, hogy léggitározzon nekik, és ezt le is videózták. Az elsőrendű vádlott tagadta, hogy ez így történt volna, elmondása szerint megkérdezték, hogy felvehetik-e a mobiljukkal. Nem akarták szívatni vagy csicskáztatni a férfit. „Egyszerű gyerekes poén videó volt, nem volt semmi rossz szándék benne” – magyarázta. Vele szemben egyszer használtak gázspray-t, amikor a kijárási tilalom megsértése miatt feljelentették, és erre megindult feléjük.

A másik eset akkor történt, amikor az idősebb sértett barátnője kihívta a rendőrséget azzal, hogy a férfi erőszakoskodik vele. A kiérkező járőrök bementek a házba, de a férfi úgy csinált, mintha aludna. A másodrendű vádlott a bakancsával megbökte a lábát, hogy megbizonyosodjon erről. Ezt úgy mesélte a tárgyaláson, hogy csak a talpát lökte meg, kizárt, hogy ezzel sérülést okozott neki.

Pár órával később a rendőröknek megint ki kellett menniük a házhoz. Ezúttal már az udvarban várta őket a hajléktalan férfi, és a vádlottak szerint agresszív volt, üvöltözött velük. Az elsőrendű vádlott elmondása szerint figyelmeztetésképpen a levegőbe fújt a gázspray-ből. „Semmi ártó szándékunk nem volt ezzel, semmi baja nem lett tőle, el sem érte a gázspray, 4-5 méterre lehetett.” Mindezt szintén videóra vette a mobiljával az egyik rendőr. (Egy harmadik rendőr is szerepel az ügyben, aki ellen azért emeltek vádat, mert nem jelentette az esetet annak ellenére, hogy a két másik vádlott elküldte neki a bántalmazásokról készült videókat. A harmadik vádlott a szeptemberi előkészítő ülésen elismerte bűnösségét.)

Nincs nyoma a jelentésekben a gázspray-nek

A tárgyalás egyik központi kérdése az volt, hogy készült-e jelentés a gázspray használatáról. A bíró kérdésére az elsőrendű vádlott azt mondta: ők úgy szocializálódtak kezdő rendőrként, hogy nem mindig kell jelentést írni kényszerintézkedés alkalmazásáról, ennél az esetnél sem írtak jelentést. Tagadta viszont, hogy indokolatlanul használta volna a gázspray-t. Ezt mondta társa is, de

a bíró kérdésére elismerte, hogy frusztrációjuk is közrejátszhatott a gázspray használatában.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy a mohácsi járőrök vezetői utasításra egy, az általánosnál nagyobb kiszerelésű gázspray-t használnak. Ezt a rendőri szlengben cs-gáznak, azaz családi kiszerelésnek nevezik az űrtartalma miatt, és alapvetően tömegoszlatásoknál használják. Azt nem tudta megmondani az elsőrendű vádlott, hogy ennek a típusú eszköznek mekkora a hatótávolsága.

Az ügyész arra volt kíváncsi, miért videózták le a gázspray használatát. A másodrendű vádlott ezt azzal magyarázta, hogy az idősebb férfinak hirtelen hangulatváltozásai voltak, saját védelmükben csinálták a felvételt. Azt viszont nem tudta megmagyarázni az ügyésznek, hogy ha veszélyben érezték magukat, miért nem írtak jelentést a gázspray-ről. Az elsőrendű vádlott hülyeségnek nevezte a videózást, elmondása szerint sok hasonló videót láttak más rendőröknél. Azért vették videóra az intézkedést, hogy meg tudják mutatni a társuknak (a harmadik vádlottnak), mi történt a helyszínen.

A hajléktalan férfiakat képviselő Utcajogász Egyesület ügyvédje, Molnár Noémi arra is rákérdezett, hogy kaptak-e olyan utasítást a mohácsi kapitányságtól, hogy ne intézkedjenek a két hajléktalan férfival szemben. A vádiratban ugyanis van egy ilyen utalás. Az elsőrendű vádlott elmondása szerint nem hivatalosan azt kérték tőlük, hogy inkább ne lépjenek fel a két hajléktalan férfival szemben, mert azzal csak felesleges papírmunkát gyártanak a kapitányságnak. Ezt a másodrendű vádlott is megerősítette.

A szerdai tárgyaláson az egyik sértettet is meghallgatták távmeghallgatás útján, de ezen a sajtó nem lehetett jelen. A következő tárgyaláson a bíróság lejátssza a rendőrök által készített videókat.

Túl hamar dobták be a mély vízbe a megvádolt rendőröket

A tárgyalás másik felében a vádlottak egykori feletteseit hallgatta meg a bíróság. A három tanú tisztelettudó, fegyelmezett, felkészült és eredményes rendőrként jellemezte őket. Az egyik tanú, egy alezredes egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a járőröknek minden esetben jelentést kell készíteniük bármilyen kényszerítő eszköz használatáról, és arról is részletesen be kell számolniuk, hol és miért intézkedtek. Nem tudott olyan utasításról, hogy a járőrök ne intézkedjenek az ügyben szereplő két hajléktalan férfival szemben. „Nem tehetnek ilyet, ha hetvenhétszer kell kimenni, akkor hetvenhétszer megyünk ki.” A másik két tanú is hasonlóan nyilatkozott erről.

Tanúmeghallgatás a mohácsi rendőrök tárgyalásán 2023. január 25-én – Fotó: Mizsur András / Telex
Tanúmeghallgatás a mohácsi rendőrök tárgyalásán 2023. január 25-én – Fotó: Mizsur András / Telex

Az alezredes szerint a vádlottak az aktivitásukkal próbáltak előrejutni, ezért követhették el a vádiratban szereplő bűncselekményeket.

„Ha több idejük lett volna járőrözni, mondjuk egy idősebb, tapasztaltabb kolléga mellett, akkor talán mindez nem történik meg. Lehet, hogy túl korán helyeztünk túl nagy felelősséget rájuk.”

Az Utcajogász ügyvédjének kérdésére a tanú azt is elmondta: nincs olyan a rendőrségi protokollban, hogy a járőrök saját mobiljukkal rögzítsék az intézkedést. Erre külön eszköze van a rendőrségnek, de nem is lenne biztonságos, ha az egyik járőr videózna, amikor csak ketten intézkednek. Egy másik kérdésnél ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy pusztán a fizikumuk alapján a sértettek nem jelenthettek veszélyt a rendőrökre. Hozzátette: a fizikum nem minden, ezért nem tudja megítélni, hogy jogos volt-e a gázspray használata. A vádlottak korábbi járőrparancsnoka azért nem tartotta veszélyesnek a hajléktalanokat, mert egyiküket még nem látta józanul.

Elfogadhatónak tartják a hajléktalanokkal szembeni erőszakot


Az Utcajogász álláspontja szerint a mohácsi ügy rendszerszintű problémákra mutat rá. Valószínűleg nem elszigetelt esetről van szó, és maga a jelenség sem új. Inkább arról van szó, hogy a kamerás mobilok elterjedésével jobban láthatóvá váltak a hajléktalanok ellen elkövetett rendőri túlkapások, és könnyebben lebuknak az elkövetők. A rendőrök képzése sem megfelelő: nem tudják, mit kell tenni, ha kiszolgáltatott, sérülékeny társadalmi csoportokkal találkoznak munkájuk során. Ugyanakkor szakértők szerint a rendőrök bizonyos fokig elfogadhatónak tartják velük szemben a verbális és a fizikai erőszakot, amit csak tovább erősítenek a politikai elvárások. De az összetartásra épülő rendőri kultúra is magyarázza, miért nem kerülnek nyilvánosságra a mohácsihoz hasonló visszaélések.

Eközben a 2019-es Február Harmadika-kutatásban minden hetedik hajléktalan ember mondta azt, hogy valaha bántalmazta rendőr, biztonsági őr vagy közterület-felügyelő. Ez nem elhanyagolható arány, tekintve, hogy becslések szerint 10-15 ezer hajléktalan ember él Magyarországon, és még többen vannak, akik átmenetileg kerülnek ilyen élethelyzetbe. Ezzel párhuzamosan évről évre egyre kevesebb esetben tesznek feljelentés rendőri túlkapás, erőszak miatt, és egyáltalán nem biztos, hogy azért, mert csökkent az ilyen típusú bűncselekmények száma.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!