A hajléktalanokat rugdosó, megalázó rendőrök ügyvédje szerint az áldozatok agresszívak voltak

2022. szeptember 21. – 12:37

frissítve

A hajléktalanokat rugdosó, megalázó rendőrök ügyvédje szerint az áldozatok agresszívak voltak
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán tárgyalta a bíróság a hajléktalan embereket bántalmazó mohácsi rendőrök ügyét: a vádirat szerint a járőrök tavaly januárban több alkalommal is fejbe rúgtak két hajléktalan férfit, indok nélkül lefújták őket gázspray-vel, egyiküket pedig azzal alázták meg, hogy léggitározásra és éneklésre kényszerítették. Az ügyész elmondta, előfordult, hogy a bántalmazás alatt az egyik hajléktalan magatehetetlen állapotban feküdt a földön.

Az egyik rendőr felvette a mobiljával a bántalmazásokat, a videókat pedig továbbküldte egyik női kollégájuknak, aki szintén a vádlottak között van. A kaposvári ügyészség szerint ő azzal követett el bűncselekményt, hogy nem jelentette a járőrök által elkövetett bántalmazásokat.

Összesen négy vádlottja van az ügynek, a negyedrendű vádlottnak azonban semmi köze a bántalmazásokhoz. Őt azzal vádolja az ügyészség, hogy jelentésében valótlanul állította, hogy autósokat ellenőrzött.

Szerdán előkészítő ülést tartottak az ügyben a Kaposvári Törvényszéken, az ügyész felolvasta a vádiratot, a vádlottak pedig nyilatkoztak, hogy bűnösnek vallják-e magukat. Az előkészítő ülésen csak a vádlottak voltak jelen, a hajléktalan férfiak nem. Őket az Utcajogász Egyesület ügyvédje, Molnár Noémi képviseli az ügyben.

Egyikük egy idősebb férfi, míg a másik bántalmazott hajléktalan értelmi fogyatékossággal él, emiatt részleges gondnokság alatt áll, vagyis ő még inkább ki volt szolgáltatva a rendőröknek. A mohácsi rendőrkapitány egyébként később bocsánatot kért az idősebb hajléktalan férfitól. Arról nincs hír, hogy az ügy kirobbanása óta történtek volna hasonló incidensek Mohácson.

Az egykori rendőrök ügyvédje a sértettek agresszív viselkedésére hivatkozott

Az ügyészség hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, hivatali visszaélés és szolgálati kötelességszegés miatt emelt vádat a két rendőr ellen. Az első- és másodrendű vádlottakra beismerés esetén esetén három és fél év letöltendő börtönbüntetést, 150 ezer forint pénzbírságot és öt év közügyektől való eltiltást kért az ügyészség, a harmad- és negyedrendű vádlottra pedig megrovást, illetve pénzbüntetést. A két járőr, az ügy első- és másodrendű vádlottja nem ismerte el bűnösségét, a harmadrendű vádlott, aki nem jelentette a bántalmazásokat, viszont igen. Hasonlóan tett a negyedrendű vádlott is.

Az első- és másodrendű vádlott ügyvédje az előkészítő ülésen elmondta, hogy szerintük a tényállások felderítése hiányos volt, az elsőrendű vádlott makulátlan előéletére és előléptetéseire is hivatkozott. Indítványozta, hogy a tárgyaláson tanúként hallgassák meg a mentősöket, mert ők is bizonyítani tudják, hogy a sértettek agresszívan viselkedtek a rendőrökkel szemben. Azt is mondta, hogy

a hajléktalanok nem úgy viselkedtek, ahogy a társadalom elvárná.

Az ügyvéd szerint az elsőrendű vádlott eljárása „nem érte el azt a fokot”, ami büntetendő lenne, és voltak olyan körülmények, amelyek indokolttá tették, hogy a rendőrök fellépjenek valamilyen formában. Kérte a rendőri intézkedésekről készült jelentések beszerzését is, mert szerinte azok is ezt bizonyítják. Az elsőrendű vádlott két egykori kollégájának meghallgatást kérte a bíróságtól, mert ők nyilatkozni tudnak „a rendőri mivoltukról”, hogy „mi nem olyanok vagyunk, mint amilyennek beállítanak”.

Az első- és másodrendű vádlott szolgálati jogviszonya időközben megszűnt, vélhetően az ügy miatt. A 26 éves elsőrendű vádlott jelenleg segédmunkásként dolgozik, míg a 23 éves egykori járőrtársa raktárosként, mindketten körülbelül 200 ezer forintot keresnek havonta.

Fotó: Hevesi-szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-szabó Lujza / Telex

Az ügy október 27-én a vádlottak, a tanúk és a két sértett meghallgatásával folytatódik. Az Utcajogász ügyvédje kérte, hogy a sértetteket távmeghallgatás útján kérdezze ki a bíróság az októberi tárgyaláson, mivel különleges bánásmódot igénylő személynek minősülnek.

A rendőrség nem vizsgálta, hogy volt-e sokkolózás

Tárgyalnak egy másik ügyet is, ami a mohácsi bántalmazásokhoz kapcsolódik. Molnár Noémi azt mondta, hogy a két hajléktalan férfi beszámolója szerint a rendőrök többféle módon is bántalmazták őket, de az ügyészség csak azokkal az esetekkel foglalkozott, amelyek dokumentálva voltak, vagyis felvétel készült róluk. Az idősebb hajléktalan azt is állította, hogy a rendőrök sokkolót használtak vele szemben, és elvették a bicskáját. (De nem az a két rendőr, akiket most bíróság elé állítottak.) Akkoriban még nem volt rendszeresítve a sokkoló a rendőrségnél, tehát ha bebizonyosodik, hogy a mohácsi rendőrök ilyet használtak, az mindenképpen jogellenesnek minősül majd.

A mohácsi ügy érdekessége, hogy a bántalmazásokra úgy derült fény, hogy a

Nemzeti Védelmi Szolgálat lehallgatta a rendőrök járőrkocsiját.

A sajtóban az jelent meg korábban, hogy a járőrkocsi fedélzeti kameráján keresztül látták, hogy mi történt, de ez Molnár Noémi szerint nem így van. A lehallgatott beszélgetések leiratából kiderül, hogy a rendőrök megalázó, trágár módon beszéltek a hajléktalanokkal. Arra is utaltak egymás között, hogy a kapitányság utasításba adta, hogy ne intézkedjenek a hajléktalanokkal szemben. Az viszont nem világos, hogy miért rendelték el a rendőrök megfigyelését.

Az Utcajogász panaszt tett ezek miatt, de a rendőrség megszüntette az eljárást arra hivatkozva, hogy nem készült dokumentáció a jogszerűtlen rendőri intézkedésekről. Szerintük a rendőrség érdemben nem vizsgálta ügyfelük állításait, meg sem hallgatták őt, és eleve a rendőrség érvelése is abszurd, hiszen miért dokumentálták volna a saját jogszerűtlen intézkedésüket a rendőrök. Bíróságon támadták meg a döntést, ebben az ügyben október 28-én lesz az első tárgyalás Pécsen. Ez és a most zajló büntetőügy független egymástól.

Rendszerszintű problémák vezetnek a mohácsihoz hasonló esethez

A mohácsi eset az állami ellátórendszer hiányosságaira is rámutat. Azért is súlyos, ami a vádirat szerint a fogyatékos férfival történt, mert pár nappal a bántalmazások után börtönbe került, miután többször is megszegte a koronavírus-járvány miatt akkor érvényben lévő kijárási tilalmat. Mivel nem tudta kifizetni a bírságot, a büntetést elzárásra változtatta a bíróság. Tette mindezt annak ellenére, hogy fogyatékkal élő személyeket nem lehet elzárásra elítélni, ezt azonban a bíróság nem vette figyelembe az esetében. Ráadásul a börtönök túlzsúfoltsága miatt bűnelkövetőkkel zárták össze, akik szintén bántalmazták. Végül az Utcajogász közbenjárásának köszönhetően engedték ki a börtönből.

Az Utcajogász álláspontja szerint ami Mohácson történt, egyáltalán nem új és nem is elszigetelt eset, inkább arról van szó, hogy

a kamerás mobilok elterjedésével jobban láthatóvá váltak a hajléktalanok ellen elkövetett rendőri túlkapások, és könnyebben lebuknak az elkövetők.

Ennél az ügynél az is közrejátszhatott, hogy egy kisvárosról van szó, Budapesten valószínűleg előbb kitudódik a dolog. Zalaegerszegen hasonló eset miatt folyik nyomozás, ugyancsak rendőrök bántalmaztak hajléktalant: vödröt húztak a fejére, aztán levideózták. Annyiban is hasonló a két ügy, hogy ott is egy kiszolgáltatott ember, egy pszichiátriai beteg volt az, aki rendőri túlkapás áldozatává vált.

Rendszerszintű probléma áll ezek mögött, a rendőrök nincsenek megfelelően kiképezve, nem tudják, mit kell tenni, ha kiszolgáltatott, sérülékeny társadalmi csoportokkal találkoznak munkájuk során, magyarázta az ügyvéd. A mohácsi két járőrre különösen igaz, mivel mindketten nagyon fiatalok, nem volt elég élettapasztaltaluk ahhoz, hogy megfelelően járjanak el ilyen helyzetben.

Kövess minket Facebookon is!