A Momentum véres lepedőt vitt az oroszokhoz, a Mi Hazánk tankok helyetti bankokról beszélt október 23-án

Míg a Fidesz-KDNP brüsszelezéssel indította az október 23-i reggelt, az ellenzéki pártok más vizekre eveztek. A DK oldaláról Dr. Bősz Anett főpolgármester-helyettes emlékezett meg. Ő a Széna téren arról beszélt, hogy '56-ban “senki nem nézte, hogy aki mellette vonul az utcán, az vajon jobboldali, baloldali vagy liberális: egy volt a fontos, álmodtak egy új Magyarországot.”

“'56 egyike azon pillanatoknak, ahol bátran kihúzhatta magát az egész magyar társadalom. Nemcsak a főváros, hanem a vidéki társadalom is: mert nem azt néztük, hogy mi az, amiben különbözünk, hanem, hogy mi az, amiben egyek vagyunk.”

Bősz Anett emellett beszélt fákról és az '56-os hős férfiak melletti nőkről is. Frissítés: Cikkünk megjelenése után délután 1 órakor elmondta beszédét Gyurcsány Ferenc, a DK-elnöke is: ez itt olvasható.

Az MSZP részéről Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre, az MSZP társelnökei Nagy Imre szobra előtt mondtak beszédet és helyeztek el koszorút. Beszédükben Nagy Imre '56-os szerepéről beszéltek, amit az MSZP szerint “a Fidesz az elmúlt években megpróbált eltagadni, és kizárólag az utcán tüntető hősökre, fiatalokra koncentrált. Nem szabad egyiket vagy másikat kizárni. Nagy Imre az akkori elnyomó rendszer áldozata volt", mondta Kunhalmi, majd úgy fogalmazott:

"Sajnos a Fidesz szintet lépett. Azzal, hogy fenyegeti a tanárokat, kirúgja a pedagógusokat és kizárja a nemzetből mindazokat, akik nem értenek vele egyet (…) nem hiszem, hogy magyaráznom kéne az '56-os párhuzamot."

Kunhalmi arról is beszélt, hogy “a nemzetnek mindenki része”, majd az október 23-i tanártüntetésre hívta az embereket. Komjáthi szerint ugyanis '56-hoz hasonlóan “ma újra az a feladatunk, hogy visszavezessük a nemzetet a demokrácia útjára”.

Ujhelyi István arról írt, hogy szerinte nem világos, hogy Orbán Putyintól vagy a tüntetőktől fél, amiért nem tart október 23-i beszédet Budapesten. Megemlékezésében a háborúról beszélt, hozzátéve, “nincs egyetlen fideszes sem, aki konkrétan fel merné vállalni, aki konkrétan ki merné bontani, hogy számukra mit jelent a béke”.

A Momentum is arról beszélt, hogy ‘56 alkalmából “a legkülönfélébb emberek találkoztak a szabadságért", ami “megrendítette az akkori diktatúrát, mert a diktatúra hazugságokra épül”. A párt az akkori (és a mai) fiatalokról is beszélt, az ’56-os rezsimről pedig azt mondta:

“Felbujtott, idegen ügynöknek titulálta 1956 magyar hőseit. Ismerős szófordulat: úgy látszik, nincs új a nap alatt. A hazug rendszerek mindig ugyanazt a forgatókönyvet használják újra és újra.”

A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc emellett művéres lepedőt feszített ki az orosz nagykövetség kerítésére. „A Szovjetunió 1956-ban a magyar néptől, Oroszország pedig most az ukrán néptől akarja erőszakkal elvenni a független létezést, az önrendelkezést" – írta.

Az LMP közleményében arról írt, hogy október 23-a hősei “nem fogadták el a diktatúra megalkuvásra, túlélésre és felelősséghárításra vonatkozó ajánlatát”. A párt szerint “az emlékezésnek csak akkor van értelme, ha tanulunk belőle, ha ugyanazokat a hibákat nem követjük el újra.” Hozzátették, Magyarországnak nem szabadna olyan megoldást elfogadnia, amely “eredményeként Ukrajna bábállam lesz”, hiszen a magyar kormány ma azért folytatja az aktuális szabadságharcát, hogy megmaradhassunk az orosz függőségben."

“Értjük, hogy Magyarország miniszterelnökét olyan fából faragták, hogy minél inkább egyedül marad egy álláspontjával, annál magabiztosabb lesz. De azért azt mégiscsak aggasztó, hogy minden egyes ország, amely hasonló történelmi tapasztalattal rendelkezik az ellenkezőjét gondolja, mint a magyar kormány.”

A Párbeszéd részéről Tordai Bence és V. Naszályi Márta tartott megemlékezést Mansfeld Péter szobránál, ahol azt fejtegették, hogy miért tartunk nemzeti ünnepeket és miért avatunk szobrokat.

“A múltat megismerve ismerhetjük meg, miért és hogyan is vagyunk ma itt”, mondta például V. Naszályi, aki szerint a múlt ismeretével lehetünk érzékenyek az “élni akaró nemzetet bekebelező elnyomó rezsim” észrevételére is.

“1956 hősei nem orosz tankokkal akartak szembenézni, egyszerűen csak élni akartak. (…) Ehelyett azt tapasztalták, hogy a rezsim elveszi a szabadságukat és hétköznapjainak biztonságát és normális jólétét. Mert egy elnyomó rezsim az olyan, hogy elhazudja a múltat, ellopja a jelent és megöli a reményteli jövőt. Erről sokat beszélhetnénk napjainkban is.”

“Ma Magyarországon senki nem akar hős lenni, egyszerűen csak normalitást akarunk”, fogalmazott V. Naszályi. Tordai hozzátette: “ma is leginkább a fiatalokba vethetjük reményeinket egy elnyomó rezsimmel szemben”, hiszen "amikor a saját életüket, saját életüket, tanáraik életét és tanáraik sorsát kell megvédeni, akkor ma is kint vannak az utcán. Ma is ezek a pesti, budai és vidéki srácok azok a hősök." A párt ezután arra buzdította az embereket, vegyenek részt az október 23-i, Kálvin téri vonuláson.

A Mi Hazánk október 23-a alkalmából megemlékezést hirdetett a Corvin közbe délután 3-ra. A megemlékezést 3 órakor Novák Előd beszéde nyitotta olyan gondolatokkal, minthogy “kimentek a tankok, de bejöttek a bankok”. Ez a mondat egyébként a MIÉP egykori elnökétől, Csurka Istvántól származik, de korábbi jobbikos tüntetéseken is elhangzott. A helyszínen a Mi hazánk melletti társszervezők délután 2-től beszédeket tartottak '56-ról. Kollégánk beszámolója szerint 3-ra már ezer fölötti volt a résztvevők száma.

Novák mellett Toroczkai László, Binder Csaba, Vékony Csongor a Mi Hazánk részéről, mellettük pedig Pongrátz András '56-os harcos, illetve az önvédelmi mozgalom elnöke, László Attila, valamint a bolgár parlamenti képviselő, Sztojan Nikolov Taszlakov mondott beszédet. Az eseményen zászlókat lengettek, majd ágyúzás is volt, amelyet többek között Horváth György 2006-os tankvezető lő ki Budaházy György kegyelméért.

“Ne engedjétek át az utcát olyan momentumos hazaárulóknak, akiket valahol a Rothschild-bankház környékén kreáltak”

– mondta Toroczkai László a Corvin közben. A Mi Hazánk elnöke arra kérte a párt szimpatizánsait, jöjjenek velük utcára, ne engedjék át az utcát a felforgatóknak. Majd bejelentette, hogy a következő napokban Budapesten és vidéken is megmozdulásokat szerveznek.

A Jobbik szintén az '56-os hősökre emlékezett, illetve egy másik posztjában kirakott egy '56-os általános iskolai levelet is: "az örök igazság, miszerint tanár nélkül nincs jövő, már '56-ban is nagy szerepet játszott" – tette hozzá a párt:

A Jobbik emellett közleményben jelezte, hogy 1956 megcsúfolásának tartja, hogy egy orosz-ukrán háború alatt még “állhat a szovjet hősi emlékmű a Szabadság téren". A párt ezért javaslatot ad be annak eltávolítására az Országgyűlés felé.

Az augusztusban a Jobbikból kilépő Jakab Péter új pártja, A Nép Pártján úgy fogalmazott: “1956-ban se volt kérdés, ki a jobboldali és ki a baloldali. Egy rezsim ellen harcoltak. Egy szabad országért. Együtt, magyarként. Összefogásuk, kiállásuk, áldozatvállalásuk legyen iránytű mindannyiunk számunkra.”